1914. Szarajevó – 26.
A trónörökös pár fájdalmas halálhíre és az országos gyász miatt a sportversenyeket sem tartották meg ekkor. Így történt például a pécsi hadapródiskola évzáró ünnepélye versenyeivel is.
Népszerű tudomány
Csortos Gyula fergeteges sikerű 1934-es pécsi vendégszereplése a sajtó tükrében – 3. rész
A „Pécsi Napló” július 18.-i számának első részletével fejeztem be az előző részt Csortos Gyula (József, 1883-1945) 1934-es pécsi vendégszerepléséről. Most az előadás-értékelés folytatása következik.
A szókincs sokszínűsége Pákolitz István verseiben – 3.
A gyermekversek szókincse és nyelvi megformáltsága nagyjából egyezik a „nagy versek” (a felnőttek számára írt versek) szókincsével, szövegszerkezeti sajátosságaival. A témát és a szóválasztást azonban meghatározta e versekben az is, hogy az író alkalmazkodott a gyermekek életkori sajátosságaihoz.
1914. Szarajevó – 25.
Mielőtt még tovább mennénk a pécsi sajtó híreinek taglalásával, idézem a liberális „Pécsi Napló” (1892-1944) július 5.-i írását, amelyben fölidézték, hogyan jutott el a gyilkos merénylet híre Pécsre, mégpedig „Az izgalmak órái” cím alatt.
A szókincs sokszínűsége Pákolitz István verseiben – 2.
A népnyelv, a népi kultúra tanulmányozása során juthatott Pákolitz István arra az elhatározásra, hogy – főleg pályája legelején – népdalszerű verseket is írjon.
1914. Szarajevó – 24.
Grosspöchlarn (ma Pöchlarn), július 4. (Eredeti távirat.) Reggel fél 3 órakor rendkívül heves zivatar volt. Zuhogó esőben vitték a két koporsót fáklyás hadastyánok és tűzoltók sorfala között a váróterembe, ahol ravatalokra helyezték azokat. A Ferenc Ferdinánd főherceg nevét viselő 12. ulánus ezred 12 tisztje állott őrt a ravatalnál. Buchinger lelkész, nagyobb asszisztencia mellett beszentelte a holttesteket.
A szókincs sokszínűsége Pákolitz István verseiben – 1.
Pákolitz István költő, szerkesztő, irodalomszervező 1919-ben született Pakson. Tizennyolc verseskönyve, négy gyermekverskötete és egy életrajzi ihletésű kisregénye jelent meg. Prózai írásai is jelentősek.
1914. Szarajevó – 23.
Ferenc Ferdinánd trónörökös és felesége, Hohenberg Zsófia gyilkos merénylet áldozata lett. Ez után Pécs város vezetősége rendkívüli közgyűlést hívott össze, amelyről a konzervatív „Dunántúl” (1911-1944) 1914. július 5.-i számában tudósított „A tragikus sorsú trónörökös pár emléke – Rendkívüli városi közgyűlés” cím és alcím alatt.
Kabos Gyula pécsi vendégjátéka a sajtó tükrében – 1935 (2. rész)
Hogy Kabos (Kann) Gyula (1887-1941) először vendégszerepelt városunkban, – amit az első részben tudhatott meg a kedves olvasó –, döntő mértékben Fodor (Fuchs) Oszkár (1880-1950) akkori színigazgatónak volt köszönhető. Hogy pár nap múltán ismételt, az is döntő mértékben a színigazgató szemfülességével, évtizedes rutinjával magyarázható, de emellett még más okok is közrejátszottak ebben.
A dialektológiai és névtani kutatások eredményei Baranyában a 20. század második felében
Neves tudósaink (Benkő Loránd, Kiss Jenő, Deme László, Hoffmann István, Kálmán Béla, Hajdú Mihály, Mező András, Kázmér Miklós, Ördög Ferenc, Végh József, Szabó József és sokan mások) részletes tanulmányokban ismertették, értékelték a címben jelzett kutatások országos szintű eredményeit.