2011. január 7-én lesz a Hetedhéthatár-füzetek sorozat legújabb részének bemutatója Pécsett, a Walzer Kávéházban. A 68 oldalas kiadvány Komlós Attila Hetedhéthatár magazinban megjelent útleírásaiból ad válogatást. A füzetet és a szerzőt lapunk alapító-szerkesztője, L. Csépányi Katalin mutatja be a 17:00 órakor kezdődő eseményen.
Az Erdélyt Járók Közhasznú Egyesület (EJKE) mesekönyveket gyűjt az erdélyi Kőhalom iskolai könyvtárának, a gyűjtést 2010 novemberében kezdtük és 2011. márciusig folytatjuk. A kőhalmi általános iskolát a 2010/11-es tanévtől összevonták a líceummal. Az iskola magyar tagozatán az óvodában 21, az elemiben 27, az általánosban 58 és a líceumban 52 diák tanul. A volt általános iskola és a líceum is külön – külön épületegyüttesben működik, külön – külön könyvtárral.
Máthé Gáborral, az európai hírű jogászprofesszorral tavaly októberben, köztársaságunk kikiáltásának 20. évfordulóján a Hotel Intercontinental különtermében az 5. Európai Jogász Fórum nemzetközi sajtótájékoztatója után beszélgettünk.
Paulo Coelho ezt a könyvet közvetlenül a neki világhírt hozó Az alkimista könyve után írta. Nem könnyen emészthető mű, igazán az tudja megérteni, aki tisztában van az író életével és elfogadja Paulo azon mondását, amely így hangzik „A legnemesebb dolog, az amit egy emberi lény megtapasztalhat, az a Misztérium elfogadása”. A könyv első oldalán, aminek nincs címe, megtudjuk, hogy 1983 és 1984 ben íródott. Először 1990-ben jelent meg, magyarul 2010-ben.
Ők kilencen pontosan olyanok voltak, mint mi segítők: huszonévesek, vidámak, lelkesek, sokszor neveletlenek, néha letörtek, olykor kíváncsiak, néhanapján szomorúak. Nekik is voltak terveik, félelmeik, vágyaik, humoruk, igényelték a szeretetet/szerelmet, az ölelést és végül nagyon, de nagyon szerették a kólát.
78 éves koromban végre megértem azt az örömet, hogy az olcsó kiadványok után végre keménytáblás, igazi könyvben jelenhetnek meg verseim. Minden amatőr írogató álma, hogy egy kiadó barátilag nyúljon a műveihez. Ne a megélhetésből, nyugdíjból, minimumbérből kelljen összespórolni a nyomdaköltséget, hanem észrevegye végre valaki, és bízzon abban, hogy tehetséges.
Bár sűrűn hullott a hó és elég hideg szél fújt, ez sem riasztotta el a szép számban megjelent közönséget a mohácsi Ifjúsági Centrum adventi műsorától. A Bukovinai Székely Kör szervezésében tartott előadáson ez alkalommal a csátaljai Székely Népdalkör, valamint a csíkszeredai Antal házaspár vállalt fellépést.
József Attila Karácsony című verséből választott mottót karácsonyi köszöntő lapjához Rónaky Edit: „Fölöttünk csengőn, tisztán énekel az ég…” – olvasom, és valóságos énekhangokat hallok, gyerekkoromból sodródnak felém, az ünnep áhítatát máig őrző dallamok, csendes éj, ó, gyönyörű szép titokzatos éj, és gyerekkori karácsonyokra emlékszem…
Téli estéken, a fonókban a kályhán sütött alma illata sem volt rossz, de az sosem ért fel egy narancs illatával. Az első narancsot, azt hiszem, apám hozta. A szondáktól jött haza, két–három hét után, és Karácsony közeledtével ráakadt egy városi élelmiszerüzletben.
Jöttem a semmiből,
S eltűnök a semmibe.
Impresszum | Facebook | Soundcloud | RSS | Hoszt: Infocsoport | WEB: Netmester Produkció | Copyright © 2024 | WordPress Theme by MH Themes
