Pécs
A Pécsi Egyetem megnyitása 1923-ban – 100 éve történt (harmadik rész)
Az illetékes országos miniszterrel az élen a pécsi egyetem-avató ünnepségre vonaton, a vasútállomásra érkező népes küldöttség fogadtatásának következő történéseiről továbbra is a konzervatív-katolikus szellemű „Dunántúl” (1911-1944) cikkeit, nevezetesen az 1923. október 14.-i tudósítást idézem.
A Pécsi Egyetem megnyitása 1923-ban – 100 éve történt (második rész)
A „Dunántúl” 1923. október 13.-i, szombati száma már az első oldalon hozta „A pécsi egyetem ünnepélyes megnyitásának programja” című cikkét, amelynek alcíme „A kultuszminisztert ünnepélyesen fogadják a pályaudvaron” volt, mégpedig – szokás szerint – az előző napi dátummal. „Pécs, október 12. A magyar királyi Erzsébet tudományegyetem (sic!) vasárnap tartandó ünnepélyes megnyitására, mint már jeleztük, szombaton este 8 óra 35 perckor a gyorsvonattal Pécsre érkezik Klebelsberg Kuno gróf (1875-1932) vallás- és közoktatásügyi miniszter Tóth Lajos dr. (1856-1926) államtitkárral és kíséretével.
A Pécsi Harmadik Színház januári műsora
Az új esztendő első hónapjában is gazdag kínálattal várja közönségét a Pécsi Harmadik Színház. Elgondolkodtató dráma, vígjáték, gyermekelőadás és zenés produkció egyaránt szerepel a teátrum műsorán.
Pécsi Karácsony száz éve – 1923-ban
A mai fiatalok tájékoztatására írom, hogy a 20. század első felében Pécsett is kemény telek jártak, méteres hóval. Nagy erőfeszítések kellettek annak eltakarításához. Nem volt ez másképp száz éve, 1923-ban sem. A város konzervatív-katolikus napilapja, a „Dunántúl” (1911-1944) december végén számos írást közölt az ünnep jelentőségéről, szerepéről, emellett nagy hangsúlyt kapott már akkor is a karitatív munka, a keresztény szellemű jótékonykodás.
Formák és transzparenciák
Bemutatható-e a magyar üvegművesség 400 esztendeje alig több, mint 150 üvegtárgyon keresztül? Természetesen nem, de betekintést enged abba a világba, amit ismert és ismeretlen üvegmunkások, tervezők és üvegművészek alkottak Erdélytől a Felvidékig az elmúlt századokban. A gyűjtők munkássága egy-egy művészeti vagy iparág munkáinak megörökítésében mindig is nagy szerepet játszott abban, hogy mélyebben megismerje a nagyközönség és esetenként a szakma is az elfeledett, vagy elfeledettnek hitt alkotásokat, újabb összefüggéseket találjon alkotások és trendek között.
A pécsi Tüzér utcai Szegénytelep elkészülte 1935-ben
A „Dunántúl” című konzervatív-katolikus napilap 1935. május 11.-i számában közölték azt az írást, amely a dr. Esztergár Lajos akkori szociális tanácsnok (1936-tól alpolgármester, 1940-től 1944-ig, majd 1945-ben polgármester) által irányított ún. Pécsi Szociális Norma gyakorlata egyik fontos intézményének megépítéséről számolt be. A cikk címe „Kész a Tüzér utcai szegénytelep,” míg az alcíme a „Kéregetők részére ezentúl nem bérelnek lakást a városban” volt. De nézzük magát az előző napra dátumozott írást.
A Pécsi Egyetem megnyitása 1923-ban – 100 éve történt (első rész)
Ha a mai sok karú Pécsi Tudományegyetem történetét nézzük Pécsett, akkor száz évet kell visszalépnünk az időben. A magyar királyi pozsonyi Erzsébet (királynéról elnevezett) Tudomány Egyetemet az első világháború végén a csehszlovák hatóságok elüldözték, és kénytelen volt Budapestre menekülni. Néhány év működést követően országos kérdés lett, hol találjanak végleges helyet neki, a szintén elmenekült magyar királyi kolozsvári Ferenc József Tudomány Egyetemmel együtt. Az eljárás vége az lett, hogy a pozsonyi universitas Pécsre, a kolozsvári pedig Szegedre került.
Könyvbemutatón tárulnak fel a Zsolnay-gyűjtemény csodaszép darabjai
A Zsolnay Aranykora Gyugyi László gyűjteménye című könyv a világ egyik legszebb, leggazdagabb Zsolnay-gyűjteményét tárja az olvasó elé. Pécsett december 8-án mutatják be a kötet legújabb, bővített kiadását, amit díjmentes tárlatvezetés egészít ki. December 8-án 11 órakor a Zsolnay Negyed Apostolos termébe várnak minden érdeklődőt a könyvbemutatóra. A kötetet bemutatja, és a szerzőkkel, Csenkey Évával és Murányi Zsuzsával beszélget: Komor István, a Zsolnay Aranykora Gyugyi László gyűjteménye című kiállítás kurátora, aki a beszélgetés után tárlatvezetést is tart a kiállításon.
Idén két elismerést is kiosztanak a Bertók László Költészeti Díj decemberi átadóján
Immáron harmadik alkalommal ítélték oda a Bertók László Költészeti Díjat. Az elismerést minden évben a költő születésnapján, december 6-án adják át Pécsett, ünnepi műsor keretében. Az idei év különlegessége, hogy az életműdíjas költő mellett egy fiatal pályatársat is kitüntetnek majd.
Eredet és ellentmondás
Bocz Gyula szobrászművész művészetéről valló csekély és szűkszavú megnyilatkozásainak vezérmotívuma egy hosszú történetű kulturális toposz: az anyagban benne rejtőző szobor, melyet – lefaragva az elrejtő burkolat feleslegét – a szobrász munkája szabadít ki. Arisztotelész Metafizikájában ez még filozófiai hasonlat, melyben az anyag potenciája a forma felé törekszik: „Lehetőség szerint való létre gondolunk, ha azt mondjuk, hogy a fában benne van Hermes szobra…” Origenésznél a lélekben rejtőző isten képének példázata: „Ha egy művész szobrot készít, például fából vagy kőből, akkor nem a képet viszi bele a fába, hanem lefaragja a forgácsokat, amelyek elrejtették és eltakarták a képet”.
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 91.
Mezey Mária (Viola Terézia, 1909-1983) a Pécsi Nemzeti Színházhoz 1935 tavaszán már, mint országosan ünnepelt színésznő tért vissza vendégszerepelni, mégpedig Hans Járay: „Geraldine” („Ist Geraldine ein Engel?”) című 3 felvonásos zenés vígjátékával, az 1935. május 12.-i délutáni előadásban. A darabot Barabás Loránd fordításában, Endre Emil vezényletével Homokay Pál rendezte.
Kisgyerekek fényfestései ragyogják be a pécsi adventi vásárt
December 1-jén indul Pécsett a XII. Adventi Kézműves és Mesevásár. Gyerekek fényfestései, ünnepi koncertek, vadonatúj 3D-s karácsonyi fotóelemek, valamint több mint félszáz kézműves és gasztronómiai kiállító hoz ünnepi hangulatot a Széchenyi térre. Fellép többek között Gryllus Vilmos és Zséda, de lesz kerámia festöde, meseolvasás és színházi erkélykoncert is.
Ködképek a kedély láthatárán
2023. december 1-től látható Pécsett, a Széchenyi tér 12-ben a „Ködképek a kedély láthatárán” – a 19. század képzőművészete Pécsett című kiállítás. A tárlat az egykor Pécsett alkotó 19. századi művészek műveit, pécsi városképeket, valamint a korszak pécsi polgárainak portréit mutatja be.
A Pécsi Harmadik Színház decemberi műsora
Decemberben folytatódik a Pécsi Harmadik Színházban a bemutatók sora, Tasnádi István: Kartonpapa című fekete komédiáját Herczeg Adrienn rendezi. Emellett interaktív zenés mesejáték és vígjáték is várja a nézőket a hónap folyamán, minden korosztály megtalálhatja a teátrum kínálatában a kedvére való előadást.
Pécsi virágos mozgalom a két világháború között
A félreértések elkerülése végett leszögezem már az elején: a „Virágos Pécs” mozgalom a 19. század végén kezdődött, és sikeres akciók indultak nyomában több évtizeden át. Amikor például híres országos esemény zajlott mecsekalji városunkban, vagy nevezetes vendég érkezett, a vasútállomás (akkori nevén indóház), és az az útvonal, amelyet vendégeink megtettek a Széchenyi térig, „fel volt virágozva,” az ablakok virágokkal voltak teli, de jutott sok házra a város többi részén is.
Partnereink
