Antos Árpád
Barangolások Erdélyben 68. – Gelence, Csernáton
A Murát-, az Asztag-, a Bonyó- és a Zenye-havasok ölelik körül azt a festői völgyet, melyen átfolyik a nagyközség névadó patakja. A 4400 lelket számláló falu felszegi részében a Székelyföld leghíresebb – és ma már az egyik legszebb – katolikus templomát találjuk.
1995-1999 közötti felújításának, több százéves korának és híres freskóinak révén az UNESCO felvette a Világörökség jegyzékébe.
Barangolások Erdélyben 67. – Kovászna, Csomakőrös,
Az azonos nevű megye központja természeti különlegességéről nevezetes: a Főtéren terméskőkerítés vesz körül egy több méter mély fortyogó katlant. A Pokolsár-nak nevezett kénes-széndioxidos gázkitörés ez. A geológusok szerint a mélyből feltörő borvizet és talajvizet a gáz örvénylő és forrongó állapotban tartja. A barnás, iszapos víz 5-10 centiméteres buborékokkal engedi ki a kénes szagú gázt.
Barangolások Erdélyben 66. – Fogaras
Fogaras református templomának elődje a vár közelében áll. 1704-ben a kurucok megtámadták a várat. Rabutin osztrák tábornok parancsára a védők szétlőtték a templomot, mert a kurucok a tornyából beláttak a várba. Gróf Teleki József új templom építésére csak távolabb és alacsonyabb toronnyal kapott engedélyt. 1715-1740 között épült fel a templom mai alakjában.
Barangolások Erdélyben 65. – Fogaras
Neve a magyar „fogor” (fogoly) madárnévből vagy a „Fogor” székely családnévből származik. Az 1200-as évek elejétől királyi birtok. Első várát 1310-ben Apor, erdélyi vajda fából építtette. Közel 300 évig állt ez a „menedékerőd”, amely különösebb védelmet nem biztosított a sík vidéken.
Barangolások Erdélyben 64. – Kerc
A franciaországi Dijon vidékén Citeaux-ban Róbert, Benedek rendi szerzetes, molesnei apát, 1098. március 21-én 20 rendtársával új szerzetesrendet alapított. A székhelyük alapján cisztercieknek nevezett rend a kereszténység terjesztését és a nép tanítását választotta hivatásának. Évtizedek alatt sok európai országba eljutottak a rend tagjai, Magyarországra is.
Barangolások Erdélyben 63. – Nagyszeben, Fogarasi havasok
A Fogarasi havasok felé tartva rövid sétára megálltunk a Szászföld fővárosában, Nagyszebenben. Már a középkortól Erdély legnagyobb iparos-, kereskedő- és művelődési központja. A szászokat a XII. században telepítette le a környéken II. Géza király a Vöröstoronyi-szoros védelmére. E század végétől az erdélyi szászok egyházi központja.
Barangolások Erdélyben 62. – Gyulafehérvár
A gyulafehérvári székesegyház bejáratától jobbra, az oldalhajó elején 3 szarkofág áll. A középső Hunyadi János hamvait őrzi. A kormányzó maga kérte, hogy itt helyezzék örök nyugalomra. Mellette testvére, a szintén János és fia, a kivégzett Hunyadi László nyugszik. A Himnusz eléneklése után letettük koszorúnkat a jeles hadvezér sírjára.
Barangolások Erdélyben 61. – Déva, Gyulafehérvár
A várhegyről leérkezve látogatást tettünk a dévai Szent Ferenc nevelőotthonban. Déva a trianoni elcsatolásig szellemi-művelődési és egyházi központ is volt. 1920 után ez megszűnt. A ferences kolostort bezárták. A II. világháború után tovább romlott az itt élők – különösen a magyarok – megélhetése. Az elmúlt 25 évben a környező bányák bezárása miatt tömegek váltak munkanélkülivé.
Barangolások Erdélyben 60. – Déva
A városi park szélén, hatalmas márvány talapzaton sisakos, pajzsos, szigorú tekintetű, 3 méteres bronz szobor áll. Decebal ő, a dákok fejedelme. Uralkodása idején (Kr. után 87-106) a mai Erdélynél nagyobb területet tartottak uralmuk alatt. Komoly veszélyt jelentettek a szomszédos Római Birodalomnak. Több sikeres hadjáratban is győztek.
Barangolások Erdélyben 59. – Vajdahunyad, Déva
Vajdahunyad ötszög alakú várudvarába lépve, jobbra a csúcsíves ajtón és lépcsőkön a gótikus lovagterembe érünk. Öt, nyolcszög alakú vörös márványoszlop két részre osztja. A zárókövek liliomos díszítése arra utal, hogy az építész francia lehetett. Itt középkori fegyvereket láthatunk. Az egyik oszlopfő kőszalag díszítése latinul arról tudósít, hogy építését 1452-ben, Hunyadi János idejében fejezték be.
Barangolások Erdélyben 58. – Vajdahunyad
Hunyadi János legjelentősebb katonai sikere Nándorfehérvár védelméhez fűződik: 1456. július 21-22-én megállította Mohamed török szultán hatalmas seregét. Ezzel 70 évre – a mohácsi vészig – elhárította a török betörés lehetőségét Európába. Hazánkat a keresztény kultúra védőbástyájává emelte.
Barangolások Erdélyben 57. – Máriaradna, Guraszáda, Vajdahunyad
Máriaradna templomának egyik oszlopába befalazva – török lovast ábrázoló festményben – szakajtónyi szikladarab, lópata nyomára emlékeztető mélyedéssel. Mellette a felirat:
„Im e török lovagolva, e helyre bejutni akarván,
Ménje patája nyoma megörökűlt e kövön.”
Barangolások Erdélyben 56. – Arad, Máriaradna
A Szabadság szoborcsoport megtekintése után felkerestük az egykori vesztőhelyet. Túl a Maroson, Arad és Új-Arad között, a vár előtti „Akasztófák mezején” 1849. október 6-án 9 bitófa állt. Reggel 6 óra után Pöltenberg Ernő, Török Ignácz, Lahner György, Knezich Károly, Nagy Sándor, Leininger-Westerburg Károly, Aulich Lajos, Damjanich János és Vécsey Károly honvéd tábornokokon hajtották végre a halálos ítéletet.
Barangolások Erdélyben 55. – Arad
Battonyánál a határt átlépve a gyászos emlékű városba érkeztünk. Az 1848-49-es szabadságharc leverése után Haynau az aradi várban rendezte be főhadiszállását. A vár kazamatái megteltek a szabadságharc résztvevőivel. A 13 vezető tábornok is ide került. Itt mondta ki halálos ítéletüket a vésztörvényszék.
Barangolások Erdélyben 54. – Nagyvárad
Folytatva a nagyváradi sétát a forgalmas hídon ismét átkeltünk a folyón. A klasszicista stílusú Szigligeti Színházat 1900. október 15-én nyitották meg. Előtte a színműíró mellszobra Margó Ede alkotása.
A múlt század elején – az akkori Bémer téren – a saroktornyos, szecessziós palotában a földszinten volt Ady Endre kedvelt kávéháza, az Emke.
Partnereink
