Motesiky Árpád
Jön a karácsony és talán a béke is…
A napi sajtóban Szlovákiában mást sem olvashatott az ember szeptemberben és októberben, minthogy mit mondott ez vagy az a politikus a másikra. Elhangzottak bizony gyalázkodó, politikushoz, de emberhez sem méltó szavak is.
Vadászversek
Őszintén bevallom, hogy már többször is foglalkoztattak a vadászversek. Elgondolkodtatott, hogy miért kevés a magyar vadászvers? Prózában verhetetlenek vagyunk, de minden dicsőségünk ellenére verset azonban keveset írnak a vadászok.
Öreg vadász Miatyánkja…
Ferenczy Ferenc azért még nem tartozik a valódi aggastyánok közé. Miskolcon született 1934-ben, néhány évig élt Kassán is szüleivel, tehát egy picit felvidéki. Mindannak ellenére, hogy egészségi állapota nem a legjobb, veseelégtelenségben szenved, a vadászatról, a természetjárásról nem mondott le.
Prágai anziksz – 2007 (I-V. és az utolsó)
Az év elején, január első fertályában – talán egy esztendő elteltével – Prágában jártam. Az időjárás kimondottan kedvezőnek mutatkozott, de a „kedvező” jelző enyhén szólva nagyon tapintatos kifejezés, mert láttam rövidnadrágos prágai férfiakat villamosra várakozni a strašnicei megállóban (Prága 10. kerülete), igaz a napra húzódtak, az árnyékban egy picit hűvös volt…
Balassi-emlékhelyek a Felvidéken – 1-2.
Az első magyar költőre, Balassi Bálint (1554-1594) emlékezünk. A felvidéki Amphion, Balassi Bálint vitéz katona, a magyar reneszánsz költőjének életútja igen bonyolult. Zólyom várában született 1554. október 20-án. Tízesztendős korától a zólyomi vár prédikátora, Bornemissza Péter nevelte, de nemsokára, 1566-tól Nürnbergben tanult.
Vadászörömök – vadászörökségünk
Fenti címmel jelent meg nemrégiben Motesiky Árpád szerkesztésében, a komáromi KT Könyv- és Lapkiadó kiadásában a régi korok vadászírásait tartalmazó kötet.
Már csak emlékük maradt – II., Zsénagy, a bohémkirály – 1-4.
Zs. Nagy Lajos (1935-2005) költő, prózaíró, humorista, újságíró, A Hét – egykoron a felvidéki magyarság kulturális, képes hetilapja volt – riportere, állandó munkatársa, verses és prózai köteteinek felsorolása bizony hosszadalmas lenne. A Szlovákia fővárosától távol eső Zsély községben született, a régi területi besorolás szerint Mikszáthfalván, Nógrád vármegyében, ma a szülőfalu neve Zelovce, Nagykürtösi járás és Besztercebánya a vármegye, pontosabban a Besztercebányai Kerületi Önkormányzat területén fekszik.
Már csak emlékük maradt – Irénke doktornő, 1-4.
Régi népi, egyházi és társadalmi szokás, hogy az óév végén és az új esztendő küszöbén, nemcsak gazdasági eredményeinkről, társadalmi sikereinkről, s egyéni felemelkedésünkről, esetleg bukásunkról vetünk számot, hanem azokról is megemlékezünk, akik örökre eltávoztak közülünk. Pedig előző karácsonykor kellemes ünnepeket kívántunk nekik és szilveszter napján boldog új évet…
Janiga József albuma
Századunk első fertályában néhány említésre méltó képzőművészeti kiadvánnyal gazdagodott gyűjteményem. Elsőként Feszty Masa (1895-1979) albumával, aztán Csontvárynak (1853-1919) albumát említeném. Ő is felvidéki volt, Kisszebenben született, s patikusként nagyon sok helyen tevékenykedett Lévától a Tátráig. Most pedig Janiga József (1946-2004) albumát tartom a kezemben.
Régi októberi szüretek – 1-5.
Gyermekkoromban a szüret rendkívüli esemény, ünnepnap volt szülőfalumban, Nagycétényben. Szüretkor üresek voltak a tantermek, iskolapadok. Hiszen a családok apraja-nagyja kivonult a szőlőhegyre a beérett termést leszüretelni. Bizony nem kis dolog ma sem a szőlőtermesztés, rengeteg munka van vele metszéstől a szüretig.
A tigrisölő vadkacsavadászaton – 1-3.
Gyönyörű, napsütéses augusztusi hajnal köszöntötte Nyitra völgyét. Csak a korán kelő emberek tudják értékelni nyárutó havának szőlőérlelő melegét. Szorgos kezek már régen learatták a gabonaföldeket, egy picit, mintha szomorúbb lenne a táj, de a Zobor hegyről letekintve a völgy megőrizte szépségét, ellátni egészen Érsekújvárig és a folyók, patakok zöld övezetei ékszer gyanánt hatnak a tájat kémlelő turisták szemére.
A nagyvezekényi csatamezőn – 1-5.
Némi késéssel (délután kettőre beszéltük meg a találkozót) kopogtatott verebélyi lakásom ajtaján dr. Szénássy Árpád, a komáromi KT Kiadó igazgatója 2005 májusának végén. Az idei májusról majd azt fogja olvasni az utókor, hogy rekordokat döntő melegek voltak.
Egy krónika sorai nyomában – 1-3.
A Zsitva völgyéről írott sorozatomban említést tettem nagy felfedezésemről, az erdészeti krónikába írott sorokról. Időközben új körülményre, forrásanyagra bukkantam, amely érthetőbbé és világosabbá teszi Kádár János és Alexander Dubček kistapolcsányi találkozóját.
Magyarországon kitüntetést kapott, itthon megkövezték
Aki úgy véli, hogy Szlovákiában kiegyensúlyozott a nemzetiségi politika, vagy elnézőbbek a nemzetiségek, különösen a magyarok iránt, az egy picit, de néha nagyon téved. Amikor Szlovákia az EU kapuja előtt álldogált és belépésre várakozva esedezett, nagyon jól viselkedtek a szlovák politikusok.
Felvidéki fürdők – 1-2.
A Kis Tükör szakadozott oldalain olvasom a fenti sorokat Túróc Vármegyéről és Stubnyafürdőjéről (Turcianské Teplice), de a Nyitra Vármegyében Bajmótz-ról (Bojnice) is szó esik: „Bajmótz jó ferdővel és sáfránnyal kedveskedik.” A szerzők nyilván a sáfrány aranynál is drágább virágára gondoltak.
Partnereink
