Azok a régi szép idők… – 153. rész

Mint is írhatnék epilógusként? Évek óta őrzök egy 1992. évi újságcikket, amelyet Hársfai István az „Új Dunántúli Napló” kiváló publicistája írt Korpolay Gyula nekrológjaként: „Most egy vaskos boríték fekszik előttem, benne huszonhárom levél, melyet csaknem egy évtized alatt írt hozzám, különféle cikkeimre reagálva: bírálva azokat, vagy egyetértve a mondottakkal, nem ritkán igen hasznos új ismeretekkel egészítve ki azokat.

Azok a régi szép idők… – 152. rész

„1947. év tavaszán tudtam hazajutni. Igazolásomat mind polgári, mind katonai vonalon kértem. Mindkét esetben „feddéssel” igazoltak. A feddést a 4022/1949. Korm rendelet hatálytalanította.” (Korpolay Gyula: Önéletrajz 1958. április 30.)

Azok a régi szép idők… – 151. rész

Korpolay Gyula bácsiék 1945. tavaszán még bíztak benne, hogy nyugatra menekülésükkel meg tudják úszni a történelemnek ezt a súlyos, megpróbáltatásokkal túltelített időszakát. Lám csak túléltük – igaz súlyos területvesztések árán – az I. Világháborút is. Igaz volt Trianon, Tanácsköztársaság és súlyos gazdasági válság, de alapjában véve a társadalmi-gazdasági struktúrák nem változtak.

Azok a régi szép idők… – 150. rész

A bécsi döntések révén, 1938-ban és 1940-ben Magyarország a trianoni békeszerződés értelmében elvesztett területeinek egyes részeit visszakapta Csehszlovákiától, illetve Romániától. Ennek nyomán 1940. szeptember 18-án a magyar honvédek bevonultak Észak-Erdélybe. Életem során nagyon sok idős pécsivel volt alkalmam beszélgetni erről az „ország gyarapításról.” Afféle vidám piknik jellege volt az egésznek. Lelkesen ünneplő tömeg, virágeső, széplányok. Románok részéről komolyabb ellenállás nem volt. Hát ilyen a háború? – gondolták nagyon sokan. Pedig itt lett volna az ideje elgondolkozni, milyen gyenge a magyar honvédség hadifelszerelése és milyen nagy a felkészületlenség, szervezetlenség…

Azok a régi szép idők… – 149. rész

A zavaros magyar belpolitikai helyzetben ugyancsak kétséges volt a hadsereg egzisztenciális státusza. Vajon ki jut hatalomra, kinek a nevére kell újra felesküdni.

A Tanácsköztársaság bukása idején, 1919 augusztusának elején, az olasz-front egykori főparancsnoka, József főherceg vette át a kormányzást, ám hamarosan le kellett mondania a tisztségről, mert az antant-hatalmak nem nézték jó szemmel a Habsburg-család bármely tagjának politikai szereplését.

Azok a régi szép idők… – 148. rész

A történelem nagy forgatókönyvében úgy volt megírva, hogy Pécs város és Killius Gyula főhadnagy sorsa összekapcsolódjon.
1918. november 14-én a szerb csapatok megszállták Pécset, hogy azután majd három évig el se hagyják. Pécs és Gyula bácsi sírig tartó kapcsolata 1921. augusztus 22-én kezdődött, amikor a szerbek háromévi megszállás után elhagyták a várost, és nyomukban a nemzeti hadsereg bevonult Pécsre. A magyar csapatok parancsnoka Bádoky Soós Károly altábornagy (1869-1953), parancsőr tisztje pedig Killius (Korpolay) Gyula főhadnagy volt.

Azok a régi szép idők… – 147. rész

Az olasz-front eseményeit nagy vonalakban érinteném. 1918. nyarán az Antant hatalmak Olaszország segítségére siettek, és ez eldöntötte az olasz-front helyzetét is. 1918. június 15-én a Piavén ugyan sikeresen átkeltek a Monarchia csapatai, ám az olasz ellentámadások és az utánpótlási hiányosságok következtében a támadás június 17-én összeomlott. A visszavonuló monarchiabeli csapatokra pedig egy újabb teher hárult: a megáradt Piave folyón a visszavonulás lelassult, megakadt.

Azok a régi szép idők… – 146. rész

Volt egyszer egy hadnagyocska… Killius (Korpolay) Gyula nagy idők tanúja volt. Valóságos „két lábon járó történelem”. Másodéves katonai akadémiai hallgatóként díszőrséget állt 1916. november 21-én azon az útvonalon, amelyen az uralkodót, I. Ferencz József császárt utolsó útjára kísérték.

Azok a régi szép idők… – 145. rész

Nevezetes évdátum a 2014-es, száz éve tört ki az első világháború. Ha a kíváncsiskodó ember felkattintja a különböző wikipediákat, özönlenek az adatok és vélemények. Vannak közöttük használhatóak és sajnos, még több valótlan adatokat állító, félrevezető adatközlés.

Azok a régi szép idők… – 144. rész

Sajnos olyan széleskörű ismeretanyaggal nem rendelkezem erről a festő és grafikus géniuszról, hogy egy valamiféle bibliográfiát összehozzak. Ugyanakkor bizonyos áttételes kötödéseken keresztül, mégiscsak létezett az a szellemi híd, amely révén Szász Endre is bekapcsolódott életem egy meghatározott szakaszába.

Azok a régi szép idők… – 143. rész

A Máriagyűdi Kegytemplom a különböző magyar történelmi korokból származó egyházi műkincsek valóságos tárháza. Megtekintését hívőnek és nem hívőnek egyaránt tudom ajánlani. De most folytassuk a templom értékeinek rövid ismertetését.

Azok a régi szép idők… – 142. rész

A Szent Biblia tanúsága szerint ezen a napon látogatta meg Mária rokonát, Erzsébetet és találkozott így anyáik méhében Jézus és Keresztelő János. „Mária még ezekben a napokban útnak indult, és a hegyekbe sietett, Juda városába. Zakariás házába tért be és üdvözölte Erzsébetet. Amikor Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, örömében megmozdult méhében a gyermek, maga Erzsébet pedig eltelt Szentlélekkel. Hangosan felkiáltott: „Áldott vagy az asszonyok között és áldott a méhednek gyümölcse!” (Lukács 1/39-42)

Azok a régi szép idők… Kalandozások a régi Pécs városában – 141.

Idős emberként sokat gondolkozom azon, hogy az elmúlt száz év alatt milyen szörnyű tragikomédiák zajlottak le körülöttünk, milyen csapások kísérték a magyarság és benne családom és a magam sorsát. Egymást követő véres jelenetek és megtorlások az elmúlt száz év színpadán. Mennyi szenvedés kísérte nemzetünket ezen a szörnyű Golgotán.

Azok a régi szép idők… Kalandozások a régi Pécs városában – 140.

Az Irgalmas rend templomának jelenkori története, renoválások Az Irgalmas templom története nem lezárt folyamat. A művészettörténészek, kutatók mindig meglepik valami újabb és újabb szenzációval a város története iránt érdeklődőket. Sokáig úgy látszott, hogy nem találják meg a templom kriptájába levezető járatot. Azután 1990-ben fény derült erre is.

Azok a régi szép idők… Kalandozások a régi Pécs városában – 139.

Megemlítésre érdemes még, hogy a templom egész padozata új csiszolású burkolást nyert s ennek során a mellékoltárok berakásos siklósi márványlépcsőzetet, a szentély a hajótól fehér márvány elválasztót és a főoltár is új lépcsőzetet kapott.

A templom mennyezetének értékes Graits-freskóit Szrapkó Flórián perjel intencióinak megfelelően avatott kézzel megtisztították, hogy eredeti gazdag színhatásukat visszanyerjék.