Bogádi Kis György
Tűnődés egy pályázatról
A pécsi Szivárvány Gyermekház irodalmi pályázatot hirdetett általános iskolásoknak az idén, október hatodika előtt, „Tűnődések egy sétányon” címmel: emlékező-emlékeztetőt az aradi vértanúkra.
Emberimádás – szobrokban (Bánki Judit Hagner szobrai)
Régóta hiszem, hogy szobrászok tanították meg az embert látni már akkor, amikor még nem is annak tudta őket, hanem aminek megmaradtak máig: varázsolónak.
Hallgatom a hallgatásomat
Nagy okának kell annak lenni, ha ekkorákat hallgatunk a hallgatásról. Még ha szólunk is valamit róla „nagybölcsen”, úgy hangzik ez, hogy „hallgass!”
Nevess rám!
Nincs még egy olyan megnyilvánulása az embernek, amivel annyira sokféleképpen mutatná meg magát akaratlanul, mint a nevetése.
Tűnődés a „Kettenegy”-ről
Istenek ezreit álmodta meg s emelte maga fölé az ember évmilliós vándorútján máig, és mindig annak, ami hiányzott belőle: tudásnak, erőnek, társnak – jobbik felének -, hogy tudjon és bírjon is élni, s ne érezze magát egyedül, elhagyatottnak.
Mi fáj?
Valami nem mindennaposra várni, készülődni rá, és aztán ünnepet ülni, ha eljön, csendben volna csak illő, ahogyan szépet szépen szabad adni, kérni és elfogadni is: testben-lélekben megmosakodva, tisztán, mint az áldást. Mert így tud az ünnep ünnepibbé válni, és szebbé a szép. Ösztönös vágya az embernek, hogy visszatekintő ünnepein a legszebbet tegye le határkőnek abból, […]
Panta rei
Amikor az öreg görögök ezt a kurta mondatot leírták – hogy minden mozog -, maguk se tudták talán még akkor biztosan, hogy az egyetlen biztosan tudhatót mondták ki vele a világról.
Anyák napja
Kevés keservesebb igyekezet van, mint ünnephez úgy keresni a szót, hogy az, ha sikerül rátalálni, legalább a főhajtás tiszta szándékát ne rontsa. Hogy se ál-meghatottan magát kelletővé, se leereszkedő cifra gügyögéssé ne váljon tőle a beszéd, ha már mindenáron beszélni kell.
Partnereink
