Itt egy olyan sorozat következik, amely egy eddig hiányolt terület, a pécsi sajtó szempontjából vizsgálja majd a merénylet közvetlen előzményeit, és annak lefolyását, az éppen ott lévő pécsi szemtanúk leírásai alapján. Ez természetesen nem a történeti hűség szempontjából, hanem a korabeli sajtóban napvilágot látó szemtanú-leírások tükrében vizsgálandó, egészíti ki az eddig erről tudottakat.
Erdőben kövön beszélgetve ücsörögtem
A telihold bukkant elő felhőkből felettem
Mászkáltam vidáman kőről kőre haladva
Véletlenül megint a hold fényébe sodródva
Aztán elszakított a hajnal tündöklése
Két kobold, az idő este nyolc,
állnak a futókörön. Végre nem kell
kerülgetni a futókat – mondják ketten
egyszerre, majd összenevetnek.
És végre üres a játszótér is –- ismerik
fel a helyzetet, senki sem ül a hintán,
Hiányzom, akár
egyetlen mézcsepp
keserű teádból
Kíváncsi voltál rám,
jól nézz meg, itt vagyok!
Bárminek is szántál,
bennem múltam ragyog:
dolgosnak egy szerszám,
mohónak drágakő
Igen, most éppen
van itthon kenyér is, bor is.
Gyermekem van. Párom van.
Nem vagyok szomorú.
Tudok mit enni.
Volt egy kert – utamon végig kísért az emléke.
Az első történet: Segíthetek?
Szereplői: Idős úr és a Segítő ember. Helyszín: Pécsett a Petőfi utcai és a József Attila utcai útkereszteződés. – Időpont: 2014. augusztus 18.
A második történet: Az esernyő védelmében
Helyszín: a Petőfi utcai és a József Attila utcai lámpás útkereszteződés. Szereplők: az Idős úr és a kedves Egyetemista hölgy. – Időpont: 2014. augusztus 15.
néma csendben
ül a szobor
szeme rebben
hangja komor
hallgatás
tócsa loccsan
szemét úszik
A 19. század utolsó harmadában Európa-szerte sorra épültek a vásárcsarnokok. Az időszakban példa nélküli népességnövekedés jellemezte a városokat, az utcai piacok és kisboltok már nem feleltek meg a tömegigényeknek, közegészségügyi és közbiztonsági problémák jelentkeztek. A növekvő vásárlóerő kiszolgálásának biztosítása és az említett gondok kezelése érdekében született meg a vásárcsarnok intézménye.
és én túlságosan ember voltam
a pillanatok lazán egymásra dőltek
lepattogott, ami felesleges
figyeltem – mi mást – őket
ennyi.
Impresszum | Facebook | Soundcloud | RSS | Hoszt: Infocsoport | WEB: Netmester Produkció | Copyright © 2025 | WordPress Theme by MH Themes
