Színház
A legjobbak közt a pécsi Csirkefej előadás!
Örvendetes, hogy egy-egy vidéki színházi előadás a fővárosi kritikusok figyelmét is felkelti. Szakmai körökben a Pécsi Harmadik Színház tavaly decemberi Csirkefej-bemutatója váltott ki komoly érdeklődést, és születtek ezzel kapcsolatosan büszkeségre okot adó méltatások, értékelések, rangsorolások.
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 87.
Most már csak egy nap van hátra a közlésből, de az már a Bordy Bella (Bordé Izabella, 1909-1978) vendégszereplése utáni nap előadásáról szólt a pécsi újságok hasábjain. A konzervatív-katolikus „Dunántúl” (1911-1944) az 1941. december 14.-i lapszáma „Színház” rovatában közölt, „A színházi iroda hírei” című hírcsokrában ejtett szót a Harsányi Zsolt (Zoltán Tibor Pál, 1887-1943) író, újságíró, műfordító, színigazgató – Hunyady Sándor (1890-1942) regény- és drámaíró „A tizedik kérő” című 3 felvonásos zenés vígjátéka utolsó két előadásáról.
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 86.
Folytatva a vendégszereplésről szóló akkori híradások fölidézését, elsőként ismételten közlöm: mivel a „Színház,” illetve „A színházi iroda hírei” rovatokban szerepelnek ezek a tudósítások mindkét lapban, ebben a részben sem közlöm ezt külön a továbbiakban. Másik közlésem: kivételesen az összes képes illusztráció Bordy Bellát (1909-1978) ábrázolja…
Lenka és Palkó
Ma mutatják be a Lenka és Palkó című, 4 éven felülieknek szóló bábelőadást Pécsett, a Bóbita Bábszínházban. Lenkát, az átlagosnál gömbölyűbb kislányt gyakran csúfolják a gyerekek – akárcsak Palkót, az átlagosnál keskenyebb kisfiút. Lenka magányosan rajzolja csodálatos képeit az aszfaltra, Palkónak pedig a könyvei jelentik a társaságot.
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 85.
A Pécsi Nemzeti Színház akkori vezetése országos figyelem mellett neves művészeket hívott meg vendégszerepelni. Ezen fiatal, országos hírű művészek sorában a mára sajnos kicsit háttérbe szorult Bordy Bella (Bordé Izabella, 1909-1978) táncművész, színház- és filmszínésznő, táncpedagógus vendégszereplése következik.
A Pécsi Harmadik Színház Csirkefej előadása a legjobbak között!
A Kritikusok Díjának nyertesei a 2022/2023-as évadban is erős mezőnyben lettek a legjobbak. Rendkívüli elismerés a kategóriák jelöltjei közé is bekerülni egy-egy ítész listáján. Ezért is nagy eredmény, hogy a Pécsi Harmadik Színház Csirkefej előadása Gabnai Katalin rangsorában három kategóriában, Nánay Istvánnál egyben szerepel dobogós helyen, több mint 90 bemutató megtekintése után.
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 84.
„Lukács Margit vendégjátéka. A budapesti Nemzeti Színház (sic!) kitűnő művésznője három estén át szerepel Pécsett, és azokban a szerepekben lép közönség elé, amelyekben a legnagyobb sikereit aratta. Márai Sándor ’Kaland’ c. színművében játssza női főszerepét szerdán és pénteken este, míg csütörtökön Bókay (János) ’Feleség’ c. vígjátékában alakítja Helént. A filmről is ismert művésznő kitűnő partnereket kapott Almásy Judit, Antal Ila, Kárpáthy Maya, Zách János, Lendvay Lajos, Sándor István és Kovács István személyében. A két értékes darab új díszletben kerül a közönség elé, Zách János rendezésében. Az igazgatóság kéri a tisztelt bérlőket, hogy szelvényeiket egy nappal előbb szíveskedjenek beváltani…”
A Pécsi Harmadik Színház októberi műsora
A Pécsi Harmadik Színház a vendégjátékok havának is nevezhetné az októbert, hisz a tavalyi nagy sikerű Spiró-bemutató, a Csirkefej, valamint a teátrum legújabb gyerekelőadása, a Mesék a varázsbőröndből című zenés interaktív játék mellett csupa vendégelőadás tölti ki műsortervüket.
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 83.
A Pécsi Nemzeti Színház vezetése 1941. decemberében – amint az elmúlt írásaimból is láthattuk – neves, fiatal, de máris nagy országos sikerű művészeket hívott meg vendégjátékra. Ennek a sorozatnak az egyik kitűntető személyisége volt a később szintén dicsőséges pályát befutó Lukács Margit is. Az ő akkori vendégjátékát idézem föl most.
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 82.
Kiss Manyi (1911-1971) amikor legközelebb Pécsre jött, még kevésbé volt érvényes a „Csicskás nóta” című kupléja, amely így szól: „Elmennék a babám mellé csicskásnak, Bár az illető csak közlegény. Ezzel szemben ilyen párja nincs másnak, Mert szíve csakis az enyém. Minden reggel kipucolnám a bakancsát, És vigyázzba-állva lesném a parancsát! Elmennék a babám mellé csicskásnak, Bár az illető csak közlegény.” Hogy miért volt ez a szöveg már érvénytelen, elég csak a Keleti Front helyzetére gondolnunk…
Schulteisz Gábor – Tóth Álmos – Tamás Éva: Mesék a varázsbőröndből
Tamás Éva színművész a gyermekkorba repíti vissza közönségét, hogy unokától nagyszülőkig a család apraja-nagyja különleges időutazáson vehessen részt: együtt élhetik át újra a gyermek fejlődését megszületésétől a kamaszkoráig, felidézve azt a néhány, villámgyorsan lepörgő évet, amíg a család szorosan együtt van.
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 81.
Kiss Manyi (1911-1971) következő vendégfellépéseinél most azt az eddig ki nem próbált eljárást követem, hogy egy-egy napi tudósításnál mind az előbb alapított, liberális hangvételű „Pécsi Napló” (1892-1944), mind a későbbi (de történelmünk egyik legsötétebb évében, az előbbinél náci-, az utóbbinál bolsevik önkényuralom által egyaránt megszűntetett) katolikus-konzervatív „Dunántúl” (1911-1944) írását közlöm…
Könyvbemutató: Vincze János és a Pécsi Harmadik Színház
Vincze János és a Pécsi Harmadik Színház címmel jelent meg a napokban Cseh Andrea Izabella és Farkas Éva könyve. A kötet 12 fejezetbe sűrítve dolgozza föl a pécsi teátrum alapító-igazgatója, a Jászai-díjas rendező, Vincze János szakmai munkásságát, s ennek tükrében a kortárs magyar drámák országosan elismert műhelyének közel három évtizedes történetét. Előadások, színészek, sztorik és emlékek – azoknak, akik látták a Pécsi Harmadik Színház előadásait, s azoknak is, akik nem.
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 80.
Amikor Páger Antalról (1899-1986) szóltam, és megemlítettem, hogy előtte Kiss Manyi (1911-1971) járt nálunk, tudnivaló volt, hogy vele is foglalkozom majd. Ez az idő most érkezett el. Most a korszak másik jelentős pécsi napilapjához, a katolikus-konzervatív szellemű „Dunántúl”-hoz (1911-1944) fordulok. Mindegyik cikk innen van, mégpedig az 1941-es évből, ezért a továbbiakban csak a hónapot és a napot tüntetem föl.
Megtartotta évadnyitó ülését az Örkény Színház
Mácsai Pál igazgató az évadnyitó társulati ülésen bejelentette, hogy a 2023/2024-es évad négy bemutatója mellett 2024. július 5-én új darabot mutatnak be a Városmajori Szabadtéri Színpaddal közösen, Prjct dq’24 címmel, a rendező Kovács D. Dániel, a szövegkönyvet Závada Péterrel együtt írják.
Partnereink
