Visszatérő álom a tűzről • Hetedhéthatár

Szépirodalom - vers

Visszatérő álom a tűzről

 

Gyermekkori emlék, hogy a második szomszéd
háza nagy lángokkal égett, pontosabban a
tetőszerkezet. Tél volt, disznóölés ideje, talán
a füstölő gyulladhatott meg, és átterjedt a tűz a
házra. Félreverték a harangot, míg a tűzoltók
megérkeztek, vödrökkel, vízzel oltották a tüzet az
emberek. Az utcán állva néztük a tüzet, félelemmel
telve, az asszonyok imádkoztak, a gyerekek sírtak.
Ez az emlék köszön vissza olykor nekem éjjelente,
visszatérő álomként, égnek képzeletemben a tüzek.
Néhány napja álmot láttam, a villanykapcsoló alatti
konnektorból lángok csaptak ki, fénycsóva rohant át
a szobán, amely lángokba borult. Szívem rendetlen
dobbanására ébredtem fel, már, ha ébren voltam, mert
közben rég megholt anyám hangját hallottam, ahogy
nyugtatgatott engem: semmi baj, elhárítják a hibát!
Másik gondolatom az volt, zárlatos lehet a laptopom,
ki kell húzni a konnektorból. Felkelni nem volt erőm mégsem.
Már ébren láttam meg azt, amit tudtam: a villanykapcsoló
alatt nincs is a szobámban konnektor. Megnyugodni aztán
csak úgy tudtam, hogy Gyurmi kutyát magamhoz vonva
magamat átkarolva, szépen óvatosan elringattam.

 

Print Friendly, PDF & Email

Hozzászólások



Archívum

Hozzászólások

DISQUS