Grétsy László és Ladó János emlékére – 2.
Keresztneveink használatában vannak nemzeti, kisebb közösségek szerinti és családi hagyományaink. A magyar keresztnévkincs kialakulásának története több fontos munkában tanulmányozható
Népszerű tudomány
A pécsi-baranyai zsidóság kálváriája 1944 tavaszán-nyarán a „Dunántúl” híradásai nyomán (21.)
Az első idézet a lap május 6.-i számából való, és azt tükrözi, hogy az akkori pécsiek életébe hogyan avatkozott be közvetlenül a világháború. „Pécs város polgármesterétől 31.879/1-1944. C. szám. Hirdetmény az 1909-1914. évi születésű hadkötelesek sorozásáról.
A Pécsi Nagy Lajos Gimnázium iskolatársi találkozója 1929-ben
Volt olyan írásom, amelyben a „boldog békeidők” 1914 előtti iskolatársi találkozójáról számoltam be. Most nézzük, milyen volt a két világháború közötti évek pécsi gyakorlata ilyen minden résztvevő által régóta várt alkalommal, egy másik középfokú oktatási intézménynél.
Grétsy László és Ladó János emlékére – 1.
A megfelelő ultrahangkészülékkel a tapasztalt szakember már a 12–14. héttől kezdődően meg tudja állapítani a világra készülő baba nemét. A szülők feszülten várják azt a pillanatot, amikor kiderül, hogy a születendő gyermek fiú lesz vagy lány.
A pécsi-baranyai zsidóság kálváriája 1944 tavaszán-nyarán a „Dunántúl” híradásai nyomán (20.)
Mielőtt tovább mennék a pokol sötét bugyraiba a pécsi zsidóság tekintetében, nézzük meg azokat a más fontos cikkeket az újságból, amelyek jellemezték 1944. május első két hetét.
Békefi Bálint: A felvilágosodás óta elterjedt az az emberkép, ami az embert is egy gépnek tartja
A mesterséges intelligencia és a hit: Békefi Bálint gondolatai
Beszélgetőpartneremmel, Békefi Bálinttal, a kelenföldi Montázs Központban 2024. október 18-án megtartott könyvbemutatója után beszélgettünk.
Pécs 1686: Javaslat egy megemlékezésre
Örülni tudunk annak, hogy nemrég felújították az Aradi vértanúk útja elején levő forrás kutat. Ennek fontos szerepe volt Pécs város felszabadulásának évében. 1686 október elején az egyesített keresztény hadak okos taktikával eltömték a belső vár egyetlen vízvezetékét, az akkori Petrezselyem-forrás kútjának kifolyóját; így a várban rekedt, napokig szomjazó török katonák ebben a reménytelen helyzetben adott jelre október 21-én megadták magukat.
A pécsi-baranyai zsidóság kálváriája 1944 tavaszán-nyarán a „Dunántúl” híradásai nyomán (19.)
Itt az idő, hogy egyre jobban elmerüljünk a pokol sötét bugyraiban Pécsett is 1944-ből. Természetesen nem magunk határoztunk így, hanem a történelem.
A Pécsi Főreáliskola „öregdiák” találkozója 1904-ből
A régi pécsi újságokat azért is érdemes olvasni, mert már a 19. század utolsó harmadától, a számtalan érdekes cikk mellett „öregdiákok” találkozóiról szintén számos tudósítást talál a mai olvasó. Ezek egyikét, a Pécsi Napló 1904. augusztus 23.-i számában „Iskolatársak 30 éves találkozója” címmel megjelent leírást idézem föl most.
A pécsi-baranyai zsidóság kálváriája 1944 tavaszán-nyarán a „Dunántúl” híradásai nyomán (18.)
Ahogy 1944 májusához értünk, a zsidóság számára a helyzet egyre tarthatatlanabb lett, és így volt ez mecsekalji városunkban is. Az egyre súlyosabb rendelkezések mellett olyan újságcikkek közlése is folytatódott, amelyek ő ellenük kívánták hangolni a népet, és ezzel igyekeztek jogossá tenni a központi és a helyi embertelen rendeletek tartalmát.