Börzsönyi Erika | Hetedhéthatár
Szerzői archívum

Börzsönyi Erika

Börzsönyi Erika írásai: 258
Börzsönyi Erika

Platánfák alatt

Ifjú buzogányai egy platánfának
mai sétámon emlékeztettek
engem az elmúlásra: míg ti ott fenn
a faágon szelíden ringatóztok

Holdfelkelte

Most kel fel a Hold, s én
megbűvölve nézem, amint
egyre feljebb kúszik korongja
az égen. Lassan kibukkan a
szemközti tízemeletes ház
tetejének pereme felett.

Utórengések

Három évvel a szakítás után
még volt egy szenvedélyes
összeborulás. Úgy lett vége,
hogy azt mondtad

Elkerül az ihlet

Meglehet, mostanában éppenséggel
látomásos, nagy verseket kellene
írnom, olyat, amikre azt mondanák
hümmögve a hozzáértők: életműve

Kis varázslat

Abba a gyönyörű határidőnaplóba
írom az új verseket, amelyet három
éve ajándékba vettem valakinek, de
ki használ már rajtam kívül manapság
jegyzetfüzetet?

Egyre csak fúj a szél

Hajnali négykor még ébren feküdtem,
hallgattam a kinti szűnni nem akaró orkánt,
meg a mellkasomban keservesen
vergődő szívemet,

A lélek felismeri

A lélek felismeri a lelket,
ilyenkor nem számít,
milyen a test, a termet,
életkor, és más, a való
életben fontos paraméterek.

Hajnali csendben

Hajnali madár a nagy
csendben azt dalolta
el nekem: ne félj,
rendbe jön minden!
Isten kezében
vagyunk mindannyian,

Minden tavaszom

Minden tavaszon
játszik velem, újra
meg újra kihajt a
szívemben az
édes szerelem.

Szélmalomálom

Ma éjjel álmomban lankás dombokon
sétáltam sosemvolt kedvesemmel,
felettünk az égen felhők futottak,

A remény dala

Ma reggel úgy ébredtem fel,
hogy az ablakon kinézve ragyogó
napsütés fogadott, mintha csak
rossz álom lett volna a tegnapi 
kavargó hó látványa.

Anyám, egyedül

Anyám egyedül áll az ablakban,
az egész háztömbben, senki más
nem tapsol – mondaná a fiam, mert
ő nem hisz az ilyen dolgokban,

Csak szünetel

Ma reggel úgy ébredtem, ahogy hajnalban
nagy keservesen sikerült elaludni: több órás
forgolódás után végre nyugvópontra jutva,
jobb oldalamon fekve, Gyurmit magamhoz
ölelve.

Időm végezetével

Annyi időm volt, és hagytam
mind elfutni, mert mindig
valami másra vártam, ami
soha nem jön el: egy kis
pénz, egy új szerelem,

Az ész tudja

Az ész tudja: nem lehet, hogy nem
szabad, de a szív nem tűri a korlátokat.
A lélek ott repked a kettő felett, hol ezt,
hol azt súg a tétovázó embernek.



Archívum

Hirdetés