Magyar Miklós
Albert Camus városai – 2. rész
Prága − 1936 nyarán Camus feleségével, Simone-nal és barátjukkal, Yves Bourgeois-val ellátogat Innsbruckba és Salzbourgba. Prágába egyedül érkezik Camus: „Este hat órakor érkeztem Prágába. A pályaudvarról a kertek mentén haladtam, és csakhamar a Wenceslas sugárúton találtam magamat.
Albert Camus városai – 1. rész
A szülőföld – Albert Camus érzékenyen reagált azokra a benyomásokra, amelyeket az általa lakott vagy meglátogatott városok tettek rá: „Megtanultam, hogy vannak városok, amelyek olyanok, mint azok a nők, akik felforgatják és megsebzik lelkünket.
Párizs legszebb parkjai – 2. rész
A Monceau park és a Montsouris park. A Monceau park Párizs 8. kerületében található, Párizs egyik legszebb parkja. A park megépítését Orléans-i Lajos Fülöp József királyi herceg rendelte meg 1770 körül és III. Napoléon avatta fel 1861-ben.
Párizs legszebb parkjai – 1. rész
A Hetedhéthatárban − nevéhez hűen − már elkalandoztunk Párizs irodalmi kávéházaiba (https://hetedhethatar.hu/hethatar/?p=60193). Ezúttal pihenjünk meg legszebb parkjaiban. Első rész: A Luxembourg-kert és a Füvészkert (Jardin des plantes) A Luxembourg-kert története egészen 1611-ig nyúlik vissza.
Don Quijote a képzőművészet tükrében − 8.
A modern kor Leonardo da Vincijének Raymond S. Stites, a National Gallery of Art kurátora, Leonardo-szakértő nevezte Szász Endrét. Szász Endre „Munkácsy Mihály-díjas magyar festő, grafikus, porcelán, látvány-, divat- és ékszertervező, a XX. századi művészeti élet meghatározó, iskolateremtő egyénisége.
Don Quijote a képzőművészet tükrében – 7.
Don Quijote Zsolnay-porcelánon és könyv lapjain – Martyn Ferenc (1899–1986) Martyn Ferenc az egyik legsokoldalúbb magyar képzőművész. Festő, grafikus, szobrász, a nonfiguratív irányzat egyik első magyar képviselője. Hárs Éva így emlékezik meg róla.
Don Quijote a képzőművészet tükrében – 6.
Don Quijote belenéz Tóth Ernő görbe tükörébe – Tóth Ernő (1949 −) – Wehner Tibor művészettörténész így jellemezte Tóth Ernőt: „A festői munkássággal szorosan érintkező szobrászi tevékenység – mintha egy-egy Tóth Ernő-kép főszereplője testesülne meg a plasztikákban – egyazon világkép, alkotói szemlélet, kifejezés két vetülete.
Don Quijote a képzőművészet tükrében – 5.
Nagy művészek alkalmi találkozásai Don Quijotéval – Don Quijote megrendelésre – Francisco Goya (1746–1828) – A művészettörténet Diego Velázquez, Salvador Dali és Pablo Picasso mellett Francisco Goyát említi, amikor a legnevesebb festőkről van szó. Goya festészete rendkívül sokoldalú.
Don Quijote a képzőművészet tükrében – 4.
Salvador Dali Don Quijotéja egyetlen más alkotó ábrázolásához sem hasonlítható. Többféle értelmezést lehetővé tévő Don Quijote-illusztrációihoz Dali négy változatot is készített. Élete végéig vonzódott Cervantes hőséhez. Talán azért, mert Cervantes zsenialitása és Don Quijote őrültsége találkozott Dali zsenialitásával és őrültségével.
Don Quijote a képzőművészet tükrében – 3.
Don Quijote Gustave Doré szemével – Gustave Doré 1832-ben született Strassbourg-ban. Már gyermekként megmutatkozott rendkívüli megfigyelőképessége és rajztehetsége. Első rajzai 1842-ből valók. Tizenhárom éves, amikor három litográfiája nyomtatásban megjelenik. Charles Philipon, egy párizsi könyvkiadó 1845-ben hároméves szerződést kínál az akkor tizenöt éves Dorénak.
Don Quijote a képzőművészet tükrében – 2.
Don Quijote falikárpiton / Charles Coypel (1694–1752) egy francia festőcsaládba született. Nagyapja, Noël Coypel és apja, Antoine Coypel is festő volt. Charles Coypel XV. Lajos udvari festője és a Királyi Akadémia festő és szobrász tagozatának igazgatója lett. 1714-ben a Gobelin Manufaktúra felkérte, hogy fessen képeket, amiket aztán ott falikárpit formájában dolgoztak fel.
Don Quijote a képzőművészet tükrében – 1.
A világirodalom egyik legtöbbet olvasott regénye, a Don Quijote nekem is kedves olvasmányaim közé tartozik. Nem csupán maga a történet, de azok a képzőművészeti alkotások is izgalmas kalandokat rejtegetnek, amelyek Cervantes szeretnivaló, anakronisztikus hősét ábrázolják. 2017-ben megjelentettem egy könyvet Don Quijote a képzőművészet tükrében címmel.
Agócs Károly: A lélekmadár
Amint arról a Könyvkultúra 2020. június 11-i számában beszámoltam, Agócs Károly franciául megjelent novelláskötetét (Le chef-d’œuvre. Éditions Vérone, Paris, 2019) méltatva, egy francia kritikus ez év májusában a szerzőt „a magyar Borges”-ként említi. Ennek az elismerésnek kapcsán közlöm annak az előadásomnak rövidített változatát, amely Agócs első regényének, A lélekmadárnak bemutatásakor elhangzott.
Százhúsz éve nyílt meg a párizsi világkiállítás
Az 1900-as párizsi világkiállítás Párizs történetének ötödik világkiállítása. Az ezt megelőző 1889-es kiállítás alkalmával építették meg a város szimbólumává vált Eiffel-tornyot. Az 1900. április 14-től november 12-ig tartott kiállításnak nyolcvanháromezer kiállítója és ötvenmillió látogatója volt.
Százhatvan éves a Montmartre művészkabaréja
A Magyar Wikipédia ezt írja a Montmartre eredetéről: „A legenda szerint a domb azért kapta a Mons Martyrium (Mártírhegy) nevet, mert 250 körül a rómaiak itt fejezték le több mártírral együtt Szent Dénest.” De van egy másik etimológiája is a Montmartre-nak, amelyik nem egy legendán, hanem történelmi tényeken alapul.
Partnereink
