Szentiványi Árpád
Hazatértem
Férfiasan be kell vallanom, nem hiszek a jóslásokban. Sem tenyér-, sem kártya-, sem kávéjóslásban. Egyszóval semmiféle jóslás nálam számításba nem jöhet. Életemnek egy epizódja megváltoztatta ezen elhatározásomat, mert 12-13 éves koromban egy jóslás megváltoztatta egész életemet. Abban az időben szerettem búcsúkra járni, mert ekkor apámtól kaptam egy kis zsebpénzt, amiért azt vehettem, amit akartam.
Makaó – Kelet Monte Carlója 1-2.
Talán szerencsésnek mondhatjuk azokat az embereket, akiknek országát a tenger sós habjai nyaldosnak, mert a tenger mágikus erővel hat az emberekre. A szirének erejével parancsolólag hívja, hívogatja az embert, az embereket, hogy nevetségesen kicsi és törékeny hajójával (Kolumbusz vezérhajója is csak 90 feet hosszú és 16 feet széles volt) hagyja el a biztos földet és próbáljon szerencsét, gazdagodjon meg, fedezzen fel ismeretlen tájakat, földrészeket. (1 feet = 3 foot, 1 foot = 30,48 cm)
Első nyolcvanöt évem
Első nyolcvanöt évem címmel január 25-től három héten át láthatták a kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium növendékei, tanárai, valamint az iskolába látogatók barátunk és szerzőtársunk, Szentiványi Árpád fotóinak kiállítását a gimnázium és a Somogyi Fotóklub rendezésében. A kiállításmegnyitón Mihályfalvi László gimnáziumi igazgató köszöntő szavait és a műsort követően a 85 esztendős EFIAP, PSA**, E-MAFOSZ/G, ES-MAFOSZ alkotóművész Somogy Megye Közgyűlésének emlékérmét és oklevelét, továbbá Kaposvár Város Önkormányzatának emléklapját vehette át munkásságának elismeréseként.
Somogyország
Mindig öröm számomra, amikor egy színvonalas kiadvány, könyv, prospektus, katalógus kerül a kezembe. Ilyen meglepetés volt számomra a Szentiványi Árpád fotóművész által fényképezett Somogy kincseit bemutató fotóalbum. A szerző tagja számos nemzetközi fotószervezetnek és egyesületnek. Ezek közül feltétlenül magas rangot jelentenek a Melbourne Camera Club, az Austral Photography Society, a Photografic Society of Amerika (PSA), a Federation Internationale de l’art Photographique (FIAP) tagságok, hazai és nemzetközi fotódíjai, s nem utolsósorban kiállításai.
A hosszú fehér felhő földje: Új-Zéland – 4.
Rotorua története eseményekben tragikus fordulatokban igen gazdag. A pakeh-korszak kezdetén az egymásra uszított és lőfegyverekkel ellátott törzsek kegyetlen háborúkat vívtak itt egymás ellen. Közülük csak egyet említek, melyet kísérőnk mesélt el utunk folyamán, Hongi Hika törzsfőnök invázióját, mivel ez a turisztikai látnivalónak számító Hongi’s Traek eredetével függ össze. A törzsfőnök 1823-ban közel 1200 főnyi kenus harci csapatot szervezett, hogy bosszút álljon a Rotorua-tó partján élő arawákon egyik rokonának haláláért a Hongi törzsfőnök csapata gyalog ment a Rotorua-tóhoz.
A hosszú fehér felhő földje: Új-Zéland – 3.
A papagáj alkatú madaraknak csak hat faja található Új-Zélandban. Nem csoda, hogy ezek a színes tollazatú papagájfélék különösen nagy érdeklődésnek örvendenek. Legismertebb közülük a „Kea” vagy hegyi papagáj, amelyet utazásunk során mi is láttunk az autóbuszból. A helyi lakosok szerint erdei túrákon megpihenve nem tanácsos csillogó apró tárgyakat lerakni, mert az ágak között leselkedő zöld tollazatú, arasznyi nagyságú ragadozó, sőt tolvaj hajlamú kea könnyen rácsaphat és elrepülhet vele.
A hosszú fehér felhő földje: Új-Zéland
A hétnapi hajókázás után Tokióból jövet hajónk, az Oriana kikötött Új-Zéland északi fővárosában, a Queens Warfon. A hajón 379 új-zélandi utas volt, akik velünk együtt az olimpiáról jöttek (1964). Őket kellett hazaszállítani. Az Oriana közben élelmiszert, gyümölcsöt és vizet vett fel és egy napot állt Aucklandban, azért barátainkkal még Ausztráliában indulás előtt úgy határoztunk, kihasználjuk ezt az egy napot és meglátogatjuk Rotorurát, az új-zélandi bennszülöttek – a maorik – fő tartózkodási helyét, mely Aucklandtól 239 kilométerre volt.
Brazília kék ege alatt – 7.
Az utolsó előtti napon egy magánbusz állt meg a szálloda előtt, természetesen reggeli után, és akinek kedve volt, elmehetett a „H. STERN” által 40 éve vezetett világhíres drágaköveket gyártó és árusító központba, ami a Garcia d’Avila utcában volt. A H. Stern név nem sokat árul el, de a tulajdonos valószínűleg régebben kivándorolt magyar volt, és a központban sokan beszéltek magyarul.
Brazília kék ege alatt – 6.
Szabó László könyvében sok magyar név szerepel, ezeket mind nem tudom felsorolni, de egyet még meg kell említenem. Buenos Aires város védőszentje magyar szent. Magyar voltát sokan kétségbe vonják ugyan, de ha igaz az, hogy honfoglalásunk régebbi keletű, akkor az ő magyarsága sem lehet kétséges. A szombathelyi születésű Szent Mártonról van szó, a római századosról, aki mint a franciaországi Tours város püspöke fejezte be életét.
Brazília kék ege alatt – 5.
A Brazil állatvilág talán még a növényvilágnál is változatosabb és érdekesebb. Rengeteg mérges- és óriáskígyó, a krokodilfajhoz tartozó kajmánok, a vérengző piranha hal, rengeteg fajta, hangya és bogár veszélyezteti az őserdőbe utazókat. A madarak közül a kolibrik és a papagájok hatalmas választéka gyönyörködteti az őserdei látogatót. Az őserdő érdekes madara a hatalmas csőrrel rendelkező tukán.
Brazília kék ege alatt – 3.
Hivatalosan a karnevál a hamvazószerdát megelőző négy-öt nap eseménye, hiszen a böjt alatt minden mulatság tilos. A riói karneválról sokszor elhangzik, hogy kizárólag a turisták számára rendezik. Ebben persze sok az igazság, de csak akkor, ha az első osztályú szambaiskolák felvonulására értik. Sokszor sajnálom, hogy ezeken a rendezvényeken nem lehettünk ott. Micsoda fényképeket csinálhattam volna a csodálatos kosztümökbe felöltözött vagy az egyáltalán nem felöltözött brazil hölgyekről. Persze ez egyáltalán nem olyan biztos, mert a felvonulást csak jeggyel lehet megtekinteni.
Brazília kék ege alatt – 1.
Talán tízéves lehettem, mikor egy vásári tenyérjós azt jósolta, hogy életemben sokat fogok utazni. Kétkedve hittem ezt a jóslatot, és nem is gondoltam arra, hogy ez egyszer be is következik. Csak mikor 1957-ben átléptem hazám nyugati határát, akkor kezdett derengeni bennem valami, hogy ez a régi jóslat talán meg is valósulhat.
A szultánok földjén – 4.
Kemál Atatürk volt az, aki megálmodta és megszervezte a modern Törökországot. A hajdani török birodalom fél évszázad leforgása alatt 1923-ban modern iszlám köztársasággá alakult át Kemál Atatürk vezetésével. Az állam és az egyház radikális szétválasztása nem volt könnyű feladat. Napjainkban Törökország az egyetlen laikus iszlám ország, ahol az állam és a vallás teljesen külön van választva. Magyarországon is meg kellene ezt valósítani.
A szultánok földjén – 3.
A Nagybazárban és általában a keleti vásárlás során elengedhetetlen az alkudozás (törökül: pazarlik). Legendák fűződnek hozzá. A Nagybazárokban, a csarsikban ez ma is divatos, sőt kötelező. Aki nem alkuszik, az nézetük szerint nem is jó vevő. Nem lehet azonban alkudozni az áruházakban, az élelmiszerüzletekben és az éttermekben. Az eladók rendkívül udvariasak, szolgálatkészek.
A szultánok földjén – 2.
A jelenlegi Aja Szófia alapkövét 39 nappal az első leégés után Justinianus császár rakatta le azzal, hogy mind méretben, mind szépségben felül kell múlnia Salamon templomát. Tervezőmesterei a trallesi Anthemios és a milethosi Isidoros voltak. A két mester a császár személyes ellenőrzése mellett irányította az összegyűjtött száz építőmester keze alá beosztott tízezer munkást.
Partnereink
