II. rész: Vincent Van Gogh három lakhelye – Élete során Van Gogh nagyon sok helyen lakott. Valamennyi tartózkodási helye közül talán a három legfontosabb Cuesmes, ahol festői karrierje elkezdődött, Arles, ahol művészete kiteljesedett és Auvers-sur-Oise, ahol utolsó képeit festette.
I. rész: Salvador Dalí szürrealista otthonai – Halászkunyhóból múzeum – Dalí, csakúgy, mint Picasso, Duchamp vagy Miró beleszeretett a Costa Brava északi részén fekvő, festői szépségű halászfaluba, Cadaquésbe. Dalí már gyermekkorában itt töltötte nyarainak egy részét apja házában.
Apollinaire és Picasso csaknem egyidőben érkeznek a művészetek fővárosába, Párizsba. Az utóbbi 1900-ban utazik Barcelónából a párizsi világkiállításra, míg a tizennyolc éves Apollinaire monacói és lyoni tartózkodás után egy évvel korábban költözik családjával Párizsba.
Tóth Ernő a Miskolctól mintegy tíz kilométerre fekvő, Árpád-kori községben, Sajóecsegen született. Saját elmondása szerint gyerekkorában nagy élményt jelentett számára a vándorcirkusz, amely időnként felütötte sátrát a község határában. Innen van máig tartó szoros kötődése a cirkusz világához.
Marc Chagall 1887. július 7-én született az oroszországi Vityebszkben, kilencgyermekes, vallásos, ortodox zsidó családban. Tizennyolc évesen, huszonhét rubellel a zsebében Szentpétervárra utazott, hogy művészeti tanulmányokat folytasson. 1910-ben a művészetek fővárosába, Párizsba érkezett.
A fauvizmus elnevezés Louis Vauxcelles, neves francia műkritikus nevéhez fűződik, aki a Gil Blas című folyóiratban, nem kímélve a modern festészeti irányzat képviselőit, „vadak”-ként (fauves) emlegette őket. A „kolorista” csoport legfőbb képviselője Henri Matisse. 1906-tól Czóbel Béla állandó kiállítója az 1908-ban megszűnt csoportnak.
2020. október 20-án nyílt meg Pécsett a Gábor Jenő párizsi utazása (1926) című kiállítás, amely a művész párizsi utazásáról írt naplójára alapul, s így szöveg és kép, verbális és vizuális lehetséges teoretikus összefüggéseit villantja fel egy festő életművében. A tárlatról korábban beszámoltunk, ezúttal néhány alkotást közlünk a kiállítás anyagából. A képek forrása: Janus Pannonius Múzeum.
A Monceau park és a Montsouris park. A Monceau park Párizs 8. kerületében található, Párizs egyik legszebb parkja. A park megépítését Orléans-i Lajos Fülöp József királyi herceg rendelte meg 1770 körül és III. Napoléon avatta fel 1861-ben.
Új, fontos állomáshoz érkezett a Képtári tárlatok pécsi műbarátoknak című sorozat. A Gábor Jenő párizsi utazása (1926) című kiállítás a művész párizsi utazásáról írt naplójára alapul, s így szöveg és kép, verbális és vizuális lehetséges teoretikus összefüggéseit villantja fel egy festő életművében. A tárlat anyaga a Janus Pannonius Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből, valamint magángyűjteményekből áll. A megnyitó ünnepség 2020. október 8-án, csütörtökön, 17 órakor lesz a Modern Magyar Képtárban.
A Hetedhéthatárban − nevéhez hűen − már elkalandoztunk Párizs irodalmi kávéházaiba (https://hetedhethatar.hu/hethatar/?p=60193). Ezúttal pihenjünk meg legszebb parkjaiban. Első rész: A Luxembourg-kert és a Füvészkert (Jardin des plantes) A Luxembourg-kert története egészen 1611-ig nyúlik vissza.
A modern kor Leonardo da Vincijének Raymond S. Stites, a National Gallery of Art kurátora, Leonardo-szakértő nevezte Szász Endrét. Szász Endre „Munkácsy Mihály-díjas magyar festő, grafikus, porcelán, látvány-, divat- és ékszertervező, a XX. századi művészeti élet meghatározó, iskolateremtő egyénisége.
Don Quijote Zsolnay-porcelánon és könyv lapjain – Martyn Ferenc (1899–1986) Martyn Ferenc az egyik legsokoldalúbb magyar képzőművész. Festő, grafikus, szobrász, a nonfiguratív irányzat egyik első magyar képviselője. Hárs Éva így emlékezik meg róla.
Don Quijote Gustave Doré szemével – Gustave Doré 1832-ben született Strassbourg-ban. Már gyermekként megmutatkozott rendkívüli megfigyelőképessége és rajztehetsége. Első rajzai 1842-ből valók. Tizenhárom éves, amikor három litográfiája nyomtatásban megjelenik. Charles Philipon, egy párizsi könyvkiadó 1845-ben hároméves szerződést kínál az akkor tizenöt éves Dorénak.
A Magyar Wikipédia ezt írja a Montmartre eredetéről: „A legenda szerint a domb azért kapta a Mons Martyrium (Mártírhegy) nevet, mert 250 körül a rómaiak itt fejezték le több mártírral együtt Szent Dénest.” De van egy másik etimológiája is a Montmartre-nak, amelyik nem egy legendán, hanem történelmi tényeken alapul.
Pandur Józseffel való ismeretségemet Gebauer Ernőnek köszönhetem. L. Csépányi Katalinnal, Márkus Istvánnal és több barátunkkal, köztük festőművészekkel, tanárokkal, művészettörténészekkel 2012-ben szerveztük meg a Gebauer Ernő Emlékévet.