Pécs főterén, a Széchenyi téren, a városháza bejáratával szemben áll egy kis toronyszerű építmény, a meteorológiai házikó. Ennek fordulatokban gazdag történetét foglalom össze a nyomtatott és internetes sajtóban megjelent cikkek, valamint a Mecsek Egyesület korabeli évkönyveinek felhasználásával készült írásom segítségével.
A 19-20. század fordulóján, a természetjárás, a túrázás szinte robbanásszerű növekedésének időszakában számos, a kirándulókat segítő fejlesztés valósult meg. Jelzett turistautak, erdei pihenők, kilátók épültek országszerte, valamint több városban megjelentek az időjárás változását jelző, illetve dokumentáló műszerekkel felszerelt kis építmények, a meteorológiai házikók. Találkozhatunk ilyen építményekkel többek között Kaposváron, Sopronban, Ótátrafüreden, Pöstyénben, Plzenben, Liberecben, Zágrábban és még hosszan sorolhatnánk a településeket. Mindegyikük közös jellemzője a kitűnő ízléssel megtervezett, általában fémből készített, üvegablakokkal ellátott szekrény, melynek belsejében különböző műszerek kaptak elhelyezést, többek között hőmérő, légnyomásmérő, légnedvesség mérő, esetenként óra.
Kiss József állami főreáliskolai tanár, idegenforgalmi szakember, turisztikai író, kerékpáros szakíró, a Mecsek Egyesület egyik alapítója és negyven esztendőn át főtitkára, az egyesület tiszteletbeli elnöke 1901-ben vetette fel az ötletet, hogy Pécsett is érdemes lenne felállítani egy időjelző házikót. A megvalósítás előmozdításának érdekében nagy lendülettel indította el a szervező munkát, bevonva a kor híres pécsi gyárosait, mesterembereit. A pénzügyi források előteremtéséhez még adománygyűjtést is elindított. Lássuk, kik voltak azok, akik nagylelkűsége jóvoltából az ötlet valósággá válhatott!
A házikó tervezője Károlyi Emil volt. 1899-ben szerzett építőmesteri oklevelet. Előbb Budapesten dolgozott, főleg Marton Ákossal közösen, majd 1904-től Pécsett mint tervező és vállalkozó. Nevéhez fűződik többek között a pécsi Szabadság úti református templom (1904-1907), a Pannonia Sörgyár átépítése és igazgatósági épülete a pécsi Nyár utcában (1912), majd szintén 1912-ben az Apolló mozi.
A kivitelezés Csukás Zoltán pécsi bádogosmester érdeme. Csukás Zoltán nem csupán egy jól képzett, sokat foglalkoztatott iparos volt, de művelt, világot látott polgár is, aki rajongott a művészetekért és jelentős közéleti, valamint publicisztikai tevékenységet is kifejtett. 1884-ben alapítója volt a Pécsi Polgári Daloskörnek, majd 1890-től a Pécsi Dalárda tagja, később igazgatója lett. Az 1907-es pécsi országos kiállítás egyik kezdeményezője volt. Egész életében városa érdekében tevékenykedett.
A szobrászmunkákat Makk Lajos végezte – itt kell megemlíteni, hogy az eredeti meteorológiai házikót kis sárkányfigurák díszítették, azonban ezek az évtizedek viharaiban elkallódtak. Régi fényképeken jól megfigyelhetők a kis figurák, melyeknek esztétikai szerepükön túl gyakorlati funkciójuk is volt, mégpedig a vízelvezetés.
A meteorológiai házikó műszereit Schönwald Imre órás és ékszerész biztosította, aki az eszközök ingyenes átadásán túl a gyártól neki járó jutalékot is átengedte a Mecsek Egyesületnek. Schönwald Imre közel öt évtizeden át dolgozott Pécsett, kiváló üzleti érzékkel reklámozta arany, ezüst és nikkel zsebóráit, arany és ezüst tárgyait, gyémánttal és nemesopállal díszített ékszereit. Az ország szinte összes napilapjában jelentek meg hirdetései. Igazi filantróp volt. Élete során több intézményt is támogatott, többek között a Pécsett létrehozandó városi múzeum javára őskori eszközöket adományozott, míg a Zsolnay-szobor felállításához anyagilag járult hozzá.
Lássuk, hogy pontosan milyen műszerek kaptak elhelyezést a házikóban! A műszerek a göttingeni Wilhelm Lambrecht, valamint a párizsi Jules Richard cégek termékei voltak.
Az északi oldalon egy aneroid-barométerből és egy thermo-hygroszkópból álló berendezés kapott elhelyezést. Utóbbi a harmatpont ingadozását mutatja: ha a harmatpont emelkedik, akkor a mutató süllyed, mivel a levegő páratartalma magas, így nagyobb valószínűséggel lesz eső, illetve fordítva, ha a harmatpont süllyed, a mutató emelkedik és szép idő van kilátásban. Annak érdekében, hogy a harmatpont változását mindenki figyelemmel tudja kísérni, a műszer mutatóját minden nap reggel 8 óra tájt a 0 pontra igazították, így a nap folyamán beálló változást könnyen észlelhette mindenki. A házikó ugyanezen oldalán egy hőmérő is volt, amelyet Celsius, Reumeur és Fahrenheit-féle beosztással is elláttak. A házikó keleti oldalán egy barográf (regisztráló barométer) volt látható. Ebben óramű által forgatott rézdobra elhelyezett papírszalagra tintával írta a légnyomás változását egy toll, amelynek pillanatnyi pozíciója a légnyomástól függött. Így a papírszalagon folyamatosan dokumentálásra került a légnyomás változása. A házikóban a műszerek mellett magyarázó ábrákat, táblázatokat, valamint az országos meteorológiai intézet és a helybeli megfigyelő állomás jelentéseit tanulmányozhatták az érdeklődők.
Az építmény köré ízléses korlátot is elhelyeztek, ezek tartóoszlopait és vízszintes rúdjait – eredetileg nem láncokkal volt körülvéve az építmény – Hamerli József vaskereskedő adományozta. Hamerli Józsefről és a híres iparos-kereskedő családról többek között a Hetedhéthatár oldalán megjelent cikksorozatból is lehet tájékozódni (1. rész, 2. rész, 3. rész).
A famunkákat önköltségi áron Hoffmann Lajos cége biztosította. Édesapjával, Károllyal működtették az Első pécsi bútor-, ajtó- és ablakgyárat, ahol többek között a pécsi székesegyház, a királyi ítélőtábla, a postapalota, az állami főreáliskola, a nemzeti színház, a Vasváry-ház, a Szerecsen Patika berendezései és szép asztalosmunkái készültek.
A korabeli források fenti mesterek és vállalatok mellett megnevezik Buday Bélát és özv. Lange Gyulánét, akik szívességből végeztek kisebb munkákat a meteorológiai házikó létrehozása kapcsán.
Az átadásra 1908. június 15-én került sor. Az építménynek helyet adó térrész abban a korban még kívánnivalót hagyott maga után. Kiss József erről így írt a Mecsek Egyesület korabeli évkönyvében: „Az időjelző házikó helye a körülményekhez képest elég jól van megválasztva. Benn van a forgalom középpontjában és így könnyen hozzáférhető; a lehetőséghez képest védve van a nap sugarai ellen s a városházhoz való közeli fekvésénél fogva állandó felügyelet alatt áll, ami a megőrzés szempontjából feltétlenül szükséges. Amilyen csinos azonban a kis állomás, annyira nem szép a keret, mely azt övezi és reméljük, hogy a város közönsége a M. E. kérelmére a két fasor közötti területet parkíroztatja, hogy így kis házikónk jobban érvényesüljön zöld pázsitos környezetében, mely a Széchényi térnek is díszítésére fog szolgálni.”
A térrész rendezésére több mint 20 évet kellett várni, a történelmi események miatt. 1918-21-ig Pécs szerb megszállás alatt állt, ekkor a meteorológiai házikót kifosztották, elvitték belőle a műszereket. A Széchenyi tér 1928-ig piactérként funkcionált, ekkor kezdték meg a tér nagyszabású átalakítását. A munkálatok délről észak felé haladtak, így elsőként a Városháza előtti területet rendezték. 1930-ra a tér alsó felén díszkerítéssel körülvett parkot alakítottak ki, és tulajdonképpen ekkor teljesült Kiss József – és vélhetően rajta kívül sok pécsi polgár – kívánsága: a meteorológiai házikót körülvevő terület is megszépült.
A látványnak sajnos még egy évtizedig sem örülhettek, mivel 1939-ben az építményt a dömörkapui turistaház mellé helyezték át, eredeti funkciójától megfosztva, immár műszerek nélkül. Az üvegek mögött mecseki turistatérképek kaptak elhelyezést. Karbantartását, takarítását továbbra is a Mecsek Egyesület tagjai végezték, egészen az egyesület 1948-ban történt feloszlatásáig. Ezt követően az építmény állapota évről évre rosszabbodott, mígnem 1961-ben a Dömörkapunál kialakított buszforduló közepére került. Egyes vélemények szerint a vidámpark és az úttörővasút építésével összefüggésben történt az áthelyezés, talán azért, hogy az akkor újonnan megépült attrakciók sora egy további látványossággal gazdagodjon.
1991-ben, a Mecsek Egyesület alapításának századik évfordulójára a Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület kezdeményezésére visszakerült eredeti helyére, a Széchenyi térre a házikó, melyet restauráltak, műszereit pótolták, ismét mutatta az időjárási adatokat. Az eredeti helyre való visszaállítást a Pécsi Polgármesteri Hivatal mellett a Hungária Biztosító Baranya Megyei Igazgatósága, az Országos Meteorológiai Szolgálat Pogányi Állomása, a Mecseki Intéző Bizottság, a Konzum Rt. is támogatta. Az építmény felújítását a Pécsi Építő és Tatarozó Vállalat végezte. A házikót 1991-1996-ig Felcser László és Szabó László építészek gondozták, majd 1996. januártól 1999. júliusig a Hevesy György Műszaki Szakközépiskola vállalta ezt a feladatot. 1999. július 15-től a Pollack Mihály Építőipari Szakiskola és Szakközépiskola gondozta.
2010-ben, Pécs Európa Kulturális Fővárosa évében a Mecsek Egyesület tagjai vették át az építmény kezelését. Az 1991 óta eltelt közel két évtized után ismét szükség volt a felújításra. Ekkor megerősítették a díszkorlátot az építmény körül, kitisztították a belső teret, elhelyeztek egy réztáblát az eredeti felállítás 1908-as évszámával és az egyesület jelvényével, valamint archív fotókat, egy ismertetőt az építmény történetéről, valamint három évkönyvet a Mecsek Egyesület kiadványaiból.
A műszerek ideig-óráig működtek, de pár év elteltével ismét a gondozatlanság látszatát keltették a fakuló évkönyvek és a nem működő műszerek. Jelen sorok szerzője ekkor felajánlotta, hogy a zágrábi időjelző házikóhoz hasonlóan, a lehető legkisebb karbantartást igénylő műszerek megtartása mellett, időjárási adatokat, diagramokat tartalmazó, korabeli stílusban kivitelezett tablókat helyez el a házikóban, és javasolta a műszerek Mecsek Egyesület relikvia-gyűjteményébe való áthelyezését. Az elképzelés csak részben valósulhatott meg, a tervezett négy tablóból kettő készülhetett el, a műszerek a felújítás ígéretével a házikóban maradtak. Sajnos az azóta eltelt évtized során e tekintetben nem történt változás, a műszerek jelen cikk írásakor is a házikóban porosodnak, üzemen kívül. A legfőbb probléma azonban nem ez, hanem az építmény jelentős megdőlése, állapotromlása.
Örömteli hír, hogy a következő napokban megkezdődik az építmény restaurálása, eredeti formájában történő helyreállítása. Bízhatunk abban hogy a munkálatok befejeztével Pécs e különleges látványossága még sokáig szolgálhatja a városlakókat és az ide látogató turistákat.
Szóljon hozzá!