Kézenfogva • Hetedhéthatár

Szépirodalom - vers

Kézenfogva

 

Emlékszel? A játszótérről néztük a Dunát,
egymással szemben ültünk a hajóhintán.
A parton összehúzták a harangokat,
gyászkocsit vontattak a baktató lovak,
ezüstjuharfák leveleit borzolta a szél,
gyászoló asszony remegett, a magánytól félt.
Megszorítottam a kezedet, hogy érezd:
éltemben, s holtomban sem hagylak el téged.

 

 

Print Friendly, PDF & Email

Hozzászólások



Archívum

Hozzászólások

DISQUS