„Gazdanaplómból” címmel, „Dokumentumok és emlékek” alcímmel jelent meg a közelmúltban V. Sónyi G. András könyve a pécsi GeniaNet kiadó gondozásában, amely életútját dolgozza föl. Ennek egyik nagyon szomorú epizódjaként idézi föl azt a szakirodalomban még nem ismert szörnyűséget, amely az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után, november végén-december elején történt az óvatlan szemektől elzárt Honvéd Üdülőtelepen.
ahogy olvadt kezemben
úgy folyt szét szívemben
a melegség mi elmúlt
Gondolkodott-e már valaki azon, mennyibe kerülhet a Persching-rakéta kilója? S ha igen, máris előtolakodik a következő kérdés: a nem csekély összegből átlagosan mennyi jut egy magyar állampolgárra, csecsemőtől az aggastyánig? Természetesen nem a „Bevétel”, hanem a „Kiadás” rovatban.
Azért élek, hogy írjak,
azért írok, hogy éljek,
buggyanó villámok nyomán
ne bántsanak fekélyek.
A Cserna folyó vadregényes völgyében, a Kazán-szorosoktól 25 km-re elhelyezkedő európai hírű Herkulesfürdő vizeinek gyógyító hatását már a rómaiak is ismerték. Neve is innen ered: „Ad Aquas Herculi sacras”, azaz Herkules szent vizeihez. A rómaiak kivonulása után a fürdőhely feledésbe merült, a népvándorlás korában feltehetőleg elpusztult. A római fürdő maradványait a 18. században fedezték fel, majd néhány fürdőházat, fogadót, templomot építettek.
Csernáton felsőcsernátoni falurészében született irodalomtörténetünk megalapítója, Bod Péter (1712-1769), aki Magyarigen községben és Fogaras városban volt református lelkész.
Távolabb a kertben szabadtéri néprajzi múzeum várja a látogatókat. Gyönyörű székely-kapuk, korhűen berendezett háromszéki gerenda-házak melléképületeikkel és bennük a falusi kismesterségek eszközei emlékeztetnek régi lakóikra.
Itt nem változik semmi és soha.
Megyünk, amerre sodor a tömeg.
Elöl ordít pár bérenc, vagy vezér,
s utána már egy dühödt nyáj liheg.
A fizikai Nobel-díjat John. C. Mather és George F. Smoot amerikai fizikusoknak ítélte oda a Svéd Királyi Tudományos Akadémia „a világegyetem mikrohullámú háttérsugárzása feketetest-jellegének és anizotrópiájának a felfedezéséért”.
A „muss sein”-ból magyarított muszájban nemcsak az idegent üldözte a nyelvtisztító buzgalom már kisdiák koromban is – amikor még azt sem nagyon értettem, mi bajunk vele -, hanem a feleslegeset is, merthogy van rá jó magyar szavunk: a kell.
Illatozó pajkos tavasz,
s az aranykalászos nyár után,
a gyümölcshozó kacér ősz is elfutott,
s kihunyt a tarka tombolás.
Impresszum | Facebook | Soundcloud | RSS | Hoszt: Infocsoport | WEB: Netmester Produkció | Copyright © 2026 | WordPress Theme by MH Themes
