Benned van minden messzeségem,
bejártuk annak zegét-zugát.
Most is ott van, ahol volt régen:
csodák illatát őrzi ruhád.
Szemedből a bolyhos fellegek
visszaadnak minden volt nyarat,
kéz a kézben a múlt fellebeg,
mert bennem találtad meg magad.
Összefont ágat nem törnek szét
szélfútta őszök, fagyos telek,
évekből gyűrűt növesztve szép
szerelemmé megőriztelek.
Lassulhat az álom, de közös,
kitartunk, mint kertben a fák,
Bár a távol egészen ködös,
hallgatjuk a gyökerek szavát.
Benned van remény-messzeségem,
minden, ami volt, most fellebeg.
Részed vagyok, és te a részem,
amíg felkelsz, és én felkelek.
Hozzászólások