Pécsi Nemzeti Színház

„Szolgálati közleményként” írom le, hogy az utolsó, hosszabb részt is a konzervatív-katolikus „Dunántúl” „Színház” és „A színházi iroda hírei” rovatainak idézésével folytatom, és a benne szereplő személyek adatainak rögzítését – hasonlóan a többi részhez – egy következő fejezetben közlöm majd. Most pedig lássuk az 1934. május 12.-i, szombati szám folytatását.
„Fehérvári huszárok – filléres helyárakkal. Az évad utolsó filléres helyárú előadása szombaton délután 5 órakor a Fehérvári huszárok.

Folytatom ismét a konzervatív-katolikus „Dunántúl” (1911-1944) korabeli tudósításaival, amelyek a lap „Színház” és „A színházi iroda hírei” rovataiban jelentek meg. A személyek adatainak ismertetését most is a sorozat végére tartogatom. A lap 1934. május 9.-i, szerdai számából ezek a részek következnek.

Ezt a részt szintén folytatással kell kezdenem. A konzervatív-katolikus „Dunántúl” (1911-1944) „Színház” és „A színházi iroda hírei” rovataiból idézek ismét, emellett azt a gyakorlatot is folytatom, hogy a személyek adatainak ismertetését a sorozat végére tartogatom. A lap 1934. május 6.-i, vasárnapi számából ezeket a részeket nem idéztem még.

Sorozatom jubiláris részéhez érkezve, egyben folytatva az előző részt, és egy nappal tovább menve a kronológiában, a konzervatív-katolikus pécsi napilap, a „Dunántúl” 1934. május 4.-i, pénteki számának „Színház,” illetve „A színházi iroda hírei” rovatában foglaltak kerülnek sorra.

Sorozatom újabb részében szintén a konzervatív-katolikus „Dunántúl” (1911-1944) című napilap 1934. május 2.-i számában található színházi híreket szemlézem először onnan, ahol abbahagytam. Az idézetek itt is az újság „Színház” és „A színházi iroda hírei” rovatokban találhatók. Ahogy az elmúlt két részben, itt sem közlöm a szereplők adatait, azt a végén külön fogom megtenni.

Ebben a részben szeretném bemutatni, hogyan zárt egy színházi évadot a Pécsi Nemzeti Színház hajdanán. Az 1934-es évet választottam ki, mert ekkor még az előző részekben szereplő Mezey Mária (Viola Terézia, 1909-1983) a társulat tagja volt, másrészt pedig Jávor (Jermann, Spannenberger) Pál (Gusztáv, 1902-1959), minden idők egyik legsikeresebb – főleg mozi – magyar hősszerelmesének vendégjátéka zárta az idényt!

Az 1945 utáni világ Pécsett is egészen más volt, mint az előző években. A koalíciós időszakban két nevezetes napilap volt Pécsett: a kommunista „Új Dunántúl” (1945-1948), és a szociáldemokrata „Dunántúli Népszava” (1945-1948). (Ehhez jöttek hozzá a helyi kisgazda párti napilapok, a „Független Nép” /1945-1947/ és a „Független Néplap” /1947-1949/). Amikor a Vígszínház Kamaraszínháza vendégjátékára került sor – amely 1935. és 1948. között a Révay u. 18. szám alatt működött – 1946. november 30.-án és december 1.-jén, Mezey Mária és másik két híres kollégája, Ajtay Andor és Ráday Imre voltak a főszereplők.

Ha az előző részben a „Dunántúl” (1911-1944) című napilap cikkeit szemléztem ebben a témában, most a liberális hangvételű „Pécsi Napló” (1892-1944) hasonló tárgyú írásait közlöm, amikor Mezey (Mezei) Mária (Viola Terézia, 1909-1983) vendégszerepléséről írok. Itt is meg kell jegyeznem, hogy a „Színház” illetve a részeként szereplő „A színházi iroda hírei” című rovatokat veszem sorra. Elsőként az 1942. május 16.-i számból idézek.