Wirsz Levente rehabilitációs gyógymasszőr, mozgásfejlesztő, edző, de mindenekelőtt ember, aki segíteni szándékozik másoknak fájdalommentes, egészségesebb, kiegyensúlyozottabb, teljesebb életet élni. Vele beszélgettem.
Játsszunk a tűzzel,
Az udvarban parkoló fűzzel.
Alatta sokat néztünk egymásra.
Játsszunk sebzett őzzel,
Amit elütöttünk ősszel,
Azóta pihen a garázsban.
Élő kalendárium, benne
Fekete és néhol piros pontok.
Már nem nagyon érdekel,
Ha valamit mások szerint elrontok.
Nem tudom, hogy teszem ezt, de milyen félelemmel.
Tudom, hogy akarlak, az összes kételyemmel.
Minden nap minden percében ott van a mozgalom,
Hogy többet belőled és örökre.
Minden csak mellékszál.
Minden vakvágány,
Elszálló szó,
Pazarolt hang,
Nélküled.
Tegnap a ruhasorok között sokszor eszembe jutottál. Főleg a karcsúsított derekúaknál, főleg a szoknyásoknál, csak azoknál, amik térd alá érnek. Inkább a piros és sötétkék, gondoltam magamban, mégis fel- felmerültek fehér, fekete darabok.
Jogos – jogtalan sérelmeink így mesélnek:
A tüntetések, az aranyévek,
Hogy minek iramodtunk a boldogság nyomába?
Talán kiderül délután 5 órára.
Náddal vonom majd be, ha lesz kerítésem
Azokat a tépázott négyzetrácsokat.
Hozok egy kutyát, hogy ugassa a postást
És őrizze az álmunkat.
Akit tartok, aki tart engem,
magában, magán kívül hordoz
mint egyéb csorba jelentéktelen alakzatokat is,
aztán csendben odalép a polchoz.
elment a hangja
mert senki nem beszél vele
nem hívják telefonon
csak hébe hóba akkor is mindenki egyszerre
Impresszum | Facebook | Soundcloud | RSS | Hoszt: Infocsoport | WEB: Netmester Produkció | Copyright © 2024 | WordPress Theme by MH Themes
