
Öreg
Tudod, Öreg, a lelkem
néha érted fáj;
kopott küszöbök,
kihűlt testek között
velem maradtál,
Örökre.
Tudod, Öreg, a lelkem
néha érted fáj;
kopott küszöbök,
kihűlt testek között
velem maradtál,
Örökre.
Ha igaz, hogy a bélyeg az illető ország névjegye (márpedig általánosan elfogadott nézet), akkor ennek érvényesnek kell lennie szűkebb pátriánkra: Pécsre, Baranyára is. E vidék előkelő helyet foglal el a magyar bélyegkiadásban, a bélyegek témája közvetlenül, vagy közvetve kapcsolódik múltunkhoz, kultúránkhoz, mindennapjainkhoz.
Amikor a kőműves szerelmes lesz a falába – Belehabarcsodik
Kaszárnyaló fémárusító katona Rejtő Jenő egyik regényében – Légi ón árus
Hatóságilag elkerített hangszer – Rendőrkordonka
Aki egyszer belekóstolt Dalmácia bájaiba, az örökre visszavágyik. A fehér sziklák, a kéklõ ég és a mindig változó ezerszínû Dalmát-tenger visszacsábítja vendégeit. A pálmafás sétányok, a zegzugos kis utcák, sikátorok, meghitt kis kávézók, vendéglõk és az esti hullámverésbe beleolvadó lágy dalmát dallamok magukhoz láncolják az odalátogatót.
Gatyás kölyökkoromban június idusán ágyékig érő langyos vízben lestük a leívott pontyok örömtáncát. A nyers kőrisfa bot végére kötött pár méter zsinóron lógattuk a dróthorgot a zsenge nádszálak közé. Nagyon izgalmas játék volt. Néha egy-egy kisebb aranyhasút sikerült is megfognunk a tilosban. Mögöttünk, a vasúti sínen délutánonként végigsétált a rendőr a farkaskutyájával.
pentylap
márkaszámok
gombatószt
névalapvaluta
Ropogó csontom rontom-bontom, korgó gyomrom elaltatom,
csillapítom hűvös fallal, tömjénfüsttel, kemény paddal
rengő-ringó ringató,
finom-édes gyógybagó
álmot látó gyóntató
rózsaszóval forgató
Didergő fényben
ülök a kertben.
A nyár illatával
számban, szívemben.
A nyár színei
szememben.
Artúrka egy fehérbóbitás kakadu (Cacatua alba), körülbelül 16 éve került hozzánk Bécsből, egy magyar származású madárkereskedőtől. Akkoriban Sopronban laktunk, a „kismadár” (aki mintegy 45 centiméter hosszú a fejétől a farkáig) a hazavezető utat egy kartondobozban töltötte, és már ekkor bizonyságot tett kivételes egyéniségéről – kitartó munkával lyukat rágott a doboz tetején, nem kis rémületet keltve, hiszen valahogyan haza kellett hozni anélkül, hogy a gépkocsi légterében szabadon hancúrozhatott volna.
A La Rochelle-től keletre elterülő vidéken kiterjedt szőlőültetvények szegélyezik az utat. E szőlő jelenti immár többszáz éve a híres francia konyak alapanyagát. A névadó városban, Cognac-ban találjuk az 1715-ben, Jean Martell által létrehozott konyakgyárat. A Jersey-n született gyáralapító 20 éves volt, amikor Cognac-ban megkezdte működését a lepárlóüzeme, s hat évvel később egy levelében már büszkén állította, hogy a régió egyik legnagyobb üzletét tudhatja magáénak. Ennyi idő távlatából nyugodt szívvel adhatunk neki igazat, hiszen e gondolatok ma is megállják helyüket!
Impresszum | Facebook | Soundcloud | RSS | Hoszt: Infocsoport | WEB: Netmester Produkció | Copyright © 2025 | WordPress Theme by MH Themes