A teremtő
Te, aki az izzó tűzgolyóra
Élő agyagköpenyt vontál,
És a megmaradt anyagból
A gyarló embert megteremtéd,
Biztos tudtad, földi voltunk
Ahhoz láncol egy életre.
Hónap: 2025 július
Jane Austen tette tönkre az életemet – Premier előtt
Hamarosan a mozikban Laura Piani filmje: könnyed és szórakoztató tálalásban mesél a szerelem szépségeiről és nehézségeiről, az alkotó munka kihívásairól és a harmincas nemzedék egzisztenciális válságáról.
Hankó Balázs: Látogassuk minél többször a múzeumokat!
2025. június 21-én, a Szépművészeti Múzeumban tartott sajtótájékoztató után beszélgettünk Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel a Múzeumok Éjszakájáról.
Emlékek ébredése
Egy fotó nyomán újra emlékek
ébredtek fel bennem. 15 éve már:
a képen egy boldog nőt látok, aki
valaha én voltam. Szememben
tükröződik egy régmúlt nyári nap
visszfénye, a vágyakozás
Szilánkok I.
Mézízűnek becézi
az éhező szája.
Mindennapi gnózis
gyáva idő most mégis szóra kérsz
bennünk hallgat az örök Szókratész
fogyó kérdések közt nő a vákuum
attikai módon hazudik az orákulum
a lovász lovat nevel és jól ganéz
mindig mindenre kész a szolgakéz
Baranya megye nyelvjárásairól
Sokan gondolják úgy – tévesen –, hogy Baranya megyének már nincsenek nyelvjárásai. Kétségtelen, hogy a köznyelvi kiejtés hatására és a nyelvfejlődés eredményeként szürkülnek, visszaszorulnak nyelvjárásaink.
Balatonfüredi emlékek 1910-ből – 1.
A régi sajtót, így a pécsit is lapozgatva sok érdekes, a mának is szóló írást, emlékezést találunk, amelyek adatokat szolgáltatnak a régmúlt időkről – már csak ezért is érdemes fölidézni ezeket. Az 1869-től 1873-ig, illetve 1894-től 1913-ig megjelenő napilap, a „Pécsi Közlöny” szintén számtalan ilyen írást tartalmaz. Ilyen volt az 1910. október 1.-jén, illetve 2.-án, két hosszú folytatásban közölt „Balatonfüredi emlékeim” is, dr. Boróczy Kálmán tollából – én is ezt a gyakorlatot követem ennek a fölidézésében.
Vagy nekem
Kezed puhasága érinti arcomat,
S szíved dobbanása mindennél fontosabb nekem,
Szemed sugarában csillagok dalolnak,
Érzem itt vagy velem.
Holdfény rezzen bőröd felszínén,
S a Nap izzó heve megcsillan válladon,
Tovaszáll
Törékeny szárny lebben a szélben
ám az utolsó fény már kihunyt az éjben
Könnyed röpte csorba
Halk sóhajjal aláhull a porba
Kavargó álom verdes lankadatlan
egy utolsó tarka búcsúdalban