Megjelent Kő-Szabó Imre barátunk és szerzőtársunk legújabb e-könyve, Megkarcolt sorsok címmel.
A könyvhöz kedvcsinálóként a szerző bevezetőjét idézzük.
A megkarcolás olyan sérülési esemény, mint ahogy valaki bosszúból, ért sérelem miatt vagy csak úgy, különösebb szándék nélkül megkarcolja az autómat. Ott marad a nyoma. Ezt a nyomot hurcolja a kijavításig. Újra kell dukkózni az egész karosszériát.
Átvitt értelemben mi is sokszor elszenvedjük a „karcolást,” sérelmeket, megbántásokat, vádakat. Ha nem is a testünk sérül az ilyen „karcolástól,” de a lelkünk biztosan. A nyomokat sokáig hordjuk magunkban.
Az itt közreadott írások utalnak ezekre a karcolási sérelmekre, mint az a traktoros, aki átlépett egy másik téeszbe a sérelmek miatt, vagy az a falusi asszony, akiről pletykákat terjesztenek alaptalanul. Vagy az a házaspár, akiknek megromlott kapcsolatuk során a férj a mindennapos féldecis üvegek társaságát keresi.
Vagy aki kórházba kerül, műtétet hajtanak végre rajta, a sebére varrt varratot elviszi a zuhany vize, aki hosszú házasság után, válást követően albérletbe kerül. Az is karcolást szenved, aki nehéz takarékosság után saját autóhoz jut, majd egy frontális ütközés tropára teszi az ő autóját.
Sajnos ezek a „karcolások” átfogó „dukkózással”, nem gyógyíthatók, mert ilyen nincs is. A sérelmeket, „karcolásokat” hosszú éveken keresztül hordjuk magunkban. Néha enyhébben sajog, néha egyet-egyet el is felejtünk, de mindig velünk vannak, jelenlétük fel fel sajog bennünk. Ez az életünk része, ezzel kell együtt élnünk.
A könyv ide kattintva érhető el.
Szóljon hozzá!