Csodálat

Ott feküdtél mellettem,
S megcsodáltam
Lábadon alabástrom bokádat…

Garabonciás

Folyóként örvénylett a mese,
Történetek szövődtek az áradatban.
Minden szava hazugság volt…

Üvöltés

Középkorúan, rekedten
Dúdol egy hang:
Megújhodás hol marad?
Majd az üvöltését
Viszi a szakadt szél…

Szabadság

Gyönyörű testét körbeölelte
A tömeg zord ordítása.
Angyali bokáját nyaldosta
A lázadás fekete lángja.

Forróság

Láz öleli testem,
Könnyedén átkarol,
S felgyújtja bennem szemtelen véremet.
Tűzorkán perzsel,
Nyugalomra vágyok…

Egy tébolyodott lány (versfordítás)

Az a muzsikát rögtönző tébolyodott lány.
Lírája, partra lejtett tánca,

Lelke hasonulva önmagától
Kúszva, ismeretlenbe zuhanva,
Rejtőzve egy gőzhajó gyomrában,
S térde zúzva, az a lány, kimondom…

Két élet; 1914

Két élet, egy fekete, egy fehér…
Az egyik nincstelen gazdagságát szórja,
A másik a pusztában hagyja
Ránk zuhanni a fényt.

Írni kell!

Írni kell a hegyről,
A völgyről, a dalról,
A messzeségről, a benne
Játszó vöröslő égről!

Margaret Atwood versfordítások

Elmúltak már a napok,
mikor vízen tudtál járni.
Mikor járni tudtál.

Ünnep; Radnóti Miklós

Borít a hajnal
Bájos fényruhát
Az erdő rőt asztalára.
Bőséget hímez a hajnal
Rohanó felhők kalapjára.

Omar Khajjám versfordítások

Ébredj! Reggel fürdik az Éjszaka táljában
Kocka vetve, s Csillagok hunynak ágyában
Lásd! Hogy mossa a Kelet Vadásza
A Szultán harci Tornyát ragyogó Fénysugárban.

Arthur Rimbaud

Szabadságom!
Féltve őrzött nagy-nagy gazdagságom,
Lelkem zabolátlan cigánylánya.
Én részeg hajóm!

Távol; A Mágus; Van Gogh éjszakája

Begubóztam.
Tények csontszáraz tengerén
Próbálom ringatni magam.

Hőség

Fekszik a város a hőség paplanja alatt,
Vigyorog a Nap, izzanak a tetők,
Saját levükben főnek az emberek.

Lenn délen

Egyszer a római nap hevében
Ringattam magam egy lugas ölében,
Alattam elterült a tékozló város,
Míg hűs kútjaiban fürösztöttem a kezem.