Brüsszelben vette át Péterffy Attila az EU Éghajlatsemleges és Intelligens Városok Missziós címének plakettjét, amivel elismerik Pécs eddigi erőfeszítéseit a zöldítés terén, és ami közvetlen EU-s forrásokhoz nyit hozzáférést a város számára, hogy 2030-ra elérje szén-dioxid kibocsátás csökkentési céljait – közölte az önkormányzat.
Országszerte egyre nagyobb igény van az akadálymentes turizmusra, Pécs pedig a közösség erejével állít példát a többi magyar város elé. A People First Közhasznú Egyesület szakértői mostanáig közel 100 helyszínt tártak fel a baranyai megyeszékhelyen, az ez alapján készült Akadálymentes Pécs adatbázis pedig tömegek számára jelent segítséget egy-egy szállásfoglalás, kirándulás, ügyintézés vagy szórakozási program megtervezéséhez. A közeljövőben a lakosság bevonásával fejlesztenék az ingyenesen elérhető szolgáltatást.
Amikor 1935 májusa után ismét hozzánk jött vendégszerepelni Mezey (Mezei) Mária (Viola Terézia, 1909-1983), túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy „az egész ország a lába előtt hevert,” kár, hogy ez épp a második világégés idejére esett. A darab pedig Keith Winter: „Tűzvész” („The Chinning Hour”) című 3 felvonásos színjátéka volt, Hertelendy István (1911-1945) fordításában, Ladányi (Ludeser) Ferenc (1909-1965) vendég-rendezésében. Közlöm az előadások dátumait: 1942. május 21, 22, 23 (délután).
A Magyar Fotóművészek Szövetsége egy generációkat összefogó csoportos kiállítást szervez közel 200 alkotó részvételével 2024 március 23. és április 28. között Pécsen, a Pécsi Galériában és a Martyn Galériában. A két helyszínen párhuzamosan zajló kiállításon a Fiatalok Fotóművészeti Stúdiójának tagjai (FFS) és a Magyar Fotóművészek Szövetségének tagjai (MFSZ) mutatják be legfrissebb munkáikat.
Folytatva az előző részt, a liberális Pécsi Napló (1892-1944) 1935. május 14.-i, keddi számának „Színház” rovatában „A három sárkány” című cikk befejezése a következő volt. „Az eredeti tervektől eltérőleg, elmarad a színház kedd esti előadása, ennélfogva a ’Három sárkány’-é volt egyúttal az idei szezon utolsó előadása.”
Pécs városát ábrázoló szalmaképpel gazdagodott a Ködképek a kedély láthatárán – a 19 . század képzőművészete Pécsett című kiállítás. A budapesti Hegyi Ottó gyűjteményéből származó alkotás az 1850-es években készült, anyaga karton és szalma, mérete: 31×45 cm.
HelyNévTörténet címmel rendez konferenciát a Baranya megye földrajzi nevei című monumentális munka megjelenésének 40. évfordulója alkalmából a Csorba Győző Könyvtár, együttműködve a Baranya Honismereti Egyesülettel. A szakmai program áttekintést ad a baranyai helynévtani kutatások történetéről, kurrens eredményeiről, méltatja és országos kontextusba helyezi a BMFN előmunkálatait, eredményeit.
Keserü Ilona, Kossuth- és Munkácsy-díjas festőművész és grafikus, a kortárs magyar művészet megkerülhetetlen alakja, 2023. november 29-én ünnepelte 90. születésnapját. Ebből az alkalomból a Magyar Nemzeti Galéria a grafikai életműből – papíralapú műveiből, rajzaiból és sokszorosított grafikáiból – álló tárlattal tiszteleg a művész előtt.
A Pécsi Harmadik Színház 2022 decemberében bemutatott Csirkefej előadását a szakma, a kritikusok és a közönség kitüntető figyelme kísérte a premier óta, sőt, a Kritikusok Díjának jelöltjei között volt 2023-ban nemcsak a legjobb független színházi előadás kategóriában, hanem Bacskó Tünde és László Csaba kimagasló színészi teljesítménye révén is.
Az Országos Kerámiaművészeti Triennálé nagyszabású kiállítása a kortárs magyar kerámia- és porcelánművészet új értékeit mutatja be március 9-től Pécsett, a Zsolnay Negyed m21 Galériájában.
Az épület korszerűsítésével és a használatára vonatkozó megállapodás módosításával segíti a pécsi önkormányzat az ikonikus kulturális intézményt. A Harmadik Színház működése így válhat fenntarthatóbbá, ezzel a színházkedvelők örömére tovább működhet a kortárs darabokat bemutató és jelentős szakmai műhelymunkának otthont adó pécsi színház.
Kihagyhatatlan sztárkavalkád érkezik tavasszal Pécsre sok koncerttel és különleges zenei élményekkel! Grammy-díjas karmester Paavo Järvi, a világ legjobb zenekarai között jegyzett Budapesti Fesztiválzenekar, Dés László, a klasszikus zene ünnepelt szopránja Baráth Emőke és a Pápai Egyházzenei Intézet Gregorián Szkólája… pár név azok közül, akik a tavasz folyamán városunkba érkeznek a Filharmónia Magyarország meghívására.
A „Pécsi Napló” a „Színház” és a „Színházi iroda hírei” rovatában találkozunk a vendégszereplés híreivel. Elsőként az 1935. május 8.-án megjelent számban találkozunk ezzel, amely így szól. „Mezey Mária, aki az utolsó évtizedben a legtehetségesebb drámai színésznőnk volt, vasárnap lép fel Geraldine címszerepében a 6 órás közönség előtt, és előadja azokat a sanzonokat is, amelyekkel Budapesten népszerű lett.”
Az árva Cerceruska és kicsi húga egy zsarnok asszonynál dolgoznak étel és szállás fejében, de a rossz bánásmód miatt egy napon elszöknek tőle. A dühös asszony átka utoléri a menekülőket: a kisebbik lány őzikévé változik, így nincs hová menniük, egyedül maradnak az erdő közepén. Közös útjuk mégis boldog véghez vezet, pedig a bajból nem segíti őket se véletlen, se varázslat.
Ahogy távolodunk az egyetem-avatásunk eseményétől, úgy ritkulnak a hírek a helyi újságokban róla. Ez nem is csoda, hiszen – ahogy mondani szoktuk –, a „dolgos hétköznapok következtek.” Azonban az 1923 októberének végén idézett korabeli sajtóorgánumunkban két olyan cikk is napvilágot látott, amely fontos volt a működése kezdetén.