Az örök ifjúságunk kérdése olyan, min az ifjúság: örök. Mert erre egyszerűen és elfogadható felelet eddig nem született. A tudósok szerint a magas életkor függ a szervezetben lévő génektől. De honnan lehet tudni, kinek milyen gén jutott? Egészséges, vagy éppen rossz. A kutatók kimutatták, hogy a DNS géneknek nagy szerepük van az életvitelben, mert vannak olyan emberi szervezetek, amelyekben a DNS-t javító gének is működnek. Nahát, most magyarázzák meg, kinek milyen DNS génje van, meddig lesz fiatal és mettől öreg?
Zs. Károly, amikor olyan húsz éves lett, a véletlen hozta, hogy látogatást kellett tennie az öregek otthonában. Ez a látogatás olyan rokonféle volt, mert ugye ha a rokonok megöregszenek, már ritkán látogatjuk őket. Édesanyja mondta neki: – Látogasd meg keresztanyádat, mert ki tudja meddig él még. Legalább utoljára, lássa még a keresztfiát! Eleget tett a felkérésnek. Aztán ott az otthonban lepődött meg igazán, milyen sok öreg él ott. Elesettnek találta őket. – Tényleg ilyen az öregség? – ötlött fel benne a kérdés. Elhatározta, ő nem fogja számolni az éveit sohasem. Ilyennek érzi majd magát, mint most húsz évesen. Esetleg tényként jegyzi, majd meg éveinek számát. Aztán szerencséje volt, mert a 79. születése napján kérdezte tőle négy éves unokája: – Papa, sok az a 79, vagy kevés?
T. Feri bácsi mesélte el ezt a történetet, amikor a beszélgetés fonala arról szólt, hogyan legyünk fiatalok egész életünkben!
– Még a múlt század hatvanas éveiben történt, hogy egy SZOT beutalóval egyedül Siófokra utaztam. Az elszállásolás során egy ötágyas szobába kerültem. Öt férfi, fiatalok, csak egy alacsony, ősz hajú üdülőtárs, jó kiállással, úgy tűnt túl az ötvenen, mint egy fehér holló, kirítt ebből a csoportból. A többiek úgy mindnyájan húsz év körüliek voltunk. Gondoltam, jól kifogtuk, majd az „öreg” parancsolgat, neveli a fiatalokat. Aztán, ahogy teltek a napok, ennek az ellenkezője történt. Gyuri bácsi, mert csak így hívtuk az öreget, több fiatalon túltett. Friss volt, gondolkodásban is, mindenben benne volt, táncolni is eljött velünk. Jó humora volt, érdekes történeteket mesélt az életéből. Kérdeztük: – mi a titka ennek a fiatalos magatartásnak? – Egyszerű a válaszom – mondta. – Nem szabad elhagyni magadat. Sok mozgás, egy kis sport. Egészséges étkezés és mindig úgy szemlélni a világot, hogy a rossz dolgokat zárd ki magadból.
T. Feri bácsi még hozzátette: – Megfogadtam a jó tanácsot, melyet sikerült is eddig betartanom. Igazolja ezt a mostani nyolcvannégy évem!
Tudósok hada kísérletezik már évtizedek óta, hogy megtalálja az örök ifjúság elixírjét. Az egyik ilyen team, vagy divatos szóval „örök ifjúság projekt”-en dolgozó tudósok patkányokon végeztek kísérleteket. Azt már megállapították egyértelműen, hogy azok a patkányok, melyeknek a testhőmérsékletük alacsony, az inzulinszintjük is alacsony, továbbá megfelelő a DHEA szintjük is, (a vérben van jelen, az öregedéssel csökken) továbbá élénken, fiatalosan mozognak, mint a nem így tartott társaik. Aztán azt nem tudom, hogy ezen kísérletek eredményeit hogyan lehet majd átvinni emberekre. Elképzelésem szerint a testhőmérséklet alacsony tartása biztosan járható út. Köztudott, hogy az északi népek – az év hosszabb ideig hideg éghajlaton vannak – tovább élnek. Az átlagos életkor a svédeknél, norvégoknál nyolcvan körül, vagy afölött van.
Valahogy ezt az elméletet igazolja az a két ember élettörténete, akikkel volt szerencsém találkozni. Mindketten az elmúlt század borzalmas háborúja miatt kénytelenek voltak elszenvedni az orosz hadifogságot, éveken keresztül, Szibériában. Az egyik K. László tanító, a másik A. István költő. Az ott töltött idő négy-öt év volt, a hidegről és a kosztról (inzulin szint) nem is beszélve. Aztán, mikor hazakerültek, lesoványodva, csont és bőr volt a testük. Nem rohantak egyből a leveses fazékhoz, hanem a megszokott, visszafogott életmódot élték, egészségesek maradtak. Sőt K. László tanító még harminc évig tanított az iskolában és nyugdíjas évei után, 85 évesen távozott. A. István költő, hazatérve még dolgozott. Verseket már a hadifogságban írt. Ezt az irodalmi tevékenységet még ma is folytatja. Számos verseskötete jelent meg, ma még él, 95 éves.
E két emberrel történt dolgok biztosan nem tudományos megállapítások, csupán az élet hozta véletlen furcsaságok, részükről pedig a szerencse.
– Én mindig fiatal maradok! – jelentette ki T. Sanyika, aki az óvoda nagycsoportjába járt és az óvónéni az öregekről beszélt nekik. – Mert az öregek fáradtak már, sok éven keresztül dolgoztak. Pihenniük kell! – mondta az óvónéni. Telt az idő, T. Sanyikából T. Sándor lett. Majd harminc, negyven, ötven éves. Még most is azt érezte, hogy fiatal. A szólás szerint: – mindenki az örök fiatalságról ábrándozik. A kérdés, mihez kezd vele, ha már megszerezte?
A társadalmak idősödnek. Egyre több az idős ember Európában és a világon. Ma Magyarországon az átlag életkor 75-80 év. Ebben a nemek között van némi eltérés, a női nem javára. Európában a rekordot egy francia nő tatja. Louise Calnet, aki 122 évet és 164 napot ért meg itt a Földön. Természetesen őt is faggatták, mi a fiatalság és a hosszú élet titka. Nagyon egyszerű volt a válasza, azt hiszem, megszívlelendő lenne mindenki számára, ebben a rohanó, idegfeszítő világban. Így hangzik: – „Mindig boldognak kell lenni és nem kell aggódni a hétköznapi dolgokon.”
Az örök fiatalságot sokan kutatják, és sokféle definíciót állítanak fel. A nagy általánosságban mindenki azt mondja összegzésként: – Meggondoltan, tudatosan kell élni, amely bizonyos fokon meggátolja, hogy megöregedjünk. Egy elfogadható megállapítás szerint: „ma már nem a visszafiatalítás lehetőségét keresik, hanem a szervezet öregedését próbálják meggátolni.” Erre sokan adnak különféle tanácsot, van olyan is, aki ezt 10 pontban összegezi, az alábbiak szerint: 1. Mindig foglalkoztasd az agyadat, agytornával (olvasás, sakk, rejtvény), 2. Használj fogselymet (állítólag a száj tisztasága sok betegséget megelőzhet), 3. A hallás megőrzése legyen fontos, 4. Mozogj rendszeresen (minimum napi 10 perc séta), de lehet gyaloglás, futás, biciklizés, 5. Egyél sok zöldséget, Omega-3 zsírsavban gazdag ételeket, kalciumot, 6. Napi 2 liter víz elfogyasztása, 7. C-vitamin fogyasztása, 8. Fényvédő arckrém használata, 9. Aludj eleget, többet, mint 5 óra, 10. Ne dohányozz!
Ez csak egy jótanács, de vannak, akik ezeket a pontokat egészen másként látják, másra esküsznek. Most aztán mondjuk meg, kinek van itt elfogadható, igaza!
Cs. Tibor nyugdíjas lett. A ház körüli munkával foglalta el magát. Régóta őrizte azt a gondolatot, ha majd otthon lesz, a házhoz tartozó kertből, mintakertet varázsol. Így is lett, napi rendszerességgel dolgozott, a munkakedve jó volt, egyszer sem kellett az asszonynak mondania: – Menj és kapáld meg a zöldséget! Tette ezt szó nélkül. Nem zsémbeskedett, mindig jó kedve volt. Mondta is a szomszédasszony a feleségének: – A maga férje olyan fiatalos és mindig jó kedve van. Ezt irigylem tőle, bár csak én is ilyen lehetnék! Cs. Tibor biztosan tudta, amit egyszer Jókai Mór mondott: – „A kedély és a munkakedv az örök fiatalság biztosítéka.”
Sokszor az ember nem elégszik meg a korával. A fiatal öregebb szeretne lenni, az öreg meg fiatal. S. István hatvanegy éves volt, amikor negyven évi házasság után elvált. Pedig már volt két fia és négy unokája. Ő azonban fiatalnak érezte magát, mert éveinek számából legalább tízet letagadhatott volna. A válás után úgy viselkedett, mint egy húszéves srác. Járt szórakozni, a diszkót is kedvelte. Aztán megismerkedett egy harminc év alatti lánnyal. Ő azt mondta: – Ez szerelem! Aztán kislánya született. Újból boldog apának érezte magát, fiatalnak. De ahogy teltek az évek, és kislánya iskolás lett, pár megjegyzést, amit a kívülállóktól kapott, nehezen viselte el. Pedig jó lett volna, ha tudja Vekerdy Tamás pszichológus intelmét: „A gyerek ne felnőtté válni siessen (…) és az öreg ne visszafiatalodni akarjon.”
Az ember, ahogy telnek az évek, öregszik. Ez egy természetes folyamat, ettől eltérőt eddig még nem találtak ki. De van, aki ezt nem fogadja el. Láttam olyan embert, aki kora szerint ötven éves volt. Az élet már meggyötörte, kihullott a haja, arcán ráncok, barázdák sokasága, a járása sem az igazi, az észjárása sem olyan gyors, mint húszévesen. Mégis fiatalnak akar mutatkozni. Ruházata olyan volt, mint egy tini srácé, úgy viselkedett, mint egy most érettségiző fiatal. Elégé disszonánsan hatott viselkedése, jelenléte. Királyhegyi Pál író, újságíró, humorista ezt így látja: „Az ifjúságot nem kell visszasírni, mert minden évszaknak megvannak a maga örömei. És aki öreg: az már biztosan volt fiatal, de aki fiatal, nem biztos, hogy lesz még öreg is.”
Hozzászólások