Karácsony Péter rendező „A kis hatalmasok” című rövidfilmje a Rome Prisma Independent Film Awardson három díjat is kapott, a legjobb férfi főszereplő a Pécsi Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas színművésze, Köles Ferenc lett. Gazsó György a Legjobb férfi mellékszereplőnek járó díjat, Kapusi Krisztián a Legjobb vágás díját kapta meg.
Az év legnagyobb nemzetközi képzőművészeti rendezvényére a Ludwig Múzeum egy nagyszabású és látványos kiállítással készült: Nemes Márton festőművész erre az alkalomra készített műegyüttesét mutatja be a Magyar Pavilonban. A multimédiás, több érzékre ható, a színeket középpontba helyező összművészeti alkotás az absztrakt festészet hagyományain túl a kortárs élményvilágra, így a technoszubkultúra, a digitális képalkotás tapasztalataira épül.
„Csillagok, égbeli tűk” címmel mutatta be új, nyári műsorát a Fővárosi Nagycirkusz. Cseh Tamás-Bereményi Géza „Háború van” című dalának kezdő sorai állnak a fókuszban: „Csillagok, égbeli tűk karcolják rá a szememre: Háború van. Csillagok, a háború tart, szóljatok rá, hogy megálljon.” Napjainkban ismét aktualitást kaptak-e sorok, melyre reflektál a Fővárosi Nagycirkusz új műsora.
2024. július 28-ig tekinthető meg a szentendrei MűvészetMalomban az Európai Iskola – Veszélyes csillagzat alatt (1945-1948) című kiállítás. A tárlat 1200 négyzetméteren több mint 200 művet mutat be az 1945 és 1948 között alkotó Európai Iskola művészcsoport munkásságáról, azon belül hangsúlyosan a Szentendréhez kötődő művészekéről, nemzetközi kitekintéssel.
Ez év március 27-én Pécsett a Pannon Magyar Házban, a Határon Túli Magyarságért Alapítvány János u. 22. szám alatti székhelyén a tetőtéri galériában a Kaptár Egyesület támogatásával Keresztes Levente fafaragó kiállítására került sor.
József Attila születésnapja immár 60 éve a magyar költészet napja. A pécsi Pintér-kertben ezen a napon az irodalom kap fontos szerepet: egy délutáni „vers-sétára” indulhatunk az arborétum kanyargós ösvényein. A séta állomáshelyein – többek között a kis tó, a pavilon és a várrom mellett – a Hetedhéthatár Magazin szerzői mondják el saját költeményeiket.
Április 26-ig tekinthető meg Budapesten, az INDA Galériában Krász Kíra Etiquette című kiállítása. A művész munkája az etikett (viselkedéskultúra) és etikett (címke) közötti rejtelmes viszony feltárásával foglalkozik. Elsőként XIV. Lajos francia király alkalmazta a mai értelemben vett etikettet, ugyanis udvarában különféle szabályok szerint illett viselkedni. A mendemondák szerint az első címkék – kertésze kérésére – arra hívták fel a figyelmet, hogy a Napkirály impozáns kertjében milyen útvonalon lehet közlekedni, a fűre taposás elkerülése érdekében. A király terített asztalánál is mindennek megvolt a helye: elvárás volt, hogy a konyhai segédek elsajátítsák a hajtogatás művészetét, ezért 25-féleképpen kellett megtanulniuk asztalkendőt hajtani.
A kör végtelensége címmel nyílik kiállítás Lantos Ferenc műveiből Balatonfüreden a Zsdrál Art Galériában. Dr. Mészáros Flóra kurátori elképzelése szerint Lantos munkásságának, természetelvű koncepciójának kulcsmotívumát, a kört vizsgálja.
Legnagyobb ünnepeink, Húsvét és Karácsony közeledtével az alkalmi dekorációk, díszek mellett előkerülnek a szekrények mélyéről a rokonoktól, ismerősöktől kapott régi képeslapok is, szerencsés esetben több generációra visszamenőleg. Ez is egyfajta kapcsolat a jelenünk és a múltunk között. A személyes kötödés mellet ezek a képeslapok sokszor más értékeket is hordoznak. A gyakran sajnos tömegárunak, alkalmi kacatnak tekintett nyomdatermékeken a sok „sablonos” ábrázolás mellett előfordulnak híres festőművészek vagy szobrászok galériákban őrzött mesterműveinek reprodukciói, valamint kevésbé ismert grafikusművészek képeslap céljára készült munkái is.
Április 4-én érkezik a mozikba Csáki László első animációs filmje, a rendszerváltás idején játszódó, humoros, valós eseményeket feldolgozó, felnőtteknek szóló Kék Pelikan. A premier apropóján a filmet forgalmazó JUNO11 Distribution életre kelti a kilencvenes évek és az ezredforduló legendás programmagazinját – az egyetlen lapszám erejéig ismét olvasható Pesti Estet az eredeti szerkesztőség tagjai készítik. A lap egy egész generáció számára jelentett első számú tájékozódási forrást.
A Pécsett található Ancora Contemporary Gallery 2024. április 25-én nyíló kiállításán Bóbics Diána képzőművész alkotásait láthatja a közönség. Bóbics Diána Zalaegerszegen született, 1996 és 2003 között a PTE Művészeti Karának rajz-vizuális nevelés szakos hallgatója, mestere Valkó László volt. A képzőművészet mellett ugyanott számítógépes zenei szerkesztés specializációt is végzett.
Az Európai Bizottság második alkalommal rendezi meg az Új Európai Bauhaus (ÚEB) Fesztivált április 9–13. között a brüsszeli Cinquantenaire parkban, valamint a Művészeti és Történeti Múzeumban. A Fesztivál 3 fő pillér: a Fórum, a Vásár és az Ünnep köré épül.
A „Tűréshatár” egy kitűnő iráni film, amely Amir, a magányos drogdíler életét mutatja be a nyolcmillió lakosú Teheránban. A 99 perces film Ali Ahmadzadeh rendezésében készült, és a 2023-as Locarnói Filmfesztiválon debütált, ahol a fődíjat, az Arany Leopárdot nyerte el.
A „Most vagy soha!” egy 2024. március 14-én bemutatott magyar történelmi kalandfilm, amely az 1848-as márciusi forradalom eseményeit dolgozza fel Petőfi Sándor és a márciusi ifjak történetén keresztül. A film rendezője Lóth Balázs, a forgatókönyvet Kis-Szabó Márk, Rákay Philip és Szente Vajk írta.
Meghívót kaptam a Hetényi 7EK találkozójára. Korábban érkeztem, így volt egy kis időm a rendezett porták között egy kis sétára. A tavasz virágillatában megmártózva tértem be a Művelődési Házba. Deák Zsuzsanna grafikusművész kíséretében körbejártunk a Folyosó Galériában kiállított alkotások között, majd az éves találkozónak helyszínt adó terembe léptünk.