Első Világháború

Baranya vármegye törvényhatósága minden negyedévben ún. „évnegyedes” jelentést tárgyalt a soron következő közgyűlésen. A rendkívüli helyzetre való tekintettel a július 10.-én tartott közgyűlésen elfogadott negyed évi jelentést a trónörököspár halálához vezetett gyilkos merényletről való megemlékezéssel, és Ferenc József (1830-1916) királyhoz való hűségük kinyilatkoztatásával kezdték.

Most is egyrészt a konzervatív „Dunántúl” (1911-1944), valamint a liberális „Pécsi Napló” (1892-1944) adott cikkeit idézem, azoknak is az 1914. július 11. és 15. közötti számait – az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével.

Ebben a részben a pécsi korabeli újságok július 9.-i számaiból idézek. Elsőként a liberális „Pécsi Napló” (1892-1944) napilap száma kerül sorra. Itt közölték „A szerajevói (sic!)  merénylet a Házban. A képviselőház ülése” címmel, „— Politikai munkatársunk express és telefonjelentése — Budapest, július 8.” alcímmel a parlament jegyzőkönyvét.

Ha mint mindig, most is a kor két legjelentősebb helyi napilapjának, a konzervatív „Dunántúl” -nak (1911-1944) és a liberális „Pécsi Napló” -nak (1892-1944) július 8.-i száma vezércikkeit figyeljük, hasonló eszmefuttatás nyomaira bukkanunk az „indításnál,”: a trónörökös pár halála utáni napok helyzetértékeléséről adnak képet. Az előbbi lap „Nemzet és nemzetiség” című írása a talányos „Dr. K. Zs.” monogramú szerző tollából a következőképp kezdődik – „kivételesen” a két nappal azelőtti dátummal.

A Ferenc Ferdinánd (1863-1914) főherceg és felesége, Hohenberg Zsófia (1868-1914) hercegnő ellen elkövetett gyilkos merénylet következményei még az 1914. július 7.-i pécsi lapszámokban is megtalálhatók voltak, így ezt is meg kell kezdenem dokumentálni most. Elsőként a konzervatív „Dunántúl” (1911-1944) következik. 

A trónörökös pár fájdalmas halálhíre és az országos gyász miatt a sportversenyeket sem tartották meg ekkor. Így történt például a pécsi hadapródiskola évzáró ünnepélye versenyeivel is.

Mielőtt még tovább mennénk a pécsi sajtó híreinek taglalásával, idézem a liberális „Pécsi Napló” (1892-1944) július 5.-i írását, amelyben fölidézték, hogyan jutott el a gyilkos merénylet híre Pécsre, mégpedig „Az izgalmak órái” cím alatt.

Grosspöchlarn (ma Pöchlarn), július 4. (Eredeti távirat.) Reggel fél 3 órakor rendkívül heves zivatar volt. Zuhogó esőben vitték a két koporsót fáklyás hadastyánok és tűzoltók sorfala között a váróterembe, ahol ravatalokra helyezték azokat. A Ferenc Ferdinánd főherceg nevét viselő 12. ulánus ezred 12 tisztje állott őrt a ravatalnál. Buchinger lelkész, nagyobb asszisztencia mellett beszentelte a holttesteket.

A gyilkos merénylet után vers is született, amely a konzervatív „Dunántúl” (1911-1944) 1914. július 5.-i számában kapott helyet. Honthy István: „De profundis…” („A mélységből … /Kiáltok Hozzád, Uram! /) című verse így szól:

Ebben a részben megkezdem a július 5.-i lapszámokban található, az alcímmel kapcsolatos hírek dokumentálását – mégpedig elsőként a konzervatív „Dunántúl” (1911-1944) alapján.