Antos Árpád
Barangolások Erdélyben 53. – Nagyvárad
Janus Pannonius (1434-1472) humanista költőnk Váradon nevelkedett és tanult. Korán félárvaságra jutva, anyai nagybátyja, Vitéz János, váradi püspök (1445-1465) segítette. Felismerve tehetségét, Itáliába küldte tanulni. Onnan visszatérve kanonok lett Váradon, később pécsi püspök. Szép lírai verssel köszönt el szeretett városától.
Barangolások Erdélyben 52. – Nagyvárad
1095. március 25-én (húsvét napján) Franciaországból és Britanniából érkezett követek kérték, fogadja el I. László királyunk a Jeruzsálem felszabadítására induló keresztes hadak fővezérségét. A király örömmel fogadta a felkérést. A nyárra tervezett hadjárat előtt – a cseh fejedelemnek nyújtott hadi segítségből hazatérően – július 29-én Nyitrán meghalt.
Barangolások Erdélyben 51. – Bözödújfalu, Félix-fürdő, Nagyvárad
Erdőszentgyörgy közelében 1976-1980 között 625 méter hosszú, 28 méter magas gátat építettek, és ezzel a Küküllőbe ömlő Küsmöd vizét 186 hektáros tóvá duzzasztották. 157 családot költöztettek el. Szétszóródtak a környéken.
A házak a víz alá kerültek. A kis magaslaton álló templom is „derékig” vízben áll.
Barangolások Erdélyben 50. – Énlaka, Bözödújfalu
Énlaka templomát újjáépítették 1668-ra és boltozatára 87 festett kazettát helyeztek fel. A kazetták alapszíne fehér, kerete sárga. Virágminták díszítik őket, szürke és piros színekkel. Az egyik kazettában, a virágminta felett, hun-szkíta eredetű, ősi székely rovásírással a festő örökítette meg nevét és az unitáriusok jelmondatát.
Barangolások Erdélyben 49. – Korond, Énlaka
„Korondon minden ember fazekas; itt készülnek azon mázatlan s hallatlan olcsó cserép edények, melyek az egész Székelyföld (kivéve Csíkot) konyhakellékeit fedezik; nyikorgó szekereiken százezreit hordják szét a korondiak ezen gyártmányuknak, s azt rendszerént nem pénzért, hanem gabonáért adják el. Faluról falura, vásárról vásárra menve élénk cserevásárt folytatnak…”
Barangolások Erdélyben 48. – Tömösi-szoros, Székelyvarság
Bácsfalutól pár kilométerre felkerestük az 1848/49-es szabadságharc egyik hősi helyszínét, a Tömösi-szorost. 1849. június 19-20-án folyt hősi küzdelem a Tömösi szoros birtoklásáért. Dr. Hankó Vilmos – a millenniumra megjelent könyvében – élményszerűen írta le az eseményeket.
Barangolások Erdélyben 47. – Hétlétrás szurdok, Tömösi szoros
Brassó malomdombi városrészéből, a Sipoly-patak mentén ballagva, a víz csobogását, a tehénkolompok hangját hallgatva, körülbelül egyórás, emelkedő erdei úton értünk a szurdok bejáratához (sárga csík jelzés). A Nagykőhavas hegységben, a Sipoly-patak jobb oldali mellékága, a Csürkő, évmilliók során egy hatalmas, több mint 50 méter magas sziklatömböt szelt ketté.
Barangolások Erdélyben 46. – Brassó
A brassói Fekete templom déli kapujának előcsarnokában az 1476-ban al secco technikával készült freskó igen értékes. Máriát ábrázolja a gyermekkel. Szent Katalin (kerékkel és pallossal) és Szent Borbála (kezében toronnyal) áll két oldalán. A kép alsó sarkában Mátyás király, illetve Beatrix királyné címerei láthatók.
Barangolások Erdélyben 45. – Brassó
Az ország földrajzi középpontjában fekszik Erdély legszebb és leggazdagabb városa. A Barcaság medencéjének déli részén, havasok koronájában terül el. A környező falvakkal, mint elővárosokkal összeépülve, lakóinak száma meghaladja a 320 ezer főt. Ennek 10%-a magyar.
Barangolások Erdélyben 44. – Prázsmár, Szászhermány
Templomerődje a legnagyobb és a legkülönlegesebb Erdélyben. A Világörökség része. A templom építését 1225-ben a német lovagrend kezdte burgundi, korai gótikus stílusban. A Szent Kereszt tiszteletére szentelték fel. Ezt jelképezi a templom egyenlőszárú kereszt alaprajza. A keresztszárak találkozásánál 4 hatalmas pilléren áll a nyolcszögű középtorony.
Barangolások Erdélyben 43. – Bácsfalu
Harmadik utazás (7. rész) Bácsfaluban Barkó Etelka nyugdíjas tanítónő előadása így folytatódott: „Neves embereink közül megemlítem Zajzoni Rab Istvánt, a költőt, aki Táncsics Mihállyal együtt ült börtönben. A bácsfalui születésű Istók János szobrászt, akinek művei sok közteret díszítenek Magyarországon. Bem József szobra a Duna-parton áll. Munkácsy Mihályt, Jókai Mórt mellszoborban mintázta meg. II. Rákóczi Ferencről […]
Barangolások Erdélyben 42. – Bácsfalu
Dr. Papp Béla orvos lelkes gyűjtője volt a népi régiségeknek. Háza nyári konyhájában több száz éves kerámiatárgyakat, tányérokat, kancsókat láthattunk. A festett padok, szekrények 1878-1889 között készültek. Az udvarban rövid ismertetőt hallgattunk meg a régi csángó tájszólásról, kifejezésekről, érdekes szavakról.
Barangolások Erdélyben 41. – Barcaság
„Háromszék nem rettent vissza, hős népe ekkor is elszántan sereglett határaihoz, a vérpatakokkal annyiszor elárasztott kökösi hídhoz, hol júl. 2-án 1849-ben Gál Sándor vezénylete alatt 6000 székely sorakozott a szabadság szent földjének védelmére; ott volt Gábor Áron is ágyúival…” – így folytatódik az Orbán Balázs idézet.
Barangolások Erdélyben 40. – Szászfehéregyháza
Szászfehéregyháza erődtemplomában a templomhajó padjainak nincs háttámlája. Ennek okát abban jelölik meg, hogy a szász nők nem akarták, hogy a frissen vasalt blúzuk meggyűrődjön. Kétoldalt a karzatok alatt a férfiak ültek teljes harci díszben azért, ha istentisztelet közben támadás éri a falut, azonnal harcolni tudjanak.
Barangolások Erdélyben 39. – Bihar-hágó, Preszáka, Magyarigen, Szászfehéregyháza
A Partium határaként jelzik vidékét. Az 1140 méter magas hágó környékén remek sípályák találhatók, a szezon decembertől áprilisig tart. Lassan kiépülnek a vendéglátás eszközei, a szállodák és a sífelvonók. A hágóról félórás sétával érhető el a 100 méter mély, árokszerű Rozsda-szakadék. A hágó alatt fakad a Fekete-Körös, és itt kezdődik a móc föld különleges néprajzi területe.
Partnereink
