Motesiky Árpád | Hetedhéthatár
Szerzői archívum

Motesiky Árpád

Motesiky Árpád írásai: 50

A napló – 2/2. rész

Pista az 1941. november 30-án bejegyzett események olvasásához látott: „Néhány év után újra alkalmam nyílt részt venni a dunaszerdahelyi járásban rendezett vadászaton. A somorjai és dunaszerdahelyi járás apróvadállományának mennyiségében határozottan nagyobb eltolódás észlelhető Somorja javára. Magyarázata, hogy a szerdahelyi járás sokkal alacsonyabb fekvésű, sok náddal, lápossal, mocsárral, mit sem a fogoly, sem a nyúl nem kedvel.

A napló – 2/1. rész

Császár Pista kemény nap után kopogtatott be nagyapjáék ajtaján. A konyhában nagyanyját találta:
– Csókolom mamikám! Farkaséhes vagyok, nagyon nehéz és hosszú napunk volt. Még a „balázsolást” is gyakorolnunk kellett Mari nénivel, de annak örülök végül is, mert januárban Dorogra megyünk bemutatni – mondta a hatodikos fiú és táskáját a támlás heverőre helyezte.
– A balázsjárást tanuljátok, hát az nagyon szép lehet.

Videcz Ferenc emlékére

Napra pontosan tudom, hogy mikor találkoztam Videcz Ferenccel először, kinek írásait már ismertem a Nimródból. Mondom, szép, őszi nap volt, 1998. október 16-án érkeztünk meg Pécsre, kedves Pityu bátyánk, Tálosi István (1927-2001), a Vadászati Könyvklub elnökének vezényletével.

Felvidéki vadásznyelv és szellemiség – 2.

A pozsonyi Hét című kulturális lap főszerkesztő-helyettese, Ozsvald Árpád a kilencvenes évek elején megkért, hogy a lap nyelvművelő rovatába írjak néhány fejezetet a szlovákiai magyar vadászok buzdítására, hogy tegyék magukévá a kifejezéseket magyar nyelven. Tudniillik Szlovákiában a vadászok felkészítése és a vizsgáztatás csak szlovák nyelven folyik mind a mai napig. Bevezetőmben méltatlankodva jegyeztem meg, hogy […]

Felvidéki vadásznyelv és szellemiség – 1.

„Isten tartsa meg nekünk a vadászást nyugalomban és békességben és áldja meg minden jámbor vadászt szerencsével és megbecsüléssel minden ösvényen és útján.” (Sinapius János: Kis Vadászerdő, 1678) Nagyon régen volt, régi történet, amikor a jó Johannes Sinapius az idézett sorokat írta és ajánlotta Szászország, Cleve és Berg hercegének s kegyelmes urának. Vajon a szerző udvarolt […]

Egy halkszavú festő…

Szűcs Lászlót nevezhetném a Garam vidék festőjének, de csak féligazság lenne, mert ecsetjével megörökítette az Ipoly mentét, mondhatjuk úgy is, hogy a szűkebb pátriárkáját, de festett más tájakon is. Igaz, 1935. április 5-én a Garam mentén, Zselízen született, ahonnan aztán Pozsonyba, az Iparművészeti Szakiskolába került és a grafikai szakon végzett.

Nem félünk a szobroktól

Ady Endre képzőművészeti írásai, különösen a „faragott képekről”, szobrokról szóló írások figyelemkeltőek, akár a huszonegyedik században is íródhattak volna.

Teodóz atya 80 éves

Szép májusi délutánon, keddi napon gyűltek össze Felsőaha templomában – Verebély mellett – a zoboralji magyarok, hogy Teodóz atyát, a bencés tanárpapot köszöntsék, születésének 80. évfordulója alkalmából.

Bélyeg Mátyás királyról

Nem vagyok bélyeggyűjtő és a bélyegek értékéhez is csak nagyon felületesen értek. Ámde a gyermekkori szenvedély, a gyűjtögetés megmaradt bennem, de csak annyiban, hogy a hozzám érkező postám bélyegeit megnézem és ha jónak vagy különlegesnek látom, akkor azt továbbítom.

Kiállításon voltunk…

Ha március, akkor Fehova (FeHoVa – Fegyver, horgászat, vadászat) nemzetközi kiállítás a Hungexpo Budapesti Vásárközpontjában. Az ideit 16. alkalommal március 19-20-án tartották.

A gímesi vár kápolnája

A gímesi vár kápolnájában léve csodatevő Mária-kép legendáját sokan feldolgozták. Jómagam a „Bottyán generális gímesi vadászata” című novellámban írtam a várkápolnáról, amikor is az agg hadfi Gímesre szarvasbikát ment elejteni, de a sikeres vadászat után a költői lelkű, szépséges grófkisasszony, Forgách Júlia kérésére betért a várkápolnába, és mint jegyesek jöttek ki onnan.

Látogatóban Brath Antalnál

Szeptemberi napsütéses délelőttön érkeztünk Gesztére, de mire körüljártuk a falu határát, dűlőit, szőlőhegyét, és persze a kolonit is, jócskán elszaladt az idő. Jól benne voltunk a délutánban, amikor Antalék felvégi háza elé kanyarodott a terepjáró.

Nyikita álma

Kerek ötven esztendővel ezelőtt, 1958 koratavaszán idézést vagy behívót kaptam a pozsonyi Február utcai katonai parancsnokságtól, azaz kiegészítőtől.

A faragószék nótája a Zoboralján

Valamikor a hatvanas évek végén történt, abban az időben, amikor még elég gyakoriak voltak a Csemadok-napok, hogy András bácsi, Balázsi András ácsmester, becenevén Dodika, bekopogott hozzánk a nagycétényi iskola melletti tanítói lakásunk ajtaján.

A gesztei Csinyi Péter és Csinyi Márton Rózsa Sándor szabadcsapatában

„Ezek, a Csinyi Márton és Csinyi Péter beálltak a Rózsa Sándor bandájába. Azok úgy csináltak, hogy itt tartózkodtak ebbe a faluba (Gesztén). És erre erdő van, erre pincék vannak, hogy mondjam, falusiak vannak. Bort is vitt, kivitte a pincéből. Az oly erős vót, Csinyi Péter, száz liter bort hozott haza a kezeivel.” (Balkó Ámbris)



Archívum

Hirdetés