Nevem Kocsis Ferenc. Ma töltöttem be 70. életévemet, és ugyancsak ma fejezem be azt a naplót, melynek írásába 2009 január 1-én nekifogtam.
De hadd kezdjem ab origine, az elejéről! Értelmiségi családból származom. Apám röntgenológus, anyám altatóorvos volt egy jó nevű klinikán. Öt gyermekük közül én voltam a legfiatalabb. És, jaj, a legtehetségtelenebb is egyúttal!
„A kávéház a polgári társadalom érdekes intézménye. A múlt században kereskedők, üzletemberek, művészek, független értelmiségiek, hivatalnokok gyülekező helyévé vált. A kávéházban lehetett ugyan étkezni, de mégsem ez volt a fő. Hanem az együttlét, az üzleti megbeszélések, a politizálgatások, az eszmék különös kicserélése. Hogy a tulajdonos minél több vendég látogatását biztosítsa, gondoskodott az eszmecserék elevenebbé tételéről, a művészek érdeklődésének ébrentartásáról, lapokat járatott.”
Bartáékhoz beköltöztek az egerek. Honnét, honnét nem, a fene tudja, de tény, hogy április elején megjelentek a házban és mindent megrágtak, ami az útjukba került. Szidta is Bartáné a polgármestert, mint a bokrot, mert ez a Lajos tavaly is kispórolta a költségvetésből a féregirtást, és tessék, itt az eredménye.
Bulgária-sorozatunk hatodik részében eljutunk a Fekete-tenger partvidékére, Várnától Neszebárig felfedezhetjük a terület fő nevezetességeit, a tengerpartot.
Várna közvetlen közelében található egy különleges földrajzi képződmény, melynek eredetét sokáig homály fedte. Ez a 250 hektár kiterjedésű területet elfoglaló Kőerdő, az öt évszázadon át tartó török fennhatóság idején Dikilitas névre hallgató titokzatos táj, több száz homokkő oszloppal. Talán az angliai, bretagne-i megalitmezőkre emlékeztet, azonban lényeges különbség, hogy a bulgáriai Kőerdő nem ember által létrehozott mű, hanem a természet alkotása.
Kerekes Sándor, a Quebeci Öttusa Szövetség korábbi elnöke volt a vendége a Baráti Körnek 2012. szeptember 27-én. Az esemény a BVSC Zuglói Esték keretében került lebonyolításra a BVSC székházában. A beszélgetés megkezdése előtt Peresztegi Zsuzsa, a Csanádi baráti Kör tagja emlékezett meg a tavaly elhunyt Lackovich Gézáról, a közismert és mindenki által szeretett és tisztelt színész sportolóról.
Szeptember 26-án Budapesten a Csanádi sportiskolában találkozott az iskola diákjaival a huszonkét éves Szilágyi Áron, aki a 2012-es Londoni olimpián az első aranyérmet szerezte kardvívásban Magyarországnak.
Először Vad Dezső sportújságíró kérdéseire, aki 1948-ban Wimbledonban teniszben ifjúsági döntőt játszott és korábban az Olimpiai Bizottság sajtófőnöke volt, majd a diákok kérdéseire is válaszolt. Ezután készséggel válaszolt lapunk kérdéseire az iskola igazgatói szobájában.
2012. szeptember 24-én megnyitotta kapuit a Varázspadlás. A mackókiállítás, a bohóc- és maszkgyűjtemény Pécs belvárosában, a Király utca 35. számú ház udvarán, az egykori Líceum Sörözőből kialakított bemutatótérben várja kis barátait és látogatóit. A magánkiállítás alapját Tibold Zita és Bölcz Berta magángyűjteménye képezi. A sok békebeli játék és berendezési tárgy meséket idéző hangulatú egysége teszi vonzóvá a kiállítást kicsik és nagyok számára egyaránt. A játékok mellett megtekinthetők bábok, karneváli jelmezek, szódásüvegek, valamint egy rendkívül gazdag gyűjtemény afrikai maszkokból és különféle egzotikus tárgyakból.
A busójárás hangulatából ad ízelítőt a Mohácsra látogatóknak a Busóudvar, amelynek alapkövét pénteken helyezték el a Duna-parti városban. A mintegy négyszáz négyzetméteres, U alakú, árkádokkal szegélyezett ház 2014 elejére épül fel a Vörösmarty utca 1. szám alatt, benne busóöltözékeket, kellékeket láthatnak, a népszokáshoz kapcsolódó mesterségekkel is megismerkedhetnek az érdeklődők.
16 nagyjátékfilm versenyben, mind magyarországi ősbemutató, 7 további nagyjátékfilm versenyen kívül, 3 filmklasszikus a CineClassics-blokkban, összesen 69 film, 3 workshop, mesterkurzusok, konferenciák, nemzetközi filmvásár, számos szakmai találkozó – ez a szombat este véget ért 9. Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál gyorsmérlege. A Jameson CineFest kilenc év munkájával Magyarország legerősebb filmfesztiválja lett.
1905. nyarára városunkba megérkezett az újabb nagy szenzáció, a Lifka-féle Elektro-Bioskop Színház. „Lifka Ernesztin 1905. májusában ügyvédje útján kérvényt nyújtott be Pécs szabad királyi város Rendőrkapitányságához, hogy a Búza téren kinematográf bódét építhessen. A bódé kb. 350 személyt befogadó nagyteremből állt. I., II., és III. rendű helyekre osztva, főként padokkal s néhány székkel ellátva. A terembe kis előtéren keresztül lehetett bejutni, itt állt a pénztár is. Egy leválasztott helyiségben kapott helyet a vetítőgép a „gőzdinamó lokomobillal”, egy beugró részen az orgona.”
Impresszum | Facebook | Soundcloud | RSS | Hoszt: Infocsoport | WEB: Netmester Produkció | Copyright © 2025 | WordPress Theme by MH Themes
