Azzal, hogy megpróbálunk elszakadni a fosszilis tüzelőanyagoktól, és a régi rendből igyekszünk átlépni egy új világba, valójában egy még erősebb függőséget alakítunk ki a magunk számára – állítja Guillaume Pitron francia újságíró, és nem ok nélkül teszi ezt. De vajon igaza van?
A „Dunántúl” (1911-1944) című pécsi katolikus-konzervatív napilap 1941. december 14.-i számának 4. oldalán egy érdekes riport jelent meg, amely személyi viszonylatban kettős nevezetességgel szolgált. A készítő-aláírója ugyanis Komócsy István (1872-1952) prelátus-kanonok, a meginterjúvolt pedig az akkor már országos hírű írónő, Dénes (Deutsch) Gizella (Anna, 1897-1975) volt. A címe árulkodó, a tartalma pedig föltárja az írónő szakmai kapcsolatát a tekintélyes prelátus-kanonokkal, és emellett pályakezdését is, ugyanis az írás címeként a pécsiek ezt olvashatták: „Így indult Dénes Gizella az írói pályán.” De nézzük most magát a tekintélyes nagyságú és tartalmú riportot.
Az önszerveződő városi közösségek eredményesen szállhatnak szembe a túlfogyasztásra épülő piaci-fogyasztói kultúrával. Olyan életmódgyakorlatokat tudnak elterjeszteni, amelyek ökológiailag tudatosabbak, és a tudás átadásán, a mértékletességen, a megosztáson alapulnak – állapítja meg a Budapesti Corvinus Egyetem friss kutatása.
Napjainkban reneszánszát éli a hanglemez, a hanghordozó egyre népszerűbb, újra készülnek lemezfelvételek, ismét lehet lemezjátszót vásárolni. Számos teszt bizonyítja, hogy a „hagyományos” lemezek hangzása jobb mint a CD-ké vagy egyéb digitális megoldásoké. A digitális hangtechnika előnye leginkább a kényelem, a könnyebb kezelhetőség, a kisebb sérülékenység, de a technológia minőségi javulást igazán nem eredményezett.
Mint már írtam, a Magyar Levéltárosok Egyesülete soros éves vándorgyűlését ez évben Lakiteleken tartotta, mégpedig 2023. július 24. és július 26. között. Tartalmas programunkról már szintén megemlékeztem, most egy érdekes, de korántsem veszélytelen éjjeli „epizódról” szólok, de inkább a látvány képeivel.
Az 1935-ben megalakult, és 1986-ban újjáalakult Magyar Levéltárosok Egyesülete (MLE) éves, három napos vándorgyűlését 2023. július 24. és 26. között tartotta Lakitelken. Az országos levéltáros társadalmat összefogni kész egyesület a támogatókkal és a külföldi meghívottakkal együtt tartalmas, sokágú programot állított össze, és sikeresen valósította meg a Lakiteleki Népfőiskola területén.
Ferenc József Szent koronával megkoronázott uralkodóként négy alkalommal járt Pécsett. A Pécsi Figyelő korabeli lapszámai a legapróbb részletekig beszámoltak a látogatásokról. A következőkben tudósítás következik ezekről az eseményekről, távirati stílusban.
Milyen jövőbeli gazdasági trendek rajzolódnak ki napjaink demográfiai és globalizációs folyamataiból? Milyen hatással lesz a fejlett társadalmak öregedése az inflációra és a kamatlábakra? Megfordul-e a társadalmi elit és a magára maradt társadalmi rétegek közötti jövedelmi egyenlőtlenség növekedési trendje?
A Magyar Tudományos Akadémián zsúfolásig megtelt dísztermében a Nobel-díjas csillagász, Adam Riess tartott nagysikerű előadást 2023 április 19-én. Előadásában elmondta, hogy kutatócsoportja hogyan fedezte fel az univerzum tágulásának gyorsulását, és hogy a sötét energia természetének megértése miért jelenti az asztrofizika és kozmológia egyik legnagyobb megoldatlan rejtélyét.
A MÚOSZ Társadalompolitikai Szakosztálya 2023 május 4-i megalakulása óta harmadik rendezvényét tartotta. Június 20-án két orvost látott vendégül a Vörösmarty utcai Sajtóházban, a beszélgetés címe és témája Társadalompolitika az egészség tükrében volt. A meghívott orvosok dr. Pusztai Erzsébet (1990-1998. közötti országgyűlési képviselő, 1992-1994 és 1998-2000. között államtitkár, az orvoscoaching.hu honlap létrehozója) és dr. Komáromi Zoltán, korábban önkormányzati képviselő és háziorvos (2022-től DK-s országgyűlési képviselő, a Demokratikus Koalíció árnyékminisztere) voltak, akikkel a betegoldalt képviselő Szarvas István, szakosztályunk tiszteletbeli elnöke beszélgetett.
2023. június 8-án rendezték meg a Parlamentben és a Várkert Bazárban az Infoparlament konferenciát.
Az emberi civilizáció tulajdonképpen a természeti erők uralásának tízezer éves története – állítja Elizabeth Kolbert amerikai újságíró, aki könyvében új perspektívába helyezi az ember és környezete kapcsolatát. A Pulitzer-díjjal elismert A hatodik kihalás szerzője visszatér örök témájához, az emberiség környezetre gyakorolt hatásához, és most azt kérdezi: Ennyi károkozás után meg tudjuk-e változtatni a természetet, ezúttal azért, hogy megmentsük? Könyvében azokat a bonyolult, költséges, ám elképesztően kreatív módszereket mutatja be, amelyek segítségével az újító szakemberek abba a korántsem kockázatmentes vállalkozásban fogtak, hogy megmentsék a bolygót.
Az űrkutatói gondolkodás nem is olyan nehéz! – állítja Ozan Varol, és elhihetjük neki, hiszen az asztrofizikus végzettségű író a 2003-as Mars Exploration Rover Mars-kutató program műveleti csapatának is tagja volt. Varol úgy véli, az űrkutatók sajátosan gondolkodó felfedezők, akik elképzelik az elképzelhetetlent, megoldják a megoldhatatlant, és a kudarcban is a megoldandó feladatot látják, nem pedig a leküzdhetetlen akadályt. Ha ez a gondolkodásmód szimpatikus a számunkra, de nem tudjuk, hogyan sajátíthatnánk el, akkor ez a kötet nekünk íródott!
Agyunk nagyjából százmilliárd sejtből áll és ezek között a sejtek között hihetetlen sok kapcsolat alakul ki – százezer milliárdnyi. Ez több, mint a galaxisunk összes csillagának ezerszerese. Egész univerzum van bennünk, egy szuperszoftver. Egész életünkben tanulunk, változunk, működünk. Van, amikor rosszul, hibásan, zavartan. Miért? – olvassuk a 168 oldalas könyv hátsó borítóján, mely a Duna Kiadó gondozásában jelent meg a minap.
A múltkori részben szó volt az akkori Zetkin Klára utcai (ma ismét Szent Mór püspök nevét viseli) Pécsi Rádió Stúdió működéséről. Most a lap 3. oldalán lévő rádiónyilatkozatot idézem, amelynek több jelentése van. Az első, hogy most jelent meg először egy városvezető névvel a lapban 1956. november 4. után, a második pedig éppen az, hogy fontos bejelentéseket tett.