Tizenegyedik alkalommal rendezte meg Budapesten a Mariott Szállóban hibrid formában a 2018-ban Prima Primissima díjat nyert Portfolio a gazdasági szakemberek csúcstalálkozóját, ahol gazdasági döntéshozók, vállalati vezetők, uniós szakértők, gazdaságpolitikusok, hazai és külföldi piaci elemzők találkoztak és cseréltek véleményt a világ és az ország kilátásáról nyolcórás időtartamban a Budapest Economic Forumon. Három előadást ismertetek az elhangzottakból.
Van egy vitánk az Európai Bizottsággal, Magyarország és Lengyelország esetében rengeteg kérdése van a testületnek, vagyis ez a vita tartós lesz – mondta a Portfolio Budapest Economic Forum konferenciáján Varga Mihály miniszterelnök helyettes pénzügyminiszter. A politikus kiemelte, hogy fontos a fokozatosság a költségvetési hiány csökkentésében, az évtized közepére ismét 3 százalék körül lehet a deficit. A magyar válságkezelés menetrendjével kapcsolatban Varga kiemelte, hogy 2020 tavaszán azonnali reakciókat kellett a kormánynak megtenni: munkahelyek megőrzése, létrehozása, kiemelt ágazatok újraindítása, támogatott hitelek biztosítása, családok és a nyugdíjasok védelme. A második hullám intézkedéseit három pontban foglalta össze a miniszter: a munkahelyek megvédése, az adórendszer egyszerűsítése, illetve a vállalkozások megerősítése. Ebben az időszakban már arra törekedtek, hogy az azonnali hatásokon túl megpróbáljanak közép- és hosszútávú intézkedéseket is meghozni.
Varga Mihály szerint ma már az újraindításról lehet beszélni, ebben a körben döntött a kormány az 5%-os lakásáfáról, az otthonfelújítási támogatásról, a 13. havi nyugdíjról, a 25 éven aluliak szja-mentességéről, illetve a kamatmentes újraindítási gyorskölcsönről. A második ütemben a felsőoktatás támogatása, illetve a bértámogatások megtartása lesz lényeges, majd a következő ütem már a zöld átmenetről és a digitalizációról szólhat. Most az egyik kérdés a gazdasággal kapcsolatban, hogy kitart-e az újraindítási lendület. A magyar gazdaság növekedése stabil makrogazdasági alapokon nyugszik. Lassan el is dől, milyen alakú lesz a válság lefutása, egyértelműen látszik egy V-alak emelte ki a pénzügyminiszter. A járvány mellett a másik veszélyt az infláció jelenti, kezd visszatérni az az időszak, amikor magasabb az infláció, amivel a hozamok is emelkednek – mondta Varga. A miniszter szerint a monetáris politika utóbbi fél évben látott változása teljes mértékben megalapozott és időszerű volt. A kérdés most az, hogy az infláció emelkedése mennyire lesz tartós, jól látható az energiaárak emelkedése, ami tovább fűtheti ezt, arra kell felkészülni, hogy nehezebb lesz a korábbi tartományba visszatuszkolni az inflációt.
A kormány arra számít, hogy 2022 elejétől a trend elkezd csökkenni és nyárra normalizálódik a helyzet, jó eséllyel a jövő év végére 3%-ra csökkenhet az infláció.
A pénzügyminiszter kiemelte, hogy a költségvetési hiány 2024-re csökkenhet vissza 3%-ra, fontos a fokozatosság ebben. 2008 után megtanultuk, hogy ha túl gyorsan rendezünk vissza, akkor elindítunk egy újabb recessziós hullámot – emelte ki. Van egy vitánk az Európai Bizottsággal, ez erősen politikailag motivált vita. A lengyelek és a magyarok esetében rengeteg kérdése van a Bizottságnak, úgyhogy ez a vita tartós lesz – mondta Varga. Szerinte nem volt időnk megvárni a vita lezárását, ezért kellett szeptemberben devizakötvényt kibocsátania az országnak. A miniszter kiemelte: a kormány arra számít, hogy az év vége felé enyhülhet a feszültség és megszülethet a megállapodás Brüsszellel a helyreállítási alap forrásairól.
Virág Barnabás közvetlenül a keddi kamatdöntés után érkezett meg a konferenciára, ezért a szokásosnál is nagyobb figyelem övezte a szavait. Az alelnök kiemelte, hogy a szeptemberi inflációs jelentésben felvázoltnál magasabb lehet az infláció az energiaárak emelkedése miatt, a felfelé mutató kockázatok erősödtek az elmúlt egy hónapban.
Hosszú az út, addig megyünk, amíg szükséges. A monetáris szigorítás 2022-ben is folytatódik – mondta Virág Barnabás, az MNB alelnöke. A Monetáris Tanács tagja kiemelte, hogy szeptemberhez képest az inflációt illetően a felfelé mutató kockázatok erősödtek, nagyrészt az energiaárak emelkedése miatt lehet a vártnál magasabb az áremelkedési ütem.
Megszoktuk, hogy a fociról mindenkinek van véleménye, lassan hasonló lesz a monetáris politika – kezdte előadását Virág Barnabás, a Portfolio Budapest Economic Forum konferenciáján azt követően, hogy előtte több előadó is szóba hozta a jegybank feladatait.
Az MNB alelnöke a sporthasonlatnál maradva leszögezte, hogy „megfelelő taktikával rendelkezünk, hogy megnyerjük a mérkőzéssorozatot az infláció ellen”. Szerinte két típusú jegybank van a világon, az egyik alapvetően beszél az inflációs kockázatokról, a másik tesz ellenük. Aki korábban azt mondta, hogy átmeneti lesz az infláció, az ma már nem biztos, hogy így gondolja, egyre többen értenek egyet abban, hogy az áremelkedés a gazdasági növekedést, kilábalást is veszélyeztetheti.
Ma már nem az a kérdés, hogy átmeneti vagy tartós lesz-e az infláció, hanem az, hogy tartós vagy még tartósabb- mondta a jegybank alelnöke.
Az MNB alelnöke szerint a magyar gazdaság helyreállása a leggyorsabbak között lehet az EU-ban, a monetáris politikának egyértelműen az árstabilitás fenntartására kell fókuszálnia.
Nem szabad bizonytalan rövidtávú előnyökért komolyabb hosszú távú kockázatokat felvállalni – emelte ki. Hosszú, elhúzódó harcra rendezkedünk be. Az alapkamat, mely június óta 120 bázisponttal emelkedett. A kamatemelési ciklus havi ütemben folytatódik mindaddig, amíg az inflációs kilátások a jegybanki célon stabilizálódnak és a kockázatok kiegyensúlyozottak lesznek. A jegybank folytatja a forintlikviditást nyújtó swapeszköz dinamikus kivezetését. A következő hónapokban további lépésekkel erősítik majd a swappiaci stabilitást és a monetáris transzmisszió hatékonyságát. Az állampapír-vásárlások decemberig folytatódnak a jelenlegi heti 40 milliárd forintos célmennyiséggel.
Nincs összhang a magyar kormány költségvetési politikája, illetve a jegybank monetáris politikája között, egész pontosan „divergenciáról”, azaz széttartásról beszélt Nagy Márton, a miniszterelnök gazdaságpolitikai főtanácsadója, a jegybank korábbi alelnöke. Nagy elismerte, hogy a széttartó költségvetési és gazdaságpolitikának hosszabb távon nagy ára lesz, de ennek ellenére nem arról beszélt, hogy a kormány visszavenne a választási költekezésből, hanem arról, hogy szerinte a jegybanknak kellene inkább szigorítania. Ugyanis hiába emel kamatot a MNB a reálkamat továbbra is negatív, vagyis nincs szó monetáris szigorításról. Ugyanakkor Nagy Márton szerint a következő fél évben 4900 milliárd forintot önt a kormány magyar gazdaságra a már meghirdetett intézkedések révén. Pénz van erre, hisz a kincstári számlán már most is 4500 milliárd forint áll, köszönhetően a devizakötvény-kibocsátásnak – tette hozzá a főtanácsadó. Nagy szerint erre az irtózatos költekezésre azért van szükség, hogy magyar gazdaság visszatérjen a koronavírus-járvány előtti trendvonalára. Azt, hogy 2022-ben választások lesznek, meg sem említette a főtanácsadó.
Hozzászólások