Amikor a szólások és közmondások kapcsolatának kutatását terveztem, még nem gondolhattam arra, hogy nagy fába vágtam a fejszémet. Voltak ismeteteim a közmondásokról, szólásokról, de a téma összefüggéseit eddig nem vettem észre. Munka közben váratlanul új felismerésekkel gazdagodtam. Sok példa elemzése során rájöttem például arra, hogy miként jöhettek létre ezek a különösen érdekes nyelvi szerkezetek.
(Képek forrása: Magyar Nyelvi és Irodalmi Intézet, Tinta Könyvkiadó, Selye János Egyetem)
A téma nagy szótári kiadványai: Margalits Ede, Póra Ferenc, Bárdosi Vilmos, Forgács Tamás, O. Nagy Gábor és Kiss Gábor művének bevezető részében az ott olvasható fogalmak kifejtését általában egyértelműnek találtam, de a szótári részekben sok ellentmondás került elém. Ezeknek a feloldását, értelmezését több írásomban megkíséreltem, ám így is maradt sok homályos kérdés.
Dolgozatom témájában a szinonima fogalma jelentette a kiindulópontot. Meglepett, hogy Kiss Gábor könyvében egy-egy címszó alatt olyan szinonimák is szerepelnek, amelyeket csak távoli szinonimáknak lehet tekinteni. Igaz, hogy a szerző rövidítésekkel utal az szavak stilisztikai, nyelvhasználatbeli, nyelvrétegbeli kötöttségeire, de az olvasók nagy része ezt talán nem veszi figyelembe.
– A szinonim értékű szólások besorolása sem könnyű. Kiss Gábor könyvében a 162. oldalon az egyforma címszó alatt több szólás szinonimszólásként szerepel. Ezek nem egyenrangúak a jelentésük alapján. Világosabban kellene utalni arra, hogy az azonos fogalom alá tartozó szavak egymásnak nem feltétlenül szinonimái! Nehéz eldönteni, hogy milyen viszony lehet a szólás és a hozzá közel eső közmondás között.
A megereszti a zablát szólás, de már Tégy zablát a szádra! közmondás jellegű közlés. A szólás tartalma példákban konkrét esemény; a közmondás már átvitt értelmű ’fegyelmezzed magad’ értelemben. Más példa a hal bekapta a horgot szólásszerű szerkezet, de a Horogra került már inkább közmondás, mert ’lebukott, elkapták’ jelentése van.
Nem világos T. Litovkina Anna könyvében az antonim közmondás fogalma. A hegedű szócikkben az Öreg hegedű jobban szól közmondással nem igazán ellentétes ez: A vén cigány minden nap egy nótát felejt. A második mondat inkább csak korrigálja az első mondat tartalmát. – A Péter sincs ám fából szólás, de Nem lehet az ember fából már közmondás! – Leszállhatnál ám arról a magas lóról! szólás, de a Magas lóra ült már közmondás.
Különös értéke T. Litovkina Anna szótárának az, hogy régi szerzők mondásait, aforizmáit is közli az élőnyelvi adatok mellett. Ezeket a művelődéstörténeti, nyelvtörténeti szempontból értékes mondatokat nem kellene a mai frazémák párjának tekinteni. A mai és a történeti frazémák két külön idősíkhoz tartoznak. Vizsgálatuk csak két külön rendszerben lenne igazán eredményes.
A frazémák tanításának didaktikai feladatait nem érintettem a dolgozatomban. Úgy tudom, vannak már szép eredmények az alsó tagozatos diákok tanításában. Érdemes lenne ezeket a biztató kísérleteket tovább folytatni.
Szóljon hozzá!