Szeptember 10-én kezdődik a 64. Közgazdász-vándorgyűlés Egerben
2026. szeptember 10-én Varga Mihály jegybankelnök és Kármán András pénzügyminiszter előadásával veszi kezdetét a 64. Közgazdász-vándorgyűlés Egerben.
2026. szeptember 10-én Varga Mihály jegybankelnök és Kármán András pénzügyminiszter előadásával veszi kezdetét a 64. Közgazdász-vándorgyűlés Egerben.
Ha a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) Baranya Megyei Szervezete lapja, a „Dunántúli Napló” (1948-1990) 1949. december eleji számait föllapozzuk, a Sztálint, az 1949-es alkotmányt, az első ötéves tervet, és összefoglalva a Rákosi-kort ájultan dicsőítő cikk-halmaz mellett megtaláljuk – az akkori kor szellemében – a pécsi Állami Áruház megnyitásának tudósításait is.
Az előző rész végi megszakítás után – amely a „Hogy készült az ultimátum?” címet viselte, és a liberális „Pécsi Napló” (1892-1944) július 26.-i számában jelent meg –, folytatom ezt a kulcsfontosságú írást, amely később világtörténelmi jelentőségű lett.
A liberális „Pécsi Napló” (1892-1944) július 26.-i, következő kiadása – amelyet szintén az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével idézek meg – már a lenti vészjósló címmel jelent meg: „Háború küszöbén. Szerbia elutasította a monarchia jegyzékét.” Így szólt.
A két világháború közötti időszakban – különösen 1928. után – nagy gondot fordítottak az I. Világháború helyi hősi halottai emléke ápolásának. Sorra épültek a településeken az emlékművek, a halottak neveinek föltűntetésével. A Hegyhát központjában, Sásdon 1929. július 7.-én, vasárnap jött el ez a nap, az avatást pedig igencsak illusztris személy végezte.
Sir Charles Spencer Chaplin (1889-1977), az egyetemes filmművészet egyik legnagyobb lángelméje filmjeinek bemutatói mindig eseményszámba mentek a világon, és már akkor emberek milliói ismerték meg zsenialitását. Nem csoda tehát, ha mecsekalji városunkban szintén diadalútja volt alkotásainak minden egyes alkalommal.
Horger Antal a Szegedi Tudományegyetem egykori tanszékvezető professzora azok közé a tudósok közé tartozik, akikre a jelenkori kutatók már csak ritkán hivatkoznak. Pedig munkásságának értékeit nem lehet kétségbe vonni; még akkor sem, ha tudjuk, hogy József Attilát eltanácsolta az egyetemről.
Mielőtt folytatnám a világháborúhoz vezető történések hírlapi fölidézését az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével, érdekességként egy tanulságos cikkel kezdem ezt a részt a konzervatív „Dunántúl” (1911-1944) június 26.-i számából „— Nyaraló pécsiek” címmel.
Az 1927-es év nagyon mozgalmas lett a magyar revíziós-mozgalom szempontjából. Magától értetődő volt, hogy június 4.-én – amely akkor szombatra esett – városunkban is megtartották a Trianon-gyásznapot, ezt idézem föl most a konzervatív „Dunántúl” (1911-1944) napilap június 5.-i tudósítása alapján.
1981 tavaszán Borsy Károly, a nagy tekintélyű pécsi nyomdász és tipográfus ezt kérdezte tőlem: „János, jut eszembe: a Kaposvári Nyomda igazgatója kéri, hogy mielőbb kapják meg a baranyai helynévkötet még hiányzó térképlapjait, mert elakadtak a munkálatokkal”. A válaszom ez volt: Igyekszem teljesíteni a kérést. A sürgetés elején álló jut eszembe szerkezet nagyon meglepett, mert 1981-ig nem hallottam Pécsett ezt a különleges szókapcsolatot.
Impresszum | Facebook | Soundcloud | RSS | Hoszt: Infocsoport | WEB: Netmester Produkció | Copyright © 2026 | WordPress Theme by MH Themes