Szürke, ködös, kedélytelen januári nap volt. Kora délután, amikor még nem kezd sötétedni, a szűrt fény átmenet a nappal és az este között. A buszmegállóban várakoztak, kisebb csoport.
Minden várakozást felülmúlóan sikeresnek bizonyult a lengyelországi Wroclawnak, Európa egyik idei kulturális fővárosának programsorozata: a tervezett ezerből több mint kétezer rendezvény lett – mondta el Krzysztof Maj, a wroclawi rendezvények általános igazgatója Budapesten az MTI-nek egy héttel az események befejeződése előtt.
Évekkel ezelőtt már megemlékeztem e lap hasábjain arról, hogy a hét napjai is bolygókról (ill. a Nap esetében csillagról) kapták a nevüket számos germán és neolatin nyelvben. A bolygók pedig istenekről lettek elnevezve, a germán nyelvek esetében a germán istenek, a neolatin nyelvek esetében a római istenek a mérvadók és névadók.
A műről már írtak sokan. A színdarabról is. Én a magamét mondom. Mint volt színész, mint értelmiségi néző, mint színházi szakember, és mint művészetpártoló és életigenlő. Láttam a filmet annakidején, mikor még fiatal voltam. Már mögöttünk, szüleink mögött volt a háború, és szívesebben nézett előre az ember, mert reménykedni akart, élni, szebben… Csak hát nem lehet kitörölni emlékeinkből a múltat.
Az a kis oktondi tigriskölyök a minap megpödörte Leó herceg bajszát. Nem volt az olyan komoly sértés, hogy azonnal le kellett volna harapni miatta a fejét.
Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című lírai költeménye a magyar drámairodalom egyik alapműve. Alapgondolata az emberi boldogság természete körül kering. Mi teszi boldoggá az embert, hogyan találjuk meg azt, ami boldogít? Miközben Csongor erre keresi a választ, egyre kiábrándultabbá válik.
A Ludwig Múzeumban december 15-én megnyíló Kísérletek és kísértetek című kiállítás a közelmúltra fókuszálva tekinti át Szűcs Attila festői praxisát. A közel 100 művet felvonultató tárlat középpontjába a legújabb munkák kerültek, azok tematikai és technikai jellegzetességeiből bomlik ki időben visszafelé haladva az életmű egésze.
XVI. IME Vezetői eszköztár – Kontrolling Konferencián Az egészségügy, mint a nemzeti versenyképesség kulcskérdése címmel tartott nagy sikerű előadást Prof. Ds.C Csath Magdolna 2016. december 8-án Budapesten. Az előadás az egészségügy és a versenyképesség közötti kapcsolat bemutatásával indult. Ezt követte a versenyképesség definiálása, a nemzeti szintű versenyképesség elemeinek bemutatása, valamint hazánk versenyképességi pozíciójának elemzése más országokhoz, illetve a korábbi évek pozícióihoz viszonyítva.
Cserny Márton 1970-ben született Budapesten. Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolába járt, majd 1997-ben elvégezte a Magyar Képzőművészeti Főiskolát festő szakon Maurer Dóra tanítványaként. 1987-től számos kiállításon vett részt Budapesten, Pozsonyban, Szentendrén, Pécsett, Zsennyén, Nürnbergben.
Az Amerikai Kereskedelmi Kamara december 7-én megtartotta 27. Éves Közgyűlését. A közgyűlésen megjelent több mint száz felsővezető Dr. Bársony Farkast, a GE Magyarország ügyvezetőjét választotta az AmCham tizenhatodik elnökének.
Rohantak a napok, és Árpi még mindig nem találta ki, hogy milyen ajándékkal kedveskedjen legjobb barátjának. Együtt jártak általános iskolába, gimnáziumba, főiskolára, és évekig dolgoztak mindketten a diósgyőri vasgyárban.
Barátunk és szerzőtársunk, Imolay Dr. Lenkey István művészettörténész, író, könyvtáros, bibliográfus, szerkesztő, tipográfus rendkívül szerteágazó, gazdag munkásságát rendszerezi és tárja az olvasó elé a Számadás címmel 2016 őszén megjelent, 144 oldal terjedelmű bibliográfia.