Párizs a festők szemével • Hetedhéthatár

Kultúra, művészet

Párizs a festők szemével

 

Hatodik rész: Camille Pissarro Párizsa

 

Pissarro munka közben

Camille Pissarro (1830–1903) Claude Monet barátja volt. Festői látásmódjuk különbözőségének dacára közel álltak egymáshoz. Monet anyagi támogatásának köszönhetően vette meg Pissarro Éragnyban lévő házát. Cézanne és Pissarro pedig olyan mély hatást gyakoroltak egymásra, hogy egyes képeiket nehezen lehet megkülönböztetni. Cézanne azt mondta Pissarróról, hogy „az első impresszionista festő.”

Valóban, Pissarrót az impresszionizmus atyjaként tartják számon. Cézanne-nal 1860-tól 1880-ig volt szoros kapcsolatban: „Cézanne-ra hatottam Pontoise-ban, és ő is rám. Ami a legérdekesebb, hogy a Vollard-nál rendezett Cézanne-kiállításon egyes Auvers-t vagy Pontoise-t ábrázoló tájképeink között rokonság van. Az ördögbe is! De hát állandóan együtt voltunk.” – írja Pissarro.

Hétfő reggelenként Pissarro néhány háztartási alkalmazottjával elkísérte feleségét, Julie-t az Éragnyban lévő házuktól két kilométerre lévő kisváros, Gisors piacára. Mialatt az asszony vásárolt, Pissarro vázlatokat készített a kofákról. Ezekből a skiccekből azután 1880 és 1901 között egy tucatnyi képet festett Gisors piacáról. A képeket először az impresszionisták 1882-es kiállításán mutatta be.

 

 

Gisors piaca…

 

 

1884-1885 körül Pissarro úgy véli, az impresszionizmus kezd kifulladni. Ekkor kezd érdeklődni Georges Seurat pointillizmusa iránt.

Pályája kezdetén Pissarro a szabadban festett. Ebben az időben találták fel a tubusos festéket, ami lehetővé tette a művészeknek, hogy festőállványukat bárhová kitegyék a szabadban, és palettájukon megkeverjék a tubusokból kinyomott színeket. 1891-ben a dacryocystitis nevű szembetegség következtében Pissarro látása meggyengül, állandóan könnyezik, és a szabadtéri fényt nem tudja elviselni. Ezért élete további részében különböző lakásainak ablakából fest. Miután tíz évet tölt Éragnyban, visszatér Párizsba, ahol a Grand Hôtel de Russie lakójaként meglepetéssel tapasztalja, hogy ablakából végigláthat a körutakon. 1897 februárjától áprilisig két festményt készít a Boulevard des Italiens-ről, tizennégyet pedig a Boulevard Montmartre-ról. Ahogyan Claude Monet megfestette a roueni katedrálist a nap különböző szakaiban, úgy Pissarro is megörökíti a körutakat reggeli, délutáni, esti fényben és télen is.

 

A Boulevard Montmartre reggel

 

 

A Boulevard Montmartre éjszaka

 

 

A Boulevard Montmartre télen

 

 

Amikor egy Louvre-hoz közeli szállodába költözik, Pissarrónak alkalma nyílik megfestenie az Operát és környékét: „El is felejtettem megemlíteni, hogy találtam a Grand Hôtel du Louvre-ban egy szobát, kitűnő kilátással az Opera sugárútra és a Királyi Palota egyik sarkára! Nagyon jól lehet itt dolgozni! Lehet, hogy nem túl esztétikus, de boldog vagyok, hogy megfesthetem ezeket a párizsi utcákat, amiket általában csúnyáknak tartanak, de amelyek olyan fénylők és mozgalmasak. Egészen más, mint a Boulevard-ok.” – írja egyik levelében. Ez a mozgalmasság látszik az Avenue de l’Opéra című festményén.

 

Avenue de l’Opéra

 

De más megvilágításban is megfestette ugyanazt a városrészt.

 

Avenue de l’Opéra reggeli fényben

 

Ugyancsak a nyüzsgő párizsi életet mutatja be az Európa tér című festménye.

 

Európa tér

 

Egész sorozatokat készít Párizs legrégibb hídjáról, a Pont neufről, a Szajnáról, a Tuileriák kertjéről és a Louvre-ról. Ezeken a festményeken az égbolt és a víz veszik át a főszerepet. A mintegy harminc képet a Place Dauphine egyik házának második emeleti ablakából festette. Valamennyi képén más-más színkompozíciókat használ a napszak fényeinek megfelelően. A Pont neufről tizennégy képet fest.

 

A Pont neuf délután

 

A Pont neuf ködben

 

A Tuileriák kertje és a Louvre számos festményén szerepel.

 

A Tuileriák kertje télen

 

A Szajna és a Louvre című festményén, amit halála évében, 1903-ban festett, egy téli napon, derengő fényben örökíti meg a Szajnán átívelő Pont des Arts-t, valamint a Louvre épületét.

 

A Szajna és a Louvre

 

Pissarro csak későn lett elismert festő. Nem szeretett magáról beszélni, és semmi üzleti érzéke nem volt. A ma már világhírű és felbecsülhetetlen értékű festményeiből számosat megcsodálhatunk a párizsi Orsay Múzeumban.

 

 

Print Friendly, PDF & Email
Please follow and like us:

Hozzászólások

Egy hozzászólás van ehhez: “Párizs a festők szemével”


  1. Az első nagy kedvencem a francia festők közül. Még gimis voltam…Jó újra látni, olvasni róla. Köszönöm.

    Hozzászóló: Kiss Tamás | 2021. április 11., 12:40

Szóljon hozzá!



Archívum

Hirdetés