Történelem
Klimo György pécsi püspök, a Szent Jobb megtalálása és a Szent István-nap országos ünnepe
Kevéssé ismert, hogy Klimo György pécsi püspök (1751–1777) milyen szerepet vállalt a Szent Jobb megtalálásában és a Szent István-nap (augusztus 20.) országos ünneppé nyilvánításában. Írásunkban bemutatjuk a kézereklye történetét és Klimo György kapcsolódását a nemzeti ünnephez.
Őszintén az interjúkészítésről – 2.
Petőfi Sándor interjúkezdeménye Bem tábornokkal
– Kit tart ön a legnagyobb katonának?
– Napóleont. Nem szeretem egy cseppet sem, de a legnagyobb embernek tartom. Mások csak egyben-másban voltak nagyok, ő mindenben: ahová csak a kezét tette, nyomott hagyott örök időkre.
Szent Márton éve a szombathelyi és a pannonhalmi múzeumokban
Páratlan régészeti kiállítás nyílt a Szent Márton-év keretében Pannonhalmán és Szombathelyen. A híres régészeti leleteket és számos aranytárgyat, köztük a Nagyszentmiklósi kincs egy darabját is felvonultató gyűjtemény Szent Márton szülőföldjének, Pannóniának közel öt évszázadát mutatja be, betekintést enged a kereszténység e térségen belüli elterjedésébe.
Nagyapám
Az alábbiakban közölt életrajz az Országút Társulat Emlékezés pályázatára született Kondorossy Szabolcs hatalmas munkabírásával; a Visszaemlékezések a magyar XX. századra című könyvben jelent meg 2014-ben. Különlegesség, hogy a könyv anyagából színházi előadást is rendeztek.
Horváth István-Heltai András: A magyar-német játszma
A szerző Magyarország, de hangsúlyosan a „reformerek nagyköveteként” nem csupán felidézi a korabeli politikai osztály képviselőinek szerepét, a magyar-német tárgyalások sok tekintetben nem ismert hátterét és a rendszerváltozás mint a hatalomátadás felülről irányított folyamatának értelmezését, hanem mindehhez mellékeli magánarchívumának bizalmas, de eddig még nem publikált dokumentumait és vonatkozó fényképgyűjteményét is.
Női élet, leánynevelés az újkorban
A héten jelent meg Kéri Katalin barátunk és szerzőtársunk új könyve Női élet, leánynevelés az újkorban címmel. Az írásokat megalapozó kutatások során a szerző az eszmetörténet, a vallás-, a művészet-, a sajtó-, az irodalom-, az orvoslás-, a politika-, a könyvtár- és a gazdaságtörténet, az antropológia, illetve a demográfia és a statisztika területéről is merített a téma kifejtését segítő, a leánynevelés és női művelődés egy-egy szűkebb területének megértését lehetővé tevő adatokat.
Komárom-Esztergom megye II. világháborús hadikrónikája – 5.
Hadikrónikánk a második világháború Komárom-Esztergom megyében zajlott eseményeit veszi sorra. Az ötödik rész az 1945. február 17. és március 28. közötti időszakot tekinti át, valamint letölthető függelékben felsorolja a harcok befejezésének dátumait települések szerint.
Komárom-Esztergom megye II. világháborús hadikrónikája – 4.
Hadikrónikánk a második világháború Komárom-Esztergom megyében zajlott eseményeit veszi sorra. A negyedik rész az 1945. január 15. és február 15. közötti időszakot tekinti át.
Megvan a nyertes Rákóczi-mozdony
Penke József gyógyszerész végzettségű budapesti fotós és grafikus munkája nyerte a Kárpáteurópa Utazási Iroda „II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem és Rákóczi-mozdony a Rákóczi-várnál” témacímű ötletpályázatát. A versenyt a május 22–25. között a csíksomlyói pünkösdi búcsúba közlekedő Csíksomlyó Expressz – Székely Gyors zarándokvonat mozdonyának feldíszítésére hirdette meg az utazási iroda.
Komárom-Esztergom megye II. világháborús hadikrónikája – 3.
Hadikrónikánk a második világháború Komárom-Esztergom megyében zajlott eseményeit veszi sorra. A harmadik rész az 1945. január 1. és január 14. közötti időszakot tekinti át.
Komárom-Esztergom megye II. világháborús hadikrónikája – 2.
Hadikrónikánk a második világháború Komárom-Esztergom megyében zajlott eseményeit veszi sorra. A második rész a szovjet csapatok 1944. december 24 és december 31. közötti időszakban Budapestért vívott hadműveleteit tekinti át.
Komárom-Esztergom megye II. világháborús hadikrónikája – 1.
Hadikrónikánk a második világháború Komárom-Esztergom megyében zajlott eseményeit veszi sorra. Az első rész a hadműveleti cselekmények előzményeit, az 1944 december 7. és 1944 december 23. között történteket tekinti át.
Azok a régi szép idők… – 168. rész
Höfler Pál, két New Yorki-i kirándulása közt egy érdekes kitérőt tett Vass Vilmos barátja társaságában, a Hudson folyó túlsó oldalán. „A West Point Military az Egyesült Államok első és legnagyobb katonai akadémiája. Vezetői közül a legjelentősebb Douglas MacArthur tábornok volt, itt végeztek többek között: Eisenhower tábornok – majd később elnök -, Grant tábornok, Pershing tábornok, Patton tábornok és sok más jelentős személy.”
Azok a régi szép idők… – 167. rész
Höfler Pál – számára oly felejthetetlen – amerikai utazása, kalandjai tovább folytatódnak. Most a hatalmas világmetropolisba, New Yorkba látogat el, kedves barátja, Vass Vilmos társaságában. Palinak abban a szerencsében lehetett része, hogy kétszer is láthatta ezt a falanszter csodát.
Azok a régi szép idők… – 166. rész
Höfler Pál unokabátyám 2001. augusztus 31 – 2001. szeptember 9 között, tíz, élményekben gazdag napot töltött Vass Vilmos vendégeként Rhinebeckben. Ez alatt sok érdekes kirándulást tett meg barátjával együtt. Még felsorolni is nehéz a sok látnivalót (Roosevelt elnök nyaralója, West Point Akadémia, Niagara vízesés stb). Kétszer jártak New York Cityben is. Élményeiről unokabátyám úti beszámolót készített.
Partnereink
