Jéki László
Változó környezetünk
A műholdak és a földi mérések révén rengeteg adat gyűlt össze a tengerek, a légkör, a szárazföldek változásairól. A szakemberek igyekeznek az adatrengetegből egységes képet alkotni a globális klímaváltozásokról, de a megbízható válaszok helyett gyakran új kérdések születnek. Erre mutatunk néhány példát a legutóbbi hónapok tudományos közleményeiből.
Jégmódosulatok
Megint közeledik a tél, készülhetünk a jeges utakra, a hólapátolásra, a befagyott folyókra. A hópelyhek is jégkristályok, éppúgy, mint a folyókon úszó nagy jégtáblák, bár nagyon különbözőnek tűnnek. A hópelyheken szemünk elé tárul a hétköznapi jégkristály hatszögletű, hexagonális szerkezete.
Naprendszerünk részletei
Naprendszerünk egyre újabb részleteit tárják fel az űreszközök, meglepő felfedezések követik egymást. A Cassini űrszonda vizet talált a Szaturnusz Enceladus nevű holdján. Szintén a Cassini talált rá milliónyi apró holdacskára a Szaturnusz gyűrűiben. A Plútó körül a Hubble-űrteleszkóp lelt két kis holdra.
Fizika a XX. század hajnalán, 4. rész
Pierre Curie 1859-ben Párizsban született. Egyetemi tanulmányai után Jacques fivérével együtt krisztallográfiával foglalkozott, majd a mágnesség foglalkoztatta, felfedezte a mágneses tulajdonságok hőmérsékletfüggő megváltozását, ez a Curie
Fizika a XX. század hajnalán, 3. rész
Ugorjunk ismét vissza jó száz évet. Említettük már, hogy Röntgen felfedezésének nagyon gyorsan híre ment. 1896 elején, azon a napon, ahogy a felfedezés híre eljutott Párizsba, Antoine Henri Becquerel 44 éves párizsi fizikaprofesszor a nála két évvel fiatalabb Henri Poincaré matematikaprofesszorral, elméleti fizikussal cserélt eszmét az X-sugarakról.
Fizika a XX. század hajnalán, 2. rész
Az 1. részben megismertük Conrad Röntgent, aki 1895-ben katódsugár kísérletei közben fedezte fel a ma a nevét viselő sugárzást.
A katódsugárcső akkoriban a fizikusok egyik fontos kísérleti eszköze volt. Csak a leghíresebbeket említve Sir William Crookes, Heinrich Hertz és Philip von Lenard, vagyis Lénárd Fülöp ért el vele fontos eredményeket.
Fizika a XX. század hajnalán, 1. rész
A történészek újabban rugalmasan bánnak a korszakhatárokkal. Azt szokták például mondani, hogy a békés, a „hosszú” XIX. század 1914-ig tartott. Ha a fizikában is így járunk el, akkor más eredményre jutunk. A fizika XX. százada ugyanis 1895-96-ban kezdődött el.
A spagetti rejtélye
Az anyag összetételét feltáró kísérleti fizika friss eredményei rendszerint nagy laboratóriumokban, hatalmas kísérleti eszközök, például részecskegyorsítók bevetésével, százak és százak közös munkájával születnek meg. A mikrovilág történéseit leíró kvantumfizika egy elképzelhetetlen világról tudósít. A kozmológia feltárja a 14 milliárd évvel ezelőtti eseményeket, lézereink a másodperc ezerbilliomod részénél rövidebb impulzusokat adnak. Feltárultak az abszolút nulla közelébe hűtött anyag rendkívüli tulajdonságai, a termonukleáris fúziós kísérletekben pedig több tízmillió fokra hevítik a plazmát.
Polgári vagy katonai alkalmazás?
Hónapok óta a vezető hírekben szerepelnek az iráni és az észak-koreai atomprogrammal kapcsolatos tudósítások. A politikai tárgyalások megértéséhez röviden összefoglaljuk a hírekben szereplő fizikai fogalmakat.
Az atomreaktorokban történő energiatermelés és a pusztító atombomba egyaránt urán alapanyagot használ. A szabályozott energiatermeléshez azonban gyökeresen más izotópösszetételű uránra van szükség, mint a bombához.
Porminták az űrből
4,6 milliárd kilométert tett meg csaknem 7 év alatt a Stardust (csillagpor) űrszonda, hogy végül egy milligramm port juttasson a Földre. Sok hűhó semmiért? Éppen ellenkezőleg, a küldetés az űrkutatás egyik nagy sikere, először kerül a kezünkbe, a laboratóriumok asztalára csillagközi por és egy üstökös pora.
Az élet nyomában – világűrben és tenger mélyén
A NASA amerikai űrügynökség kutatói szerint a világegyetem tele van olyan nagy, nitrogéntartalmú szerves molekulákkal, amelyek fontos szerepet játszhatnak az élet kialakulásában. Az új eredmények műholdas mérések, laboratóriumi kísérletek és számítógépes modellszámítások kombinációjából születettek.
2005-ös tudományos eredmények
A Science amerikai tudományos hetilap ismét összefoglalta a szerkesztői szerint legfontosabb tavalyi eredményeket. Az év áttörésének az evolúció kutatásában született eredményeket minősítették.
Maja uralkodó származása és az izotópok
A 427. február 7-én megkoronázott Yax K’uk Mo utódai uralkodtak négyszáz évig Copán maja városállamban, Közép-Amerikában. A dinasztiaalapító uralkodó fogainak és csontjainak elemzésével nemrég sikerült fényt deríteni arra, hova valósi lehetett az ismeretlen származású férfiú.
2005-ös Ig Nobel-díjak
Tavaly is kiosztották a Nobel-díjak bolondos kistestvérét, az Ig Nobel-díjakat (ignoble – alantas, nem nemesi származású) Bostonban a Harvard Egyetemen, ez már a 15. év volt a díj történetében.
Bőségígérő, ám gázos hüvelyesek
A magyar néphagyomány nagy jelentőséget tulajdonít a karácsonykor, szilveszterkor asztalra került ételeknek. Az ilyenkor fogyasztott bab, borsó, lencse sok pénzt biztosít a következő évre. Hasonló szerepet játszhat a mák, a kukorica és a rizs is. Közös jellemzőjük a sokszeműség, a sok szem sok pénzt, bőséget ígér.
Partnereink
