Börzsönyi Erika, Author at Hetedhéthatár • Oldal 4 a 31-ből
Szerzői archívum

Börzsönyi Erika

Börzsönyi Erika írásai: 457
Börzsönyi Erika

Búcsúzás / In memoriam V. J.

Utolsó fotóit látva én, aki a lelkét
láttam és szerettem, jól látom,
nem evilági a tekintete már.
Mégsem korai és értelmetlen
halála rendített meg igazán, hanem
a késedelem

Csak egy tánc volt

A lány szokásos görnyedt testtartással állt a tornaterem szélén, a rettegés még jobban meggörbítette a hátát. Vállai előre estek, mintha csak láthatatlanná akarna válni. 180 centis magassága miatt ez teljességgel megoldhatatlan feladatnak bizonyult számára.

Tépett szárnyakon

Tépett szárnyú békegalamb száll Európa
városai felett. Álmatlan éjszakákon azon
töprengek, vajon milyen sorsot szánnak
nekünk a hatalmasok? Őzlábgombát
szedünk majd az őszi erdőben

Fácánok emlékezete

A réten, hol régen fácánok kergetőztek,
most semmi sincs, csak térdig érő fű, meg
sár, pipacsok hajladoznak, és katángkóró
virága integet. A madarak elköltöztek rég,
nem itt költik ki tojásaikból fiókáikat.

Legendárium

Szerelem volt, boldogság, és remény,
fiatalság, vágy és együttlét. Tarack és akác
nőtt a telken a majdani ház helyén. Aztán
házasság volt, és lett ház is, kert, virág, meg
vetemény.

Legendárium

Szerelem volt, boldogság, és remény,
fiatalság, vágy és együttlét. Tarack és akác
nőtt a telken a majdani ház helyén. Aztán
házasság volt, és lett ház is, kert, virág, meg
vetemény.

Kertészkedés. Kelbimbók emlékeimben

Tegnap délután beszéltem a fiammal, mondta, hogy a párjával
kertészkednek éppen, s ettől én olyan boldog voltam! Megrohantak
az emlékek, a Saláta utcai utolsó boldog évek

Kandúrversek / Éltető szeretet

Kandúrkám öntörvényű jószág,
erős jellem, kissé távolságtartó.
Bevallom, néha ellöki simogató
kezem. Szeszélyes, ám van,
amikor elviseli az én váratlan
szeretet kitöréseimet.

Hajnali üzenet

Kora hajnalban arra ébredtem, hogy a
szívem valamit nagyon üzenni akar nekem,
hol felgyorsult, hol lelassult, rendetlen
dobbanásai az ágyból kiűztek, nyugtalanságot
keltettek bennem.

Drágakő lelkem

Igen, bevallom, a kép régi, 2016 tavaszán
készült rólam, még a könyvtárban, mert
javában dolgoztam. Az utolsó év volt,
amikor még önfeledten kövér lehettem,

Tavasz a téren

Végre a téren, a játszótéren újra
gyerekek játszanak. A hintákat
már nemcsak a szemetet, és az
eldobált használt tűket összeszedő
közmunkások lökik meg.

Egyre csak esik

Fél nyolc elmúlt, és még alig dereng valami fény.
Első kávémat kortyolom, miközben hallgatom,
ahogy esik a hideg téli eső. Cseppjei mindent
beborítanak

Valami nedves és hideg / Kandúrversek

Ma hajnalban valami nedves és hideg érintés
ébresztett, kandúrkám nózija az orromon,
így jelezte nekem: éhes macska van a
házban, ébredj!

Reggeli sötétség

Reggel hét óra, és olyan sötét van, hogy
azt hiszem, még javában az éjszaka
mélyén járunk, kelekótya kismacskám
ébreszt, jelzi nekem, hogy ő bizony már
éhes!

Álmomban Anyám…

Álmot láttam az éjjel: kórházban
voltam, elbocsátottak éppen, s én
az ágyam szélén ülve vártam, hogy
valaki jöjjön értem. Csomagjaim
összekészítve mellettem.



Archívum

Partnereink

Hozzászólások

DISQUS