„Krízisek és fordulópontok Pécs életében 1914-1921”
A fenti címmel 2022. október 19-én délelőtt 10 órától immár a 23. levéltári napot tartotta a Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltára Pécsett, a Szent István tér 6. szám alatti Ciszterci Házban. Ez a hosszú intézményi elnevezés magyarázatra szorul a kívülállóknak. Az Országos Levéltárral az élen olyan intézmény-hálózatot hozott létre a kormányzat, amely az új elnevezés alatt még az országban lévő 20 megyei közlevéltárat is egybefogja, így a Magyar Nemzeti Levéltár elnevezés mellett Csongrád-Csanádtól Győr-Sopronig, Borsod-Abaúj-Zempléntől Baranyáig az illetékes megye megnevezéséről lehet megkülönböztetni egy-egy megyei levéltárat.
Levéltárunk főépülete a Király utcában (Forrás: MNL BaML honlapja)
A levéltári napok szerte az országban – így nálunk is – arra adnak lehetőséget, hogy egyfelől a szakmai- és a szélesebb közvéleménynek bemutathatják az elmúlt évi szakmai munkájuk eredményeit, másrészt pedig ugyanezt tehetik meg mind meghívott, mind a helyi kutató levéltárosok, történészek, egyetemi oktatók is. A bevezető előadás „A korszakra vonatkozó levéltári források felhasználási lehetőségei” címmel vezette be a konferenciát, amelyet Ö. Kovács József, a Magyar Nemzeti Levéltár tudományos igazgatója tartott. Ablonczy Balázs, az ELTE BTK Történeti Intézet országos hírű kutatója összegezte az első világégés történetének új kutatási eredményeit, forrásait. Nagy Imre Gábor, a Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltára igazgató-helyettese, főlevéltárosa városunk hátországi szerepét ismertette az első világháború idején, az új kutatási eredmények dokumentum- és vizuális forrásait villantva fel.
Ezekben az években ugrásszerűen megemelkedtek azok a visszaemlékezések, naplók száma, amelyek egy személyen keresztül mutatják be érzékletesen ezt a kort. Nálunk az egyik legjelentősebb Visy László pécsi főispán naplója volt, ezt mutatta be a vizuális térbe helyezett kiadás alapján Vértesi Lázár, pécsi levéltáros.
Tudományos kerekasztal-beszélgetés színesítette a tanácskozást „Történelmi változások, krízisek naplókon, memoárokon, fotókon keresztül” cím alatt. A moderátori teendőket Bánkuti Gábor, a PTE BTK tanára végezte. Ö. Kovács József, Pintér Tamás fővárosi főlevéltáros, Hornyák Árpád, a PTE egyetemi oktatója osztotta meg gondolatait, kutatási eredményeit ebben a témában.
Levéltárunk központi kutatóterme (Forrás: MNL BaML honlapja)
Ezt követően ismét más arcát villantotta föl a konferencia a pécsi levéltár projektjei, kiadványa részletes bemutatásaival. Polyák Petra pécsi főlevéltáros női sorsokat, szerepeket, életutakat tekintett át a 18-20. században, az elektronikus konferencia-kiadvány bemutatása és virtuális kiállítási lehetőségei alapján. Őt követte kolléganője, Vargháné Szántó Ágnes főlevéltáros, aki a levéltár által indított családtörténeti iskolai verseny bemutatását, „személyes” fotók archiválásának kérdéseit taglalta a „Mondj egy sztorit a Dédiről!” hangzatos című szlogenjének eredményeként.
Levéltárunk jó szokása, hogy ilyen alkalmakkor egy valamilyen szálon a pécsi levéltárhoz kötődő, de más történeti műhely törekvéseit, eredményeit, kiadványait mutatja be. Ez most sem maradt el. Gőzsy Zoltán főlevéltáros, levéltár-igazgató a József utcában székelő, Rácz Aladárról elnevezett intézményben folyó, Márfi Attila nyugalmazott pécsi főlevéltáros által vezetett, Kosztics István igazgató által támogatott cigánytörténeti műhely eddigi eredményeit tekintette át tevékenységük és a „Cigánysors” című kiadványai tartalmának ismertetésével. Természetesen ő nyitotta meg a rendezvényt, ő is zárta be, köszönetet mondván a meghívott és helyi előadóknak, a levéltárunk szervezésben segítő minden munkatársának, az értő hallgatóságnak. Összegzésként megállapíthatjuk: fontos, hogy a pécsi levéltár, mint minden levéltár az országban minél többször mutassa be, mit végzett egy-egy időszak, általában egy év alatt, hogy minél többen megismerjék eredményeit. Erre is jó volt ez a konferencia.
Hozzászólások