Hetedhéthatár | Börzsönyi Erika
Szerzői archívum

Börzsönyi Erika

Börzsönyi Erika írásai: 87
Börzsönyi Erika

A mindenség közepén

Fölöttem a faágon egyre dalol a rigó,
zeng a madárdal, míg tovasietek,
lábam előtt a száraz avarban kicsiny
gyíkocska cikkan.

Házkutatás

Ma éjjel álmomban, nyomasztó álomban,
azt álmodtam, hogy két rendőr,egyenruhások,
régimódi tányérsapkás kék egyenruhában
házkutatást tartottak nálam.

A fűzfáról, ismét

A fűzfa, melyet tavaly
elsirattam, mert letarolták
csupasz ágain újra zöld
leveleket hajtott.

Éjszaka mélyén

Van, hogy az éjszaka
kellős közepén felriadok,
és akkor, de csakis akkor
közel engedem magamhoz
a gondolatot,

Madaraim csendjében

Csukott ablakon át
hallom énekét, gyorsan
ablakot nyitok, és a kora
reggeli csendben, még alig
felkelő nap szelíd fényében

Régi márciusok

A villamosmegállóban, szikrázó
napsütésben álltam ma reggel.
Arcomat a nap felé fordítva,
lehunyt szemmel áldoztam
napistennek…

Vonatszámlálás

Gyerekkoromban volt egy
játékom: ha valamit kívántam,
és jött egy vonat, akár személy,
akár teher, ha páratlan kocsiból állt,
teljesült a kívánságom

A láng még lobog

Addig kellett volna valakinek
rám találnia, míg a betegség,
kilátástalanság és a szorongás
fel nem zabálják a testemet.

Jött a semmiből

Egy tiszta szívű férfi egykor
beleszeretett a verseimbe.
Előbb lelkeink ölelkeztek,
s csak aztán a test.

Túl a falakon

  A mindent beborító, tejfehér puha csendet most nyomasztónak érzem. Mintha rám borulna az üvegbúra, veled érzek, kedves Sylvia (Plath). A kéretlen zajok valamiért mégis ingerelnek, a házban lakó kedves, töksüket öregek teljes hangerőn bömböltetik tévéiket. A falakon átszűrődnek a hangok, kísérőzenének érkezik még némi szirupos operett. Eközben érzem, hogy bennem milyen erős anarchista vágyak […]

Rémálom rettenete

Hajnali háromkor egy rémálom
rettenete taszított ki az ágyból,
ágyam szélén ülve hallgattam
rémülten kalapáló szívem

Az Úr az én pásztorom

Buszra vártam ma, az ütött-kopott téren, ahol mintha megállt volna az idő. Húsz, harminc évvel ezelőtt is épp ott kellett várni, ahol nincs hely se menni, se megállni.

Lajka kutya

Az informatika zsákutcája vagyok,
mégis, éjjelente, kopott öreg
számítógépemmel összenőve

Töredék élet

Mióta megadatott
veled hálnom és
ébrednem, még
jobban fájnak a…

Csak testbeszéd

Hazafelé, a villamoson, mint rendesen, olvasok. Figyelmem csak részben fordul a könyv felé, mert bár néhány éve, amikor megjelent, nagy siker volt, nekem egyáltalán nem tetszik.



Archívum

Facebook