S. Bálint Mária | Hetedhéthatár
Szerzői archívum

S. Bálint Mária

S. Bálint Mária írásai: 25

Mi az?

Mi az, mi űz és kerget,
pihenni soha nem enged,
amint odaértél,
tovább kell menned?

Juhászkutyák

„Szép nyári nap, rongyos farmerek az út mentén…” Dudorászok, néha hangosan énekelek, masírozok, poroszkálok, meg-megállok. A kutya se jár az úton. Békés kellemes, napfényes tavaszi idő van, zöldül a fű és a távolban egy juhnyáj legelész. Még rajta van a juhászokon a fordított bunda.

Dobd ki!

– Most mit vacakolsz vele? Én aztán soha nem szánok időt ilyesmire.
– Csak két perc!
– Már megint guberálsz a szekrényben? Vegyél újat!

Az ember tökéletesedése?

Évszázadok, évezredek óta, öntudatlanul is tökéletességre törekszik az ember. Miképpen?  Feltételezéseinket kétféle pillérre építhetjük, attól függően, melyik eredetelméletet fogadjuk el. Ha a darwini elmélet, s főleg annak képi-alkati megjelenítésformái szerint gondolkozunk, az előember nemcsak esetlen emberi mivoltában, hanem durva, erőszakos, kötődés nélküli, érzelemmentes.

Ady Endre hatása a kortársakra és recepciója

Ady Endre a Nyugat-kánon egyik kiemelkedő alakja, az Új versek címmel megjelent kötete a modern magyar költészet korszaknyitó alkotása. Ugyanakkor a költő meghatározó, vízválasztó, irodalomalapító, a legjelentősebb modern íróink közé tartozik.

Torma Zsófia 119 évvel ezelőtt e napon hunyt el

Torma Zsófia (Csicsókeresztúr, 1832. szeptember 27. – Szászváros, 1899. november 14.) magyar ősrégész, Torma József (1801–1864) régész-történész leánya, Torma Károly (1829–1897) régész, országgyűlési képviselő testvére, első magyar – egyik forrás szerint a világ – első női régésze volt.

Ötven éve hunyt el Hamvas Béla

A XX. század kimagasló magyar gondolkodója, írója, regényírója, esszéistája. Hatalmas műveltségének és átfogó szemléletének látóterében foglalkozott a művészetelmélet és kultúrtörténet kérdéseivel, társadalmi és filozófiai kérdésekkel egyaránt.

Üres ég

Nélküle üresek az esték,
lomhán kúszik arcomba a sötét.
Nem vidámságot, meghittséget hoz,
úgy érzem folyton, valaki átkoz.

Déry Tibor

Déry Tibor Budapesten született, édesapja Déry Károly ügyvéd, édesanyja Rosenberg Ernesztin, aki gazdag osztrák család sarja volt. Életútja és műveinek jellege különös ellentmondásokkal, alig magyarázható értelmetlenségekkel teljes.

Kölcsey Ferenc

Sződemeter, 1790. augusztus 8. – Szatmárcseke, 1838. augusztus 24. „Hazámat, nemzetemet mindig lángolva szerettem; magyar lenni büszkeségem volt, lesz örökre. Még akkor is, midőn a nemzet ellen kínosan panaszkodom.” (Kölcsey)

Szervátiusz Jenő

115 éve született Szervátiusz Jenő (Kolozsvár 1903. július 4. – Budapest, 1983. szeptember 15.) Nagy Zoltán: „A modern magyar faszobrászat legnagyobb erejű, legegyénibb formavilágú s egyben legnagyszerűbb képviselője az erdélyi Szervátiusz Jenő.

Ma 131 éve született Karinthy Frigyes

Budapesten született 1887. június 25-én, a család ötödik gyermekeként. Édesapja, Karinthy József művelt tisztviselő, a Magyar Filozófiai Társaság alapító tagja volt, anyja Engel Karolina, akit korán elvesztett. Testvérei, Etelka és Elza festőnövendékek, Emília rendkívüli nyelvtehetség.

Fortuna kereke

Nagy gonddal, minden lépésre odafigyelve haladt lefele a meredek domboldalon. Nem mintha nem ismerné az utat, hiszen több ezerszer végighaladt már rajta, de most valamiért senkivel sem akart beszélgetni, még ránézni sem.

Ötven év

Nagyon lehet, hogy túl vagy az életed felén.
Gazdag sem leszel soha már,
ne légy szamár,

Ady és Zilah / 140. évforduló

Teljes nevén: Diósadi Ady András Endre, Érmindszenten – ma Adyfalva – született 1877. novenber 22-én, és 1919. január 27-én távozott közülünk Budapesten. Versei a magyar költészet élvonalába emelték, a politikai újságírás terén is számottevő a munkássága.



Archívum

Hirdetés