A franciaországi körutazás zárásaként meglátogatunk néhány barlangot, felkeressük a Causses-vidék bizarr sziklaképződményeit és ellátogatunk az auvergne-i vulkáni vidék krátereihez. A Francia-középhegység mészkőből felépülő vonulatai felfedezésre váró barlangokat rejtenek magukban. Csónakázhatunk föld alatti patakok vizén, megcsodálhatjuk az évmilliók alatt cseppenként felépült kőszobrokat, az őskor emberének évezredek távolából jövő üzenetét.
A La Rochelle-től keletre elterülő vidéken kiterjedt szőlőültetvények szegélyezik az utat. E szőlő jelenti immár többszáz éve a híres francia konyak alapanyagát. A névadó városban, Cognac-ban találjuk az 1715-ben, Jean Martell által létrehozott konyakgyárat. A Jersey-n született gyáralapító 20 éves volt, amikor Cognac-ban megkezdte működését a lepárlóüzeme, s hat évvel később egy levelében már büszkén állította, hogy a régió egyik legnagyobb üzletét tudhatja magáénak. Ennyi idő távlatából nyugodt szívvel adhatunk neki igazat, hiszen e gondolatok ma is megállják helyüket!
Franciaország egyik leghangulatosabb óceánparti városa La Rochelle. Jelképe a kikötő bejáratát vigyázó két hatalmas bástya: a Szent Miklós-torony és a Lánc-torony. Az előbbit börtönként használták egykor, a másikban pedig azt a hatalmas láncot tartották, amelyet éjszakánként kifeszítettek a két torony között, a kikötő védelme céljából. A kikötőmedence körül hangulatos sétány húzódik, árnyat adó óriási fákkal. Kávéházak várják a betérőket, a gyerekeket mutatványosok és bohócok szórakoztatják vidám produkcióikkal.
Franciaország és Európa északnyugati csücske, ahol a La Manche találkozik a végtelen Atlanti-óceánnal: a bretonok földje. Töredezett sziklákkal csipkézett partvidéke évezredek óta állandó harcban áll a hullámveréssel, hullámos felszínét viharok koptatják. Lakói a bretonok, ősi kelta népcsoport, önálló nyelvvel, titokzatos legendákkal, sajátos szokásokkal. Mont Saint Micheltől nyugatra helyezkedik el a Smaragd-part, ahol szinte egymást érik a partvidék lélegzetelállító képződményei.
Párizsból északnyugat felé vesszük az útirányt, a La Manche felé indulunk tovább. Elsőként Normandia fővárosát, Rouent keressük fel. Legfőbb nevezetessége a gótikus katedrális, melynek homlokzatáról az impresszionista festő, Monet számos tanulmányt készített. A katedrális közelében terül el a varázslatos óváros, favázas házaival, zegzugos utcáival. A Piactéren található Jeanne d’Arc máglyahalálának színhelye, itt áll a modern Szent Johanna-templom. Meg kell említeni azt is, hogy az óvárost a második világháborúban szinte teljes egészében lebombázták, a mai állapot a gondos helyreállító-munka eredménye.
Párizsi „körsétánkat” a Diadalívnél kezdjük. Innen gyalog indulunk tovább a Champs Elysées-n, a világ talán legragyogóbb sugárútján, kávéházak teraszai előtt, nagy gesztenyefák árnyékában. Utunk a Concorde-téren vezet keresztül, itt áll a 23 méter magas egyiptomi obeliszk. A Tüileriák kertjén át érünk a Louvre-hoz, az U-alakú épület közepén álló üvegpiramis – a bejárat – előtt már korán reggel a művészetet kedvelők hosszú sora kígyózik. Innen már csak néhány lépés a Szajna.
A Loire völgyéből Párizs felé indulunk tovább. Az első állomásunk Chartres. A város legfőbb nevezetessége a csodálatos és sok titkot rejtő gótikus stílusú Miasszonyunk-katedrális. Chartres évszázadok óta jelentős zarándokhely. A templom a XIII. században épült, mindössze 26 év alatt! Terveit titok övezi, semmiféle közvetlen forrás nincs a tervezésével és az építésével kapcsolatosan. Egyetlen, amit tudhatunk, hogy alaprajzának méretei az aranymetszés szabályának felelnek meg.
A kastélyairól híres vidék, melyet Franciaország kertjének is szoktak nevezni, a Loire középső, Chambordtól Angersig terjedő szakaszán terül el, mintegy 200 kilométer hosszúságban. A Loire-völgy alatt viszonylag nagy területet kell értenünk, nem csak a folyópartot. Ide tartozik a Cher, Indre, Vienne, illetve a Loire folyók által közrefogott, művészet- és kultúrtörténeti szempontból egyaránt rendkívül gazdag térség. A sok kastély közül nézzünk meg párat közelebbről is!