József Attila születésnapja immár 60 éve a magyar költészet napja. A pécsi Pintér-kertben ezen a napon az irodalom kap fontos szerepet: egy délutáni „vers-sétára” indulhatunk az arborétum kanyargós ösvényein. A séta állomáshelyein – többek között a kis tó, a pavilon és a várrom mellett – a Hetedhéthatár Magazin szerzői mondják el saját költeményeiket.
Az 1945 utáni világ Pécsett is egészen más volt, mint az előző években. A koalíciós időszakban két nevezetes napilap volt Pécsett: a kommunista „Új Dunántúl” (1945-1948), és a szociáldemokrata „Dunántúli Népszava” (1945-1948). (Ehhez jöttek hozzá a helyi kisgazda párti napilapok, a „Független Nép” /1945-1947/ és a „Független Néplap” /1947-1949/). Amikor a Vígszínház Kamaraszínháza vendégjátékára került sor – amely 1935. és 1948. között a Révay u. 18. szám alatt működött – 1946. november 30.-án és december 1.-jén, Mezey Mária és másik két híres kollégája, Ajtay Andor és Ráday Imre voltak a főszereplők.
Egy „hivatalosan” is halhatatlan színésznő, Molnár Piroska főszereplésével érkezik a Pécsi Harmadik Színházba az Orlai Produkció Jaj, nagyi! című előadása április elején. Szabó Máté rendezésében Molnár Piroska, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett Kossuth-, Jászai- és Prima Primissima díjas színésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja játssza a főszerepet, partnerei Rohonyi Barnabás és László Lili lesznek.
A kör végtelensége címmel nyílik kiállítás Lantos Ferenc műveiből Balatonfüreden a Zsdrál Art Galériában. Dr. Mészáros Flóra kurátori elképzelése szerint Lantos munkásságának, természetelvű koncepciójának kulcsmotívumát, a kört vizsgálja.
Ha az előző részben a „Dunántúl” (1911-1944) című napilap cikkeit szemléztem ebben a témában, most a liberális hangvételű „Pécsi Napló” (1892-1944) hasonló tárgyú írásait közlöm, amikor Mezey (Mezei) Mária (Viola Terézia, 1909-1983) vendégszerepléséről írok. Itt is meg kell jegyeznem, hogy a „Színház” illetve a részeként szereplő „A színházi iroda hírei” című rovatokat veszem sorra. Elsőként az 1942. május 16.-i számból idézek.
Március 26-án, délelőtt 11 óra körül érkezett meg az első menetrend szerinti gép Máltáról a pogányi repülőtérre. A járatot két vízsugárral köszöntötték, az utasok pedig lelkesen fényképezték és videózták a környéket vidám zeneszó mellett.
A Pécsett található Ancora Contemporary Gallery 2024. április 25-én nyíló kiállításán Bóbics Diána képzőművész alkotásait láthatja a közönség. Bóbics Diána Zalaegerszegen született, 1996 és 2003 között a PTE Művészeti Karának rajz-vizuális nevelés szakos hallgatója, mestere Valkó László volt. A képzőművészet mellett ugyanott számítógépes zenei szerkesztés specializációt is végzett.
Brüsszelben vette át Péterffy Attila az EU Éghajlatsemleges és Intelligens Városok Missziós címének plakettjét, amivel elismerik Pécs eddigi erőfeszítéseit a zöldítés terén, és ami közvetlen EU-s forrásokhoz nyit hozzáférést a város számára, hogy 2030-ra elérje szén-dioxid kibocsátás csökkentési céljait – közölte az önkormányzat.
Országszerte egyre nagyobb igény van az akadálymentes turizmusra, Pécs pedig a közösség erejével állít példát a többi magyar város elé. A People First Közhasznú Egyesület szakértői mostanáig közel 100 helyszínt tártak fel a baranyai megyeszékhelyen, az ez alapján készült Akadálymentes Pécs adatbázis pedig tömegek számára jelent segítséget egy-egy szállásfoglalás, kirándulás, ügyintézés vagy szórakozási program megtervezéséhez. A közeljövőben a lakosság bevonásával fejlesztenék az ingyenesen elérhető szolgáltatást.
Amikor 1935 májusa után ismét hozzánk jött vendégszerepelni Mezey (Mezei) Mária (Viola Terézia, 1909-1983), túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy „az egész ország a lába előtt hevert,” kár, hogy ez épp a második világégés idejére esett. A darab pedig Keith Winter: „Tűzvész” („The Chinning Hour”) című 3 felvonásos színjátéka volt, Hertelendy István (1911-1945) fordításában, Ladányi (Ludeser) Ferenc (1909-1965) vendég-rendezésében. Közlöm az előadások dátumait: 1942. május 21, 22, 23 (délután).
A Magyar Fotóművészek Szövetsége egy generációkat összefogó csoportos kiállítást szervez közel 200 alkotó részvételével 2024 március 23. és április 28. között Pécsen, a Pécsi Galériában és a Martyn Galériában. A két helyszínen párhuzamosan zajló kiállításon a Fiatalok Fotóművészeti Stúdiójának tagjai (FFS) és a Magyar Fotóművészek Szövetségének tagjai (MFSZ) mutatják be legfrissebb munkáikat.
Folytatva az előző részt, a liberális Pécsi Napló (1892-1944) 1935. május 14.-i, keddi számának „Színház” rovatában „A három sárkány” című cikk befejezése a következő volt. „Az eredeti tervektől eltérőleg, elmarad a színház kedd esti előadása, ennélfogva a ’Három sárkány’-é volt egyúttal az idei szezon utolsó előadása.”
Pécs városát ábrázoló szalmaképpel gazdagodott a Ködképek a kedély láthatárán – a 19 . század képzőművészete Pécsett című kiállítás. A budapesti Hegyi Ottó gyűjteményéből származó alkotás az 1850-es években készült, anyaga karton és szalma, mérete: 31×45 cm.
HelyNévTörténet címmel rendez konferenciát a Baranya megye földrajzi nevei című monumentális munka megjelenésének 40. évfordulója alkalmából a Csorba Győző Könyvtár, együttműködve a Baranya Honismereti Egyesülettel. A szakmai program áttekintést ad a baranyai helynévtani kutatások történetéről, kurrens eredményeiről, méltatja és országos kontextusba helyezi a BMFN előmunkálatait, eredményeit.
Keserü Ilona, Kossuth- és Munkácsy-díjas festőművész és grafikus, a kortárs magyar művészet megkerülhetetlen alakja, 2023. november 29-én ünnepelte 90. születésnapját. Ebből az alkalomból a Magyar Nemzeti Galéria a grafikai életműből – papíralapú műveiből, rajzaiból és sokszorosított grafikáiból – álló tárlattal tiszteleg a művész előtt.