Hetedhéthatár | Börzsönyi Erika
Szerzői archívum

Börzsönyi Erika

Börzsönyi Erika írásai: 130
Börzsönyi Erika

Télen

Télen hónak, hidegnek kell lennie,
gondoltam pár napja, elnézve a
duzzadtan ringó rügyeket, hóvirágot

Barna zsenília pulóver

Reggel kapkodva öltözött, benyúlt a szekrénybe és azt vette fel, ami legfelül volt: a régi sötétbarna zsenília pulóvert. Szerette a tapintását, a melegét, bár ritkán vette fel munkába, mert a sok mosástól kikopott már itt-ott. Most mégis örömmel bújt bele.

Az új frizurám

Az egyedüllétben még az is rossz, hogy
nincs senki, akinek megmutathatnám,
milyen szép lett a hajam, amikor végre
eljutok fodrászhoz.

Anna nem

Anna nem várja meg
a vonatot, üres a peron
nem hal meg a szerelem

Kiskutya a hóban

Négy kicsi lábán toporog
a hóban a kis kutyagyerek,
gazdája hiába szólongatja,
egy tapodtat sem lép felé

Látni a láthatatlant

Amikor a futástól kifulladva leül a zsúfolt villamoson az egyetlen szabad helyre, azonnal meglátja a szemközti üléseken feszengve ülő fiatalasszonyt és a kezét szorongató fiúcskát. Mindkettőjük lelkiállapotát elárulja feszült, bizonytalan testtartásuk, idegesen jobbra-balra pillantgat a nő.

Lélek, hit, érzések, emlékek – haikuk

Isten békéje
csendje, áradj el bennem
most és örökre.

Tél

Komor hófelhők
alatt gubbaszt a város
hópihe szálldos.

A holtak emlékezete

Sok éve, hogy barátaim unszolására regisztráltam magamat egy internetes társkereső oldalon. Társtalan voltam, magányos időszakomnak szerettem volna véget vetni. A történetet többféleképpen megírtam már, de még nem írtam A.-ról.

A kezdetek kezdete / Apóka és Anyóka története

Apóka és Anyóka a legendás hetvenes években ismerték meg egymást. Anyóka húszéves volt éppen, magas, vékony, vállig érő gesztenyebarna hajjal, tele várakozással és reménnyel, ami az életet illeti. Apóka a maga 22 évével felnőttnek számított mellette.

Akit a falka kivet

Élete első népművelési gyakorlatán félve nyitott be a vidéki művelődési ház igazgatójának irodájába, ahol jelentkeznie kellett. Némi vigaszt nyújtott számára az ablakon kinézve eléje táruló látvány: arra a kórházra néztek az ablakok, ahol világra jött. Barátságosan fogadták.

Hideg őszi eső

Ma egy hete épp így esett a hideg őszi eső, szürkére
festve mindent, mint ma reggel, csakhogy akkor
a szoba ablakából a Cserhát szelíd lankáit, a völgyet,
és utolsó leveleikhez ragaszkodó fákat láttam,

Hegyek ölelésében

Hegyek ölelésében megbúvó tanya
adta keretét néhány boldog napomnak.
Az élet nem könnyű ott,

Öreg csak az

Nem a részletek, nem a pókhálóssá
lett erek, nem a májfoltok, nem a
megereszkedett mell azok, amelyek
eldöntik a szerelmet,

Országúton / Giulietta Masina emlékére

Én, Gelsomina, élek
Zampanoim mind rég
jól cserbenhagytak.



Archívum

Hirdetés