Börzsönyi Erika | Hetedhéthatár
Szerzői archívum

Börzsönyi Erika

Börzsönyi Erika írásai: 223
Börzsönyi Erika

Kórházi haikuk

Csöpp cica ugrik
a padra, majd ölembe,
nekem dorombol

Gondolatok az őszi kertben

Aranysárga és rőtvörös, mélybarna leveleken,
száraz avarban sétáltam ma reggel.
Szétnézve megláttam, amit korábban
látni sem akart szemem

Készül november

Bár még nappali meleggel
kényeztet minket október,
érzem, hogy készülődik a
közelben, jön a hideg ősz,

Különbség

Van, amikor meggyötör a
magány, mely máskor csak
teremtő egyedüllét.
A különbség én magam
vagyok, a lelkem, érzéseim

Mit ember embernek adhat

Egy ember rám irányuló érdeklődése,
figyelme, az idő, amelyet saját
idejéből nagylelkűen arra fordított,
hogy meghallgasson és válaszoljon

Új rendben

Az éjszaka mélyén
érkezik meg a
felismerés, hogy
életed új rendje,
egyedülléted már
nem átmenet,

Ma nem írok novellát

Újra a fura, kényelmetlen, háttámla
nélküli padok egyikén ülök, velem szemben
zöld ernyők alatt ül egy férfi, teljesen egyedül.
A férfi sört iszik a hőségben, csak pár méterre
tőlem, idáig érzem: magánya épp olyan sűrű, akárcsak
az enyém.

Mókus emléke

Mogyoróbokor ága
már nem hajlik a házra,
a régi mókus elköltözött.
Hajdani nyarak árnya

Megérkezés

Hőséggel és zajjal, mentők
szirénahangjával fogadott
a város, szirénhangok helyett,
szokás szerint. Köröttem idegen testek

Tovatűntek a nyughatatlan évek

Mérföldkőnek érzem
betöltött hatvanöt évem:
hetven felé ballagok.
Rég eltűnt ifjúságom
árnyai követnek

A jó pillanatok és az elszalasztott lehetőségek

Minduntalan azon kapja magát, hogy mérleget készít: egyik serpenyőbe kerülnek a jó pillanatok, a másikba pedig az elszalasztott lehetőségek. Bőséggel akad mindkettőből, hol egyik, hol másik oldalra billen a képzeletbeli mérleg nyelve, attól függően, melyikbe rakott egy újabb emléket.

Ez is szakma, Erika néni!

A sétányon ül, ahol gondosan kivágták a fákat néhány évvel ezelőtt, és a padok fölé még nem vetnek árnyékot a csenevész fácskák, amelyeket helyettük ültettek. Pedig mennyire szerette a nyárfasort, a virágokat, megsiratta, amikor kivágták a fákat.

Szerelem, vagy az elmúlás

Napok óta lassú folyamok kígyóznak
testemen, Duna, Amazonas és a Dnyeszter,
úgy folyik a víz rajtam, éjjel a szúnyogok tort ültek
felettem, és reggelre vizes lett a hálóingem.

Bakancslistás vers

Eltűnődtem, milyen rossz lehet annak,
aki csupa megfizethető dologra vágyik
és meg is tudja azokat fizetni!

Tégy jót, s a jóság visszasugárzik rád

Mióta nem kell kétszer egy órát utazással töltenem, minden nap körbejárom a lakótelepet. Van kis kör, és nagy kör, attól függően, milyen idő van, és mennyire fáj valamelyik alkatrészem. Nem szeretnék újra sok bánathájat magamra pakolni, de a komoly nagy távolságok megtételére már nem vagyok képes.



Archívum

Hirdetés