A merénylet előzményei és lefolyása a pécsi sajtóban, pécsi szemtanúk alapján
Előzmények – 1. rész
Itt egy olyan sorozat következik – az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével –, amely egy eddig hiányolt terület, a pécsi sajtó szempontjából vizsgálja majd a merénylet közvetlen előzményeit, és annak lefolyását, az éppen ott lévő pécsi szemtanúk leírásai alapján. Ez természetesen nem a történeti hűség szempontjából, hanem a korabeli sajtóban napvilágot látó szemtanú-leírások tükrében vizsgálandó, egészíti ki az eddig erről tudottakat.
A két korabeli vezető helyi napilap, a liberális-polgári Pécsi Napló (1892-1944) és a konzervatív-katolikus Dunántúl (1911-1944) híradásait vettem alapul, amelyek hol nagyban azonosak, hol kiegészítik, hol erősítik egymást, hol pedig unikum-híreket közölnek. A sorozatban alcímekkel különítem el az egy téma alá tartozó híreket, az egyéni beszámolókat.
Merényletkísérletek
Nehogy azt higgyük, hogy a szarajevói merénylet „magában áll” az erőszakos cselekmények sorában. Az ún. „boldog békeidőkben” is szép számmal fordultak elő a hatalmon lévők elleni merényletek, főként a 19. századi, Mihail Alekszandrovics Bakunyin (1814-1876) által fémjelzett anarchizmus előretörésével. Elég, ha csak a (Wittelsbach) Erzsébet királynénk (1837-1898) elleni gyilkos merényletre utalok. Közvetlenül Szarajevó előtt az alábbi merénylet- kísérletek történtek.
Pécsi Napló, 1914. június 19: „Merénylet a cár (II. Miklós, 1868-1918) vonata ellen. Berlin június 18. (Eredeti távirat.) A B. Z. am Mittag-nak jelenti (szent)pétervári tudósítója. Rémhírek keringenek, hogy a cár és családja ellen a vasúton, mikor Kisenevből (Kisinyovból) (Szent)Pétervár felé utazott, bombamerényletet kíséreltek meg.
Az első jelentés úgy szólt, hogy a cári udvari vonat több kocsija elpusztult, de hamarosan hírek jöttek, amelyek megnyugtatóan szólottak (sic!). Tényleg merénylet történt a vasútvonalon Kisenev és Kijev között, de a cár vonata már akkor elhaladt, és egy utána következő személyvonat kocsijai alatt robbant föl a pokolgép, amely borzalmas pusztításokat vitt véghez utasokban és vaggonokban (sic!) egyaránt. Kasatinnál (Kasatyinnál), a Berdicsev-kerület e kis állomása közelében helyezték el a bombát a vasúti sínekre az összeesküvők.
Előbb a futárvonat robogott keresztül, amelyet mindig a cár vonata előtt szoktak biztonság okáért járatni, néhány perc múlva áthaladt a cár külön vonata, és csak egy óra múlva folytatták a rendes személyforgalmat. Mikor a postavonat elhagyta Kasatint, és közeledett Techudnovhoz (Tesudnovhoz), felrobbant a pokolgép, több személyvaggon a levegőbe repült, és sok utast darabokra tépett a bomba.
Szentpétervár, június 18. (Eredeti távirat.) A cári család ma este sértetlenül megérkezett Carskoje Seloba (Carszkoje Szeloba). A cár részletes jelentést tétetett magának a merényletről. Szentpétervár, június 18. (Eredeti távirat.) A merényletnek két halottja és huszonnyolc sebesültje van.”
Dunántúl, 1914. június 19: „Merénylet a cár ellen. (Berlin, június 18.) A Berliner Zeitung am Mittag-nak jelenti (szent)pétervári tudósítója. Rémhírek keringnek, hogy a cár és családja ellen vasúton, mikor Kisenevből Pétervár felé utazott, bombamerényletet kíséreltek meg. Az első jelentés úgy szól, hogy a cári udvari vonat több kocsija elpusztult, de hamarosan új hírek jöttek, amelyek megnyugtatóan szólottak (sic!). Tényleg merénylet történt a vasútvonalon Kisenev és Kiev között, de a cár vonata már akkor elhaladt, és egy utána következő személyvonat kocsijai alatt robbant fel a pokolgép, amely borzalmas pusztításokat vitt véghez utasokban és vaggonokban (sic!) egyaránt.
Kasatinnál, a Berdicsev-kerület e kis állomása közelében helyezték el a bombát a vasúti sínekre az összeesküvők. Előbb a futárvonat robogott keresztül, amelyet mindig a cár vonata előtt szoktak biztonság okáért járatni, néhány perc múltán áthaladt a cár külön vonata, és csak egy óra múlva folytatták a rendes személyforgalmat. Mikor a postavonat elhagyta Kasatint, és közeledett Techudnovhoz, felrobbant a pokolgép, és sok utast darabokra tépett a bomba.”
Dunántúl 1914. június 27: „Merénylet az angol király ellen. (London, június 26.) A (V. György, 1865-1936) király tegnap meglátogatta a derbyshirei és nottingshamshirei ipartelepeket. A király fogadtatására pompás emelvényt építettek, és aranyozott bíbor bársonyszéket tettek a díszsátorba. Ekkor történt, hogy egy leedsi detektívnek szemet szúrt egy fiatal nő, aki jókora zöldes színű bőrtáskát vitt, és körül járta a király számára épített emelvényt. A detektív hirtelen hozzáugrott, kikapta a kezéből a bőrtáskát, és őt magát erősen körül fogta, úgy vitte a rendőrállomásra.
Irene Casey suffragette (szüfrazsett) volt, aki nem tagadta, hogy robbanóanyagokat akart a díszsátor alá helyezni. A bőrtáskában négy csomag veszedelmes robbantószer, négy méter gyújtózsinór, két villamos zseblámpás, egy palack benzin, harapófogó, olló és gumikesztyű volt.”
Dunántúl, 1914. június 27: „A fiumei bombavető. (Fiume, június 26.) A törvényszék mára tűzte ki a főtárgyalását annak a pernek, melyet Belleli Arduino Cameruni olasz alattvaló ellen indítottak, aki március 2-án saját bevallása szerint bombát dobott a kormányzói palota kertjébe. A tárgyalás iránt általános érdeklődés nyilvánult meg. Közel háromszázan kértek belépőjegyet, de csak kétszázan juthattak be a karzatra.
A tárgyalást Thierry Alajos kúriai bíró, törvényszéki elnök vezette. A vádhatóságot Nayer Guidó dr. ügyész képviselte, a védelmet Rudan Dinó ügyvéd látta el. A lefolytatott tárgyalás után a törvényszék a bombavetőt egy évi börtönre ítélte.”
Pécsi Napló 1914. június 27: „A bombavetőt elítélték. Fiume, június 26. (Eredeti távirat.) A törvényszék mára tűzte ki a főtárgyalását annak a pernek, melyet Belleli Arduino Cameroni olasz alattvaló ellen indítottak, aki március 2-án saját bevallása szerint bombát dobott a kormányzói palota kertjébe. A tárgyalás iránt általános érdeklődés nyilvánult meg. Közel háromszázan kértek belépőjegyet, de csak százan (sic!) juthattak be a karzatra. A tárgyalást Thierry Alajos kúriai bíró, törvényszéki elnök vezeti. A vádhatóságot Mayer Guido dr. ügyész képviseli, a védelmet Rudan Dino ügyvéd látja el.
Fiume, június 26. (Eredeti távirat.) A tárgyalás megnyitása után felolvassák a vádiratot, amely szerint Bellelit közhivatalnok ellen hivatali működése miatt elkövetett ingatlan vagyonrongálás bűntettével vádolják, a Btk. 421. szakasza és 419. szakasz minősítése szerint. A vádirat felolvasása után az elnök közli, hogy a vádlott a vádirat ellen kifogásokat nyújtott be, amelyeknek azonban a vádtanács nem adott helyt.
Ezután áttérnek a vádlott kihallgatására. Belleli Arduino vádlott bűnösnek érzi magát. Elmondja, hogy Scipione bujtogatta fel a merényletre, 500 koronát ígért neki, melyből 60 koronát kapott. A bomba burkolatát a Via mólón találta. Az elnök figyelmezteti, hogy közte és Scipione vallomása között eltérés van. Az utóbbi szerint Bellelitől származik a merénylet eszméje.
A vádlott megmarad állítása mellett. Az elnök ama kérdésére, milyen célt szolgált a merénylet, vádlott azt feleli, hogy erről nem volt szó. Vádlott azután elmondja, hogy Scipioni (sic!) megtanította őt, hogyan kell a bombát készíteni. Elmondja azután, hogy a bombát a kanóc meggyújtása után az utcáról dobta a kormányzósági épület felé.
Az első tanú, Beusterien Henrik határrendőrségi fogalmazó elmondja, hogy Scipionit akkor ismerte meg, amikor az olasz bank jegyhamisítókat leplezett le előtte. Scipioni e leleplezés után egy idővel hozzá jött, és azt mondotta, sokkal fontosabb dolgot tudott meg, anconai anarkisták (sic!) merényletet terveznek a kormányzói palota ellen.
Belleli Arduino vádlottat egy évi és 30 napi fogházra, az ország területéről való kitiltásra és a perköltségek megfizetésére ítélték, a vizsgálati fogság beszámításával. – Mind az ügyész, mind a védő fellebbezett.”
Szóljon hozzá!