Börzsönyi Erika | Hetedhéthatár
Szerzői archívum

Börzsönyi Erika

Börzsönyi Erika írásai: 242
Börzsönyi Erika

Nagy szelek, ha fújnak

Nagy szelek, ha fújnak, éjszakákon át
álmatlanul forgolódom ágyamban. Ma
éjjel is így volt, minduntalan felébresztett
a kint tomboló szél

Kifli, tejföl, kolbász

Elsőéves volt, kollégiumban lakott, arra emlékszik leginkább, hogy állandóan éhes volt. Mindig vágyott valamire, apróságokra, amitől úgy érezte, hogy jobb, könnyebb lenne az élete. De soha nem volt pénze, így aztán a farmer, egy új kabát, alföldi papucs, egy könyv, ezek a vágyott dolgok az elérhetetlen birodalmában maradtak.

Varjak felettem

Száz meg száz varjú száll tova kora
reggel a Béke tér felett, kavargó
szárnyaik feketére festik a szürke
téli eget. Kár, kár, kár, dalolja a
gyászos fekete sereg fejem felett

Februári vihar

Ma reggel, akár ha nyár lenne,
dörgés, villámlás ébresztett,
bőven áradó eső kopogott az
ablakon fejem felett.

Kavicsok emlékeinkben

A picike kislány nagy komolyan forgatta kezében a kavicsokat, amelyeket a játszótér gyalogösvényein terítettek szét. Csupa egyforma, szürke kődarab volt, de ő olyan módszeresen kutatta át a kavicsokat lábai előtt, hogy előbb-utóbb a kezébe akadt néhány színes darab. Ezeket felnyújtotta a padon ülő apjának, aki zsebre tette.

Szárnyaim

Egyszer nagyon régen,
valaki azt mondta
nekem, kinőhetnek
a szárnyaim, ha akad
valaki, aki hisz bennem.

Hétköznapok rendje

A hétköznapok rendjét add meg
nekem Istenem! Az ünnepek
emelkedett buzgalma után
a mindennapi rutin biztonságát

Aranka elment

1981 nyarán végre bevezették a vizet a házba, és elkészült a fürdőszoba is. Róza felnőtt éveinek első fürdőszobája. A kádban fürödni több éves lavórozás után maga a mennyország volt számukra.  Korábban a távoli kútról hordta a vizet, két vödörrel, amikből a víz egy része, míg hazaért velük, kilötyögött.

Kata mesél

Kata régi barátnőm, akinek az élete, akárcsak valamennyiünké, kész regény. Kata szívesen mesél. Egy napon megkértem őt, hogy meséljen nekem. Könnyen kötélnek állt, sőt, ahhoz is hozzájárult, hogy megírjam a történetét. Húszéves koromban a Lőrinci Fonóban dolgoztam.

Emlékek záporán át

A Béke téren elkapott egy gyors, futó zápor,
s amíg menedék után futottam a téren át,
felvillant emlékeim vetítővásznán egy kép.

Titkom virága

Az a cseppnyi kis melegség,
szívboldogító jó érzés, amit
érzek, éppen elég ahhoz, hogy
reggel legyen erőm és kedvem
nekiindulni a napnak

Évek súlya vállainkon

A kórházban átértékeltem mindazt,
amit az éveim súlyáról gondolok,
mit néha ólomsúllyal érzek a
vállaimra nehezedni.

Ma hajnalban, amikor

Ma hajnalban, amikor a
redőny sávjai még csak
sötétséget zártak ki, és
a kinti sötét a benti
félhomállyal találkozhatott

Fehér térdzoknik

Van egy ifjú koromban készült
kedves fotóm, talán az egyetlen:
az állomásra gördülő vonathoz
igyekvők között ott vagyok fehér
térdzokniban, iskolaköpenyben,

Tanyavilágban

A hároméves forma kicsi lány kint állt a tanya udvarán, sötétbarna haja kócosan keretezte sápadt arcocskáját, bokáig érő hálóingében fázott kicsit, megborzongott. Kora reggel szökött ki az ágya akol melegéből, hogy barátaival, a kismalacokkal beszélgessen.



Archívum

Hirdetés

Legutóbbi hozzászólások