Trebbin Ágost
Azok a régi szép idők… Kalandozások a régi Pécs városában – 123.
Mielőtt a céhes vándorlegény élet részleteibe belekapcsolódnánk, tegyünk említést a magyar vándorlegények leghíresebbjéről, a bajai származású, világjáró szabólegényről, Jelky Andrásról. Ez a híres honfitársunk az egykorú feljegyzések szerint kalandjai során volt katona, rabszolga, hajótörött, sőt a végén még magas rangú diplomata beosztásig is felvitte.
Azok a régi szép idők… Kalandozások a régi Pécs városában – 122.
Folytassuk céhen belüli kalandozásunkat az inasból legénnyé serdült ifjak viszontagságos életének leírásával. A céh szervezet és a segédek munkájának, életének összehangolásában, irányításában nagy szerep jutott az atyamestereknek.
Azok a régi szép idők… Kalandozások a régi Pécs városában – 121.
A céhek szervezete, felépítése hierarchikus volt, vagyis a céhtagok szigorúan egymás alá, illetve fölérendeltek voltak. Tagjaik között megkülönböztették a mestereket, a legények és az inasokat. A céh élén állott a céhmester, s rajta kívül még néhány mester és egy vagy két öreglegény ült a céh elöljáróságában. Vegyük sorra ezután részletesebben ezeket a céh státuszokat.
Azok a régi szép idők… Kalandozások a régi Pécs városában – 120.
„Pécsett az első céhszervezéseket a XIII. századra kell tennünk Kifejlődésük egybeesett a középkori városiasodással. A következő századokban egyre több szerepük lett a város kormányzásában, védelmében, gazdasági és társadalmi életének fejlesztésében. Tevékenyen részt vettek a városi ipar-, piac és erkölcsrendészeti feladatok ellátásában is. Nyersanyagelosztással biztosították a céhtagok zavartalan termelését és gondoskodtak a mesterek szakmai és iparcikk minőségi ellenőrzéséről.
Azok a régi szép idők… Kalandozások a régi Pécs városában – 119.
A kép, melyet nekünk a városról az úgynevezett conscriptiók egy-egy évről nyújtanak, rendszerint igen homályos és tökéletlen. A nemesség és papság, mely a város előkelőségének nagyobb részét képezte, adót nem fizetett. Nincs tehát benne a conscriptióban. „Az 1752-iki conscriptiót Koller Mihály táblabíró és Tanyi László esküdt hitelesítették. Mindkettő pécsi lakos volt, előbbinek a József utcában, utóbbinak a Kert utcában volt háza, de a conscriptióban hiába keresnők őket, mert adót nem fizetvén, abba nevüket bele nem írták. „
Azok a régi szép idők… Kalandozások a régi Pécs városában – 118.
Várostörténeti kutatásaim során nagy élményt jelent, hogy igyekszem felkutatni városunk ipartörténeti múltjával foglalkozó anyagokat és emlékeket. Ennek következő állomása a pécsi pokrócos céhre emlékező archív cikk ide idézése. „A Pécsi Napló múlt vasárnapi számában – hozva az anyakönyvi hivatal adatait a halálozásokról – ezt a nevet is olvastam a többi elhalt között: Benkovics József pokrócos mester.
Azok a régi szép idők… Kalandozások a régi Pécs városában – 117.
Ha már előző cikkemben írtam az Ágoston-templom harangjairól, itt az ideje, hogy felidézzük a híres pécsi harangöntők emlékét is. „A megfakult írások nagyhírű pécsi mesterek műhelyeiről tanúskodnak, akik 1770-től itt öntötték azokat a csengő-bongó harangokat, amelyek tartóssága, hangszín és művészi díszítés szempontjából egyaránt felvették a versenyt a külföldi készítményekkel. Nemcsak nálunk, de külföldön is becsülték a pécsi harangöntők munkáit a XVII-XIX. században. Erről a több száz hazai és külföldön máig is meglévő, a pécsi mesterek műhelyéből kikerült harang tanúskodik.”
Azok a régi szép idők… Kalandozások a régi Pécs városában – 116.
A hajó északi falán, a bal mellékoltár és a kápolna (Fájdalmas Anya kápolna) között függ az 1792-ben készült, gyönyörű barokk elemekkel gazdagon díszített szószék. Alkotó művészét nem ismerjük. Kupolás mennyezetén Szent Ágoston szobra áll. Mennyezetén a Szentlélek galamb sugaras mezőben. Kosarát az evangélisták aranyozott szobrai díszítik.
Azok a régi szép idők… Kalandozások a régi Pécs városában – 115.
Az egyház minden korszakban pártolója volt a képzőművészeteknek, s világhírű alkotások köszönhetik annak megszületésüket, hogy az egyház felismerte a szépség alkalmazásának hatását az áhítat emelésében. Ez a törekvése az egyháznak most is él, s ha a művészet el is pártolt öncélúságának kábulatában mentorától, az egyház mégsem szűnt meg ott állni mellette s az egyházművészetek még most is jelentős ága az egyetemes művészetnek.
Azok a régi szép idők… Kalandozások a régi Pécs városában – 114.
Júliusban lesz egy esztendeje, hogy a Budai külvárosban, a Szent Ágostonról nevezett plébánia templomot az egyházközség jelentős áldozatok árán kibővíttette. A templom északnyugati részén oldalhajót kapott, s ezzel nemcsak férőhelye nagyobbodott meg, hanem alaprajza a kettőskereszt formáját nyerte, ami alakját szép szabályossá teljesítette ki. Ugyancsak még a kora ősz folyamán megtörtént a templom tatarozása és karbahelyezése.
Azok a régi szép idők… Kalandozások a régi Pécs városában – 113.
A pécs-budai külvárosi plébániatemplomban csak most kezdhették meg a vakolási munkát, mert a drávai homok, melyet a vakolat készítésénél használnak, csak most érkezett meg. A templom belsejét teljesen újra vakolják ki, hogy a festés jó alapot nyerjen. A szentély falainak alját 3 méter magasságban ceresettel vonják be, hogy a felhatoló talajnedvességet elszigeteljék.
Azok a régi szép idők… Kalandozások a régi Pécs városában – 112.
Helytörténeti kalandozásaim során a kezembe került a Dunántúl c. egykori pécsi folyóirat egy 1941. évi száma, amelynek kulturális rovatában a szerző beszámol az Ágoston-téri templom csodálatos, Gebauer Ernő által festett faliképéről. A történethez sajnos szomorú és helyrehozhatatlan esemény is kapcsolódik. A legutóbbi templom karbantartás alkalmával az értékes Gebauer freskó megsemmisült.
Azok a régi szép idők… Kalandozások a régi Pécs városában – 111.
A kevésbé romantikus lelkületű történészek már jóval hétköznapibb krónikákkal állnak elő. Minden kornak vannak olyan kiemelkedő jellemű emberei, akiket a sors arra predesztinált, hogy a vészkorszakban hőssé, esetleg mártírrá válva, mentsék embertársaikat, védjék a hazát, a szülővárost. Ilyen nemes lelkű férfiú volt a város megmentője, Marosy László alezredes.
Azok a régi szép idők… Kalandozások a régi Pécs városában – 110.
A mai fékevesztett mobiltelefonos, internetes, facebook-os világban egyre jobban elfeledkezünk jelentős elődeinkről, városunk valaha élt nagyjairól. Történelmi eseményekre való visszaemlékezéseink már nem méltóságteljesek, mindenre rányomja a bélyegét a mindenáron történő érvényesülés fanyar izzadságszaga.
Azok a régi szép idők… Kalandozások a régi Pécs városában – 109.
1948-ban Bálint Gyula elhagyta Alexandriát. Előzőleg, egy Vorosilov marsallnak, Magyarország II. Világháború utáni tejhatalmú szovjet helytartójának írt kérvényében, Makót jelölte meg, mint ahol le akart telepedni. Makó az ország délkeleti részén, alig 60-70 km-re van a magyar-román határ túloldalán fekvő Aradtól, Bálint szülővárosától. Végül is azonban nem Makón, hanem egy attól jóval nyugatabbra eső kis faluban, Hirden telepedett le, onnan pedig később a közeli nagyvárosba, Pécsre költözött.
Partnereink
