Pécs Archives • Oldal 2 a 111-ből • Hetedhéthatár
Archívum

Pécs

A választott címke 1658 íráshoz kötődik

Az Európa Kulturális Fővárosa címhez mérhető jelentőségű kitüntetést kapott Pécs

Brüsszelben vette át Péterffy Attila az EU Éghajlatsemleges és Intelligens Városok Missziós címének plakettjét, amivel elismerik Pécs eddigi erőfeszítéseit a zöldítés terén, és ami közvetlen EU-s forrásokhoz nyit hozzáférést a város számára, hogy 2030-ra elérje szén-dioxid kibocsátás csökkentési céljait – közölte az önkormányzat.

Magyarországon egyedülálló adatbázis lendítheti fel Pécs turizmusát

Országszerte egyre nagyobb igény van az akadálymentes turizmusra, Pécs pedig a közösség erejével állít példát a többi magyar város elé. A People First Közhasznú Egyesület szakértői mostanáig közel 100 helyszínt tártak fel a baranyai megyeszékhelyen, az ez alapján készült Akadálymentes Pécs adatbázis pedig tömegek számára jelent segítséget egy-egy szállásfoglalás, kirándulás, ügyintézés vagy szórakozási program megtervezéséhez. A közeljövőben a lakosság bevonásával fejlesztenék az ingyenesen elérhető szolgáltatást.

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 94.

Amikor 1935 májusa után ismét hozzánk jött vendégszerepelni Mezey (Mezei) Mária (Viola Terézia, 1909-1983), túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy „az egész ország a lába előtt hevert,” kár, hogy ez épp a második világégés idejére esett. A darab pedig Keith Winter: „Tűzvész” („The Chinning Hour”) című 3 felvonásos színjátéka volt, Hertelendy István (1911-1945) fordításában, Ladányi (Ludeser) Ferenc (1909-1965) vendég-rendezésében. Közlöm az előadások dátumait: 1942. május 21, 22, 23 (délután).

Kortárs Magyar Fotográfia 2024

A Magyar Fotóművészek Szövetsége egy generációkat összefogó csoportos kiállítást szervez közel 200 alkotó részvételével 2024 március 23. és április 28. között Pécsen, a Pécsi Galériában és a Martyn Galériában. A két helyszínen párhuzamosan zajló kiállításon a Fiatalok Fotóművészeti Stúdiójának tagjai (FFS) és a Magyar Fotóművészek Szövetségének tagjai (MFSZ) mutatják be legfrissebb munkáikat.

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 93.

Folytatva az előző részt, a liberális Pécsi Napló (1892-1944) 1935. május 14.-i, keddi számának „Színház” rovatában „A három sárkány” című cikk befejezése a következő volt. „Az eredeti tervektől eltérőleg, elmarad a színház kedd esti előadása, ennélfogva a ’Három sárkány’-é volt egyúttal az idei szezon utolsó előadása.”

Szalmakép Pécsről

Pécs városát ábrázoló szalmaképpel gazdagodott a Ködképek a kedély láthatárán – a 19 . század képzőművészete Pécsett című kiállítás. A budapesti Hegyi Ottó gyűjteményéből származó alkotás az 1850-es években készült, anyaga karton és szalma, mérete: 31×45 cm.

HelyNévTörténet címmel rendeznek konferenciát Pécsett

HelyNévTörténet címmel rendez konferenciát a Baranya megye földrajzi nevei című monumentális munka megjelenésének 40. évfordulója alkalmából a Csorba Győző Könyvtár, együttműködve a Baranya Honismereti Egyesülettel. A szakmai program áttekintést ad a baranyai helynévtani kutatások történetéről, kurrens eredményeiről, méltatja és országos kontextusba helyezi a BMFN előmunkálatait, eredményeit.

Keserü Ilona 90

Keserü Ilona, Kossuth- és Munkácsy-díjas festőművész és grafikus, a kortárs magyar művészet megkerülhetetlen alakja, 2023. november 29-én ünnepelte 90. születésnapját. Ebből az alkalomból a Magyar Nemzeti Galéria a grafikai életműből – papíralapú műveiből, rajzaiból és sokszorosított grafikáiból – álló tárlattal tiszteleg a művész előtt.

Csirkefej: utoljára az évadban!

A Pécsi Harmadik Színház 2022 decemberében bemutatott Csirkefej előadását a szakma, a kritikusok és a közönség kitüntető figyelme kísérte a premier óta, sőt, a Kritikusok Díjának jelöltjei között volt 2023-ban nemcsak a legjobb független színházi előadás kategóriában, hanem Bacskó Tünde és László Csaba kimagasló színészi teljesítménye révén is.

100 alkotó mutatkozik be az Országos Kerámiaművészeti Triennálén

Az Országos Kerámiaművészeti Triennálé nagyszabású kiállítása a kortárs magyar kerámia- és porcelánművészet új értékeit mutatja be március 9-től Pécsett, a Zsolnay Negyed m21 Galériájában.

Önkormányzati segítséggel menekül előre a pécsi Harmadik Színház

Az épület korszerűsítésével és a használatára vonatkozó megállapodás módosításával segíti a pécsi önkormányzat az ikonikus kulturális intézményt. A Harmadik Színház működése így válhat fenntarthatóbbá, ezzel a színházkedvelők örömére tovább működhet a kortárs darabokat bemutató és jelentős szakmai műhelymunkának otthont adó pécsi színház.

Tavaszi sztárforgatag a Filharmóniával Pécsen

Kihagyhatatlan sztárkavalkád érkezik tavasszal Pécsre sok koncerttel és különleges zenei élményekkel!  Grammy-díjas karmester Paavo Järvi, a világ legjobb zenekarai között jegyzett Budapesti Fesztiválzenekar, Dés László, a klasszikus zene ünnepelt szopránja Baráth Emőke és a Pápai Egyházzenei Intézet Gregorián Szkólája… pár név azok közül, akik a tavasz folyamán városunkba érkeznek a Filharmónia Magyarország meghívására.

Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 92.

A „Pécsi Napló” a „Színház” és a „Színházi iroda hírei” rovatában találkozunk a vendégszereplés híreivel. Elsőként az 1935. május 8.-án megjelent számban találkozunk ezzel, amely így szól. „Mezey Mária, aki az utolsó évtizedben a legtehetségesebb drámai színésznőnk volt, vasárnap lép fel Geraldine címszerepében a 6 órás közönség előtt, és előadja azokat a sanzonokat is, amelyekkel Budapesten népszerű lett.”

Szép Cerceruska – bemutató a Bóbitában

Az árva Cerceruska és kicsi húga egy zsarnok asszonynál dolgoznak étel és szállás fejében, de a rossz bánásmód miatt egy napon elszöknek tőle. A dühös asszony átka utoléri a menekülőket: a kisebbik lány őzikévé változik, így nincs hová menniük, egyedül maradnak az erdő közepén. Közös útjuk mégis boldog véghez vezet, pedig a bajból nem segíti őket se véletlen, se varázslat.

A Pécsi Egyetem megnyitása 1923-ban – 100 éve történt (nyolcadik rész)

Ahogy távolodunk az egyetem-avatásunk eseményétől, úgy ritkulnak a hírek a helyi újságokban róla. Ez nem is csoda, hiszen – ahogy mondani szoktuk –, a „dolgos hétköznapok következtek.” Azonban az 1923 októberének végén idézett korabeli sajtóorgánumunkban két olyan cikk is napvilágot látott, amely fontos volt a működése kezdetén.



Archívum

Partnereink

Hozzászólások

DISQUS