Oda az év, vele a nyár,
hideg már a deres határ,
a szél mindent felkavaró.
közeleg a hótakaró.
Oda az év, vele az ősz,
Nap néha még velünk időz,
de nincsen elég ereje,
búsan hull a fák levele
Oda az év, a szép határ,
búvik az élő, fagyra vár,
az ég ködös és színtelen.
szelekben ott az intelem.
Oda az év, a szép napok,
a rét is deresen vacog,
sok hű madár élni tanul,
puha fészkén majd meglapul.
Oda az év, a tél kemény,
biztass nagyon, hogy van remény,
szép cinege, te bölcs tanár,
lazúrszínű csodamadár.
Hozzászólások