Festészet Archives • Oldal 5 a 17-ből • Hetedhéthatár
Archívum

Festészet

A választott címke 241 íráshoz kötődik

Híres festők, híres házak

II. rész: Vincent Van Gogh három lakhelye – Élete során Van Gogh nagyon sok helyen lakott. Valamennyi tartózkodási helye közül talán a három legfontosabb Cuesmes, ahol festői karrierje elkezdődött, Arles, ahol művészete kiteljesedett és Auvers-sur-Oise, ahol utolsó képeit festette.

Híres festők, híres házak

I. rész: Salvador Dalí szürrealista otthonai – Halászkunyhóból múzeum – Dalí, csakúgy, mint Picasso, Duchamp vagy Miró beleszeretett a Costa Brava északi részén fekvő, festői szépségű halászfaluba, Cadaquésbe. Dalí már gyermekkorában itt töltötte nyarainak egy részét apja házában. 

Egy mély barátság: Guillaume Apollinaire és Pablo Picasso

Apollinaire és Picasso csaknem egyidőben érkeznek a művészetek fővárosába, Párizsba. Az utóbbi 1900-ban utazik Barcelónából a párizsi világkiállításra, míg a tizennyolc éves Apollinaire monacói és lyoni tartózkodás után egy évvel korábban költözik családjával Párizsba.

Őszi látogatás a festő- és szobrászművész Tóth Ernőnél

Tóth Ernő a Miskolctól mintegy tíz kilométerre fekvő, Árpád-kori községben, Sajóecsegen született. Saját elmondása szerint gyerekkorában nagy élményt jelentett számára a vándorcirkusz, amely időnként felütötte sátrát a község határában. Innen van máig tartó szoros kötődése a cirkusz világához.

Guillaume Apollinaire és Marc Chagall barátsága

Marc Chagall 1887. július 7-én született az oroszországi Vityebszkben, kilencgyermekes, vallásos, ortodox zsidó családban. Tizennyolc évesen, huszonhét rubellel a zsebében Szentpétervárra utazott, hogy művészeti tanulmányokat folytasson. 1910-ben a művészetek fővárosába, Párizsba érkezett.

Guillaume Apollinaire és a fauvizmus

A fauvizmus elnevezés Louis Vauxcelles, neves francia műkritikus nevéhez fűződik, aki a Gil Blas című folyóiratban, nem kímélve a modern festészeti irányzat képviselőit, „vadak”-ként (fauves) emlegette őket. A „kolorista” csoport legfőbb képviselője Henri Matisse. 1906-tól Czóbel Béla állandó kiállítója az 1908-ban megszűnt csoportnak.

Gábor Jenő párizsi utazása

2020. október 20-án nyílt meg Pécsett a Gábor Jenő párizsi utazása (1926) című kiállítás, amely a művész párizsi utazásáról írt naplójára alapul, s így szöveg és kép, verbális és vizuális lehetséges teoretikus összefüggéseit villantja fel egy festő életművében. A tárlatról korábban beszámoltunk, ezúttal néhány alkotást közlünk a kiállítás anyagából. A képek forrása: Janus Pannonius Múzeum.

Párizs legszebb parkjai – 2. rész

A Monceau park és a Montsouris park. A Monceau park Párizs 8. kerületében található, Párizs egyik legszebb parkja. A park megépítését Orléans-i Lajos Fülöp József királyi herceg rendelte meg 1770 körül és III. Napoléon avatta fel 1861-ben.

Az 1920-as évek Párizsa költözik a Modern Magyar Képtárba

Új, fontos állomáshoz érkezett a Képtári tárlatok pécsi műbarátoknak című sorozat. A Gábor Jenő párizsi utazása (1926) című kiállítás a művész párizsi utazásáról írt naplójára alapul, s így szöveg és kép, verbális és vizuális lehetséges teoretikus összefüggéseit villantja fel egy festő életművében. A tárlat anyaga a Janus Pannonius Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből, valamint magángyűjteményekből áll. A megnyitó ünnepség 2020. október 8-án, csütörtökön, 17 órakor lesz a Modern Magyar Képtárban.

Párizs legszebb parkjai – 1. rész

A Hetedhéthatárban − nevéhez hűen − már elkalandoztunk Párizs irodalmi kávéházaiba (https://hetedhethatar.hu/hethatar/?p=60193). Ezúttal pihenjünk meg legszebb parkjaiban. Első rész: A Luxembourg-kert és a Füvészkert (Jardin des plantes) A Luxembourg-kert története egészen 1611-ig nyúlik vissza.

Don Quijote a képzőművészet tükrében − 8.

A modern kor Leonardo da Vincijének Raymond S. Stites, a National Gallery of Art kurátora, Leonardo-szakértő nevezte Szász Endrét. Szász Endre „Munkácsy Mihály-díjas magyar festő, grafikus, porcelán, látvány-, divat- és ékszertervező, a XX. századi művészeti élet meghatározó, iskolateremtő egyénisége.

Don Quijote a képzőművészet tükrében – 7.

Don Quijote Zsolnay-porcelánon és könyv lapjain – Martyn Ferenc (1899–1986) Martyn Ferenc az egyik legsokoldalúbb magyar képzőművész. Festő, grafikus, szobrász, a nonfiguratív irányzat egyik első magyar képviselője. Hárs Éva így emlékezik meg róla.

Don Quijote a képzőművészet tükrében – 3.

Don Quijote Gustave Doré szemével – Gustave Doré 1832-ben született Strassbourg-ban. Már gyermekként megmutatkozott rendkívüli megfigyelőképessége és rajztehetsége. Első rajzai 1842-ből valók. Tizenhárom éves, amikor három litográfiája nyomtatásban megjelenik. Charles Philipon, egy párizsi könyvkiadó 1845-ben hároméves szerződést kínál az akkor tizenöt éves Dorénak.

Százhatvan éves a Montmartre művészkabaréja

A Magyar Wikipédia ezt írja a Montmartre eredetéről: „A legenda szerint a domb azért kapta a Mons Martyrium (Mártírhegy) nevet, mert 250 körül a rómaiak itt fejezték le több mártírral együtt Szent Dénest.” De van egy másik etimológiája is a Montmartre-nak, amelyik nem egy legendán, hanem történelmi tényeken alapul.

Elhunyt Pandur József

Pandur Józseffel való ismeretségemet Gebauer Ernőnek köszönhetem. L. Csépányi Katalinnal, Márkus Istvánnal és több barátunkkal, köztük festőművészekkel, tanárokkal, művészettörténészekkel 2012-ben szerveztük meg a Gebauer Ernő Emlékévet.



Archívum

Partnereink

Hozzászólások

DISQUS