Mi emberek itt élünk ezen a Földön. Élünk, de biológiai értelemben nem csak úgy, hogy lélegzünk, mozgunk, táplálkozunk, hanem úgy is, hogy a külső világ jelenségeivel szemben szubjektív, egyéni jellegű állásfoglalásunk van – érzelmünk, érzelmeink.
Ez az állapot az ember tudatának, lelkivilágának egy olyan állapota, amely az értelemtől és az akarattól független. Érzelmekkel reagálunk a körülöttünk kialakuló jelenségek, események százaira, ezreire. Elképzelésünk legyen érzelmi reagálásunk sokaságára, ezért vegyük alapul a fő gyűjtőfogalmakat. Beszélünk erkölcsi érzelemről (önérzet, hiúság, becsvágy, büszkeség, szemérem, irigység, rokonszenv, részvét, szeretet, hűség, bátorság, következetesség, igazságszeretet, odaadás). Beszélünk esztétikai érzelemről (a tárgyak külső tulajdonságát figyelembe véve: szépség, csúnya, rút, stb.). Beszélünk logikai érzelemről (gondolat és érzelem összegzése alapján). Beszélünk vallási érzelemről (félelem, reménység, szeretet, vágyódás, öröm, szomorúság, hála, irgalmasság, buzgóság). Tehát az érzelmek, érzelmeink tárháza igen széleskörű.
*
Azt tapasztalja az ember, hogy napjainkban minden dolog olyan gyorsan sürgős lett. Mintha valami hajtaná az embereket, gyorsan, gyorsan! Ez egy felvett ritmus, amely csak fokozódik. Úgy tapasztaljuk, hogy egy-egy nap folyamán egyre több negatív hatás ér bennünket. A negatív hatások miatt pedig csak nyeljük a mérgünket a munkahelyen, útközben, a boltban, a hosszú sorban állás miatt, esetleg még a családtagjaink is bosszantanak. Aztán meghallgatjuk a híreket az áremelésekről, botrányokról, katasztrófákról és a bűntényekről. Elalvás előtt, hogy kikapcsolódjunk, megnézünk egy jó kis krimit. Az érzelmeink pedig úgy összekuszálódnak, hogy nem marad más hátra, mint a bosszúság, a harag, türelmetlenség, erőszakosság, kudarcérzés, bűntudat.
Aztán azt érezzük, hogy az egészségünkkel nincs minden rendben. Rossz a közérzetünk, fáj a fejünk, gyomrunk, nincs étvágyunk, rosszul alszunk, izgatottak vagyunk, rosszul reagálunk dolgokra és ezek az események csak fokozódnak, szinte nincs megállás.
*
Az érzelem kifejezést az emberi arcon lehet a legjobban megfigyelni, amely egyben, csak az emberre jellemző mimikai ingerek sokaságának az eredménye. Ki ne emlékezne kistestvére, fia vagy lánya csecsemőkori érzelmi reakcióira. Vagy nevetett, vagy sírt. Ha éhes volt, vagy éppen fájt valamije, akkor az emberre jellemző érzelmi – emocionális – viselkedésbe tört ki, sírni, bömbölni, ordítani kezdett. Ezzel jelezte a világnak, valami benne, körülötte nincs rendben, tessék gyorsan segíteni, tenni valamit.
A sírás az emberi fejlődés későbbi szakaszában is jelen van. Ki-kitör, olyankor, ha negatív érzelmeink a tetőfokára hágnak és nincs kompenzáló megoldás, valósággal kicsordul, mint víz a teli pohárból. Ilyenkor a sírás a feszültségek szelepe, melyet nem szabad visszafojtani. – Jól kisírta magát és megkönnyebbült! – szokták mondani és ez így is van! A sírásnak, mint a nevetésnek is vannak fokozatai. Lehet pityeregni, sírni, zokogni. Ellenkező esetben: mosolyogni, nevetni, kacagni. „Ha támad a nevetés, semmi sem képes ellenállni!” – írja Mark Twain író.
A nevetésnél, a sírásnál az emberi szervezetben változások állnak be. Szaporább lesz a légzés, emelkedik a pulzus, a szív működése is megváltozik, elernyednek és megfeszülnek az izmok, megváltozik közérzetünk, vagy vidámabbak leszünk, vagy a bajok oldódni kezdenek. Az emberi szervezet egészséges reakciója játszódik le, mind a két esetben.
*
Íme, egy kis rövid történet (az életből ellesve), az érzelmi intelligencia jelentőségéről, amely az emberi kapcsolatokban nyilvánul meg elsősorban.
T. Kisváros autószervize, már hosszú évek óta működik. A környékbeli autósok jól ismerik, hiszen megbízható a szolgáltatás, kiváló a szervizük. Z. Gyula autótulajdonosnak egyik barátja ajánlotta, hogy Ford típusú gépkocsiját ebbe a szervizbe vigye. Mondta, hogy B. György munkafelvevőt keresse és hivatkozzon rá. Biztos nem lesz semmi baj a javítással. Úgy is volt, a megbeszélt időpontban Z. Gyula jelentkezett a megjelölt munkafelvevőnél. Elmondta a hivatkozási „varázsszót”, innentől kezdve, rendben volt minden. Délután négyre ígérték, hogy a gépkocsi kész lesz, jöhet érte. B. György munkafelvevő begurult az autóval a műhelybe, leadta a munkalapot, melyre felírta, mit kell javítani T. Géza művezetőnek. Ők jó viszonyban voltak egymással. T. Géza művezető egy joviális ember volt, jól tudta kezelni a műhelyben felvetődő konfliktusokat. Nagyobb morgolódásokon kívül, soha nem volt különösebb baj a dolgozókkal. A szerelők, kint a városban egyértelműen vallották, szeretnek itt dolgozni, mert T. Géza művezető emberséges. A Ford autót két szerelő, K. Ferenc és Cs. Lajos vette kezelésbe. Jól haladtak a munkálatokkal, még a hiányzó alkatrészek felkutatásában Cs. László raktáros, az első ellenállás után, hogy nincs, meggondolta magát. Az anyagbeszerzőt soron kívül kiküldte egy autós boltba, hogy a hiányzó alkatrészt beszerezze. Két órára kész is volt a kocsi. Cs. Lajos szerelő próbaútra vitte a Fordot, lássa, minden rendben van-e. Sajnos a próbaút egy kicsit hosszúra sikeredett. T. Géza művezető mobilján kereste, hol van ilyen sokáig. Visszaérve, egy kicsit veszekedett a szerelővel, amikor azt hallotta, hogy a kocsival minden rendben, megenyhült, önmagában nyugtázta: – Jól dolgoztak! Z. Gyula tulajdonos a jelzett időben megjelent Ford típusú autójáért. B. György munkafelvevő vázolta a javításokat, minden rendben. A pénztárban kifizette a számlát és távozóban a papírpénzek közül párat B. György zsebébe nyomott. – Legyen máskor is szerencsénk! – mondta a munkafelvevő búcsúzásként. Z. Gyula gépkocsijával kigurult az utcára.
A rövid történetben érzékelhető volt a kapcsolatteremtés, az empátia készsége, az önismeret, az önuralom és a motiváltság, mellyel ezeket a helyzeteket kell kezelni. Az érzelmi intelligencia sikereinek mindössze 20%-a vezethető vissza a hagyományos értelembe vett intelligenciára. A fennmaradó 80%, sokkal inkább a „puha tényezőkön” múlik, azon, hogy ki, mit ismer fel az emberi viselkedésekben és azt, hogyan tudja kezelni.
*
A fel nem dolgozott érzelmeink hatására a szakértők szerint, például az állandó tépelődés gyengíti a lépet, az elnyomott érzelmek megemelik a vérnyomást, az aggódás rámehet a gyomrunkra, a rossz emésztés epekövekké szilárdulhat, a kapcsolati zavaraink veseköveket teremtenek. Megállapított tény, hogy a betegségeknek legalább 85%-a vezethető vissza lelki okokra. A fel nem dolgozott negatív érzelmeink és a stressz a betegségek valódi okai. Nagyban károsul immunrendszerünk. Korábban nem emlékszem, hogy gyerekkoromban annyi ember lett volna allergiás különböző virágok, növények virágzására. Nem, mert immunrendszerünk egészséges volt, ellenálló. Nem volt autó tömegével, csak lovas szekér, nem volt televízió, amely a világ minden pontjáról ontja a híreket, legfeljebb Mari néni, vagy Julcsa néni falusi pletykáit lehetett hallgatni, amelyek azonban nem voltak érzelmeket, kedélyeket borzolók. Csend volt, nyugalom, az emberi szervezetbe kerülő étkek, akkor még nem voltak biók, egészségesen táplálkoztak az emberek, jól működött az immunrendszer, kiegyensúlyozottabb volt kedélyállapotunk, érzelmeink.
*
Az érzelmi kifejezés egyik negatív megnyilvánulása a hazugság. A hazugság-igazság párba állítása alkalmából az embernél megváltoznak az élettani viszonyok. Ezen alapul a hazugság vizsgálat is, hiszen ilyenkor a pozitív-negatív minőségű válaszoknál az emberi szervezetben megváltozik a pulzus, a légzés, a testhőmérséklete, ellenállás mutatkozik, stb. Joggal kérdezhetjük: – Miért kell hazudni? A válasz nagyon széleskörű, talán egyértelműen nehezen magyarázható. Hazudozással, hazugságban élni, nagyon nehéz. G. B. Show szerint: „A hazug ember büntetése nem az, hogy nem hisznek neki, hanem az, hogy ő sem tud hinni senkinek.”
*
Az ember egy érzelmes lény. Azért születik a világra, hogy tapasztaljon és érezzen. Mindenkiben vannak érzelmek, valakiben több, valakiben kevesebb. Egy dolog viszont közös bennük, meghatározza az életüket. Nem véletlenül mondják azt, hogy valaki bal lábbal kel fel. Ébredés utáni állapot kiemelt módon meg tudja határozni napunkat. Fontos az első benyomás, ami bennünket ér, hogy az pozitív, vagy negatív. Elkísér egész nap bennünket és befolyásolhatja hangulatunkat. Mindennapi életünk hatással van cselekedeteinkre, nem mindegy, hogy kiegyensúlyozottak vagyunk, vagy haragban állunk más emberekkel, nyomás alatt cselekszünk. Összegezve: kell, legyen egy érző része az embernek, sosem tudjuk elnyomni őket, mert ha így lenne, akkor nem lennénk többek, puszta gépeknél.
Hozzászólások