Brown, az Angyalok és démonok szerzője, optimista. „Az antianyag hatalmas ígéret, nem jár vele sem szennyezés, sem sugárzás, egyetlen cseppje egy egész napra ellátná energiával New York városát…”
2000 nyara óta antianyaggyár üzemel a CERN-ben, a genfi nemzetközi részecskefizikai kutatóközpontban. Gyár a kutatóintézetben? A gyár megnevezés egyrészt arra utal, hogy az antianyag előállítása túljutott a laboratóriumi kísérletek szintjén, és üzemszerűen, rutinszerűen, folyamatosan állítanak elő antianyagot a fizikai kísérletekhez.
Tudományos kutatók egy régi hagyomány fenntartását javasolják: vacsorázzon együtt minél gyakrabban a család. Amerikai elemzések szerint a gyakori családi együttléteknek egyértelműen kimutatható jótékony hatásai vannak.
A mikrohullámú sütőben elektromágneses sugárzás szolgáltatja az energiát a melegítéshez. A berendezés nem infravörös hősugarakat, hanem azoknál hosszabb hullámhosszú, 2,4-2,5 gigahertz frekvenciájú mikrohullámokat állít elő.
Egyetlen példán próbáljuk bemutatni, hogy a fizika nyitott alapkérdéseinek megválaszolásához milyen bravúros megoldásokat kell találni.
Sokan büszkélkednek ma is azzal, hogy mennyire nem szerették az iskolában a fizikát. Pedig a fizika is szép és fölöttébb érdekes, csak meg kell barátkozni vele. Szép a megismerés folyamata és szépek a felismert törvények. Szép egy jól megtervezett kísérlet és szép az eredmény, akár váratlan volt, akár igazolta előzetes számításainkat.
Mangalica kolbászt vacsoráztam. Finom volt, ízekben gazdag. Hosszú szünet után néhány éve jött újra divatba.
Írtam már anyai nagyanyámról és őseiről, az Eppelekről, akik Tolnában, Tevelen éltek. Ezúttal a rokonság egy másik ágát mutatom be. Tevel az első német bevándorlási hullám (1701-1720) végén tisztán sváb település volt, kevés hasonló volt a környéken. 1715 óta állt egy vályogtéglából és fából épült, náddal fedett templom, volt lelkész, tanító, felcser, községi vendéglő és […]
Július 4-ikén a Deep Impact amerikai űrszonda 372 kilogrammos becsapódó egysége eltalálta a Tempel-1 üstököst. Az eseményre a Földtől 133 millió távolságban került sor. Az űrkutatás történetének első ilyen vállalkozása két szempontból is igen jelentős.
Ismét szegényebbek lettünk egy rejtéllyel, megfejtették a Guinness sör buborékjainak titkát. A megfigyelések szerint ugyanis az írek nemzeti italában más söröktől és buborékos italoktól eltérően, a józan észre rácáfolva, lefelé ereszkednek a buborékok.
Fél év telt el a rendkívül sok áldozatot követelő és hatalmas károkat okozó indonéziai földrengés és cunami óta. Az elmúlt hónapokban a geofizikusok és más szakemberek arra kerestek választ, mit tehet a tudomány, mit kell tenni a hasonló katasztrófák megbízható előrejelzése érdekében, ha már a megelőzésük, kivédésük természetesen lehetetlen.
Figyelmeztetnem kell az olvasót, az alábbiakban nem a spagettifákhoz és a balkezes hamburgerhez hasonló beugratásokról olvashat, hanem a jövőről. Közeli és távolabbi jövőről egyaránt. Szó esik majd feleslegesnek tűnő fantasztikus ötletekről is…
A jövő diszkójában a DJ (disc jockey, lemezlovas) helyett a táncolók pillanatnyi hangulatát elemezve és értékelve számítógép állítja majd össze a zenét, méghozzá úgy, hogy különböző zeneszámok hangsávjait is összekeveri egymással. Az egyik dalból veszi a dobot, a másikból a billentyűs szólamát, egy harmadikból pedig az éneket – legalábbis így képzelik el a Hewlett-Packard bristoli mesterséges intelligencia kutató laboratóriumában.
Élt egyszer egy mór király, aki felesége minden kívánságát teljesítette. Ramayquia királyné nehezen tűrte a forró andalúziai klímát, gyakran panaszkodott. A király mandulafákkal telepíttette be a Cordoba körüli dombokat, hogy a virágba borult fák a hóra emlékeztessék az asszonyt.
Terroristák bombáitól retteg a világ. Eközben a szakértők a hagyományos bombáknál sokkal pusztítóbb megoldások lehetőségét tárják elénk.