Színház
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 100.
Sorozatom jubiláris részéhez érkezve, egyben folytatva az előző részt, és egy nappal tovább menve a kronológiában, a konzervatív-katolikus pécsi napilap, a „Dunántúl” 1934. május 4.-i, pénteki számának „Színház,” illetve „A színházi iroda hírei” rovatában foglaltak kerülnek sorra.
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 99.
Sorozatom újabb részében szintén a konzervatív-katolikus „Dunántúl” (1911-1944) című napilap 1934. május 2.-i számában található színházi híreket szemlézem először onnan, ahol abbahagytam. Az idézetek itt is az újság „Színház” és „A színházi iroda hírei” rovatokban találhatók. Ahogy az elmúlt két részben, itt sem közlöm a szereplők adatait, azt a végén külön fogom megtenni.
Premier a Bóbitában: Pityi Palkó
2024. május 11-én, szombaton 16 órakor tartják a Pityi Palkó című előadás bemutatóját Pécsett, a Bóbita Bábszínház Kós Lajos termében. Az öt éven felülieket megcélzó vásári bábjátékot szájhagyomány és mesei inspirációk alapján Rácz Attila és Szabó Dalma írta.
Mit gondoltok, mi történik, ha megáll az idő?
Na kérem, akkor lép a tettek mezejére Pityi Palkó, a mosolygós kis hős, az ebédidő védelmezője!
Kartonpapa mindenkit maga alá gyűr
A bemutató óta töretlen népszerűségnek örvend Tasnádi István Kartonpapa című előadása a Pécsi Harmadik Színházban. Az 1970-ben született drámaíró, forgatókönyvíró, rendező a székesfehérvári Vörösmarty Színház felkérésére írta a színdarabot; ősbemutatóját 2018 februárjában tartották. A közönség még abban az évben láthatta a produkciót a POSZT-on.
A Pécsi Harmadik Színház májusi műsora
A Pécsi Harmadik Színház évad végi kínálatában a teátrum saját előadásai mellett anyák napi koncert, táncszínházi produkció és gyermekszínjátszó csoportok bemutatója is megtalálható.
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 98.
Az előző részben az 1933/1934-es színházi évad zárásakor előadott darabok adatait ismertettem, de nem jutottam a végére, ezért ebben a részben folytatom. (Eddigi gyakorlatomtól eltérően, a „személyi gazdagság” miatt most sem közlöm az írásban szereplők személyi adatait, ezt a végén fogom külön pótolni.)
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 97.
Ebben a részben szeretném bemutatni, hogyan zárt egy színházi évadot a Pécsi Nemzeti Színház hajdanán. Az 1934-es évet választottam ki, mert ekkor még az előző részekben szereplő Mezey Mária (Viola Terézia, 1909-1983) a társulat tagja volt, másrészt pedig Jávor (Jermann, Spannenberger) Pál (Gusztáv, 1902-1959), minden idők egyik legsikeresebb – főleg mozi – magyar hősszerelmesének vendégjátéka zárta az idényt!
Becsvölgye
Szálinger Balázs darabja a Hevesi Sándor Színházban Mit jelent odaadni a legféltettebb kincsed azért, amit meg akarsz nyerni? Foglya kell légy annak, aminek csínját bínját meg akarod ismerni. Most látom milyen ragadozó, aki ezt követeli, hogy csábít, habarít magába míg már nem látsz senkit-semmit rajta kívül. Izgalommal, gyönyörrel, szerelemmel kábít. Rabságod veszettül izgalmas.
A Csirkefej az Országos Színházi Találkozó versenyporgramjában
A Pécsi Harmadik Színház Csirkefej előadása is szerepel a 2024. június 10-16. között Kaposváron megrendezésre kerülő Országos Színházi Találkozó versenyprogramjában. Az Országos Színházi Találkozó nem csupán egy színházi esemény, hanem ünnep a művészeti sokszínűség és a szakmai közösség számára.
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 96.
Az 1945 utáni világ Pécsett is egészen más volt, mint az előző években. A koalíciós időszakban két nevezetes napilap volt Pécsett: a kommunista „Új Dunántúl” (1945-1948), és a szociáldemokrata „Dunántúli Népszava” (1945-1948). (Ehhez jöttek hozzá a helyi kisgazda párti napilapok, a „Független Nép” /1945-1947/ és a „Független Néplap” /1947-1949/). Amikor a Vígszínház Kamaraszínháza vendégjátékára került sor – amely 1935. és 1948. között a Révay u. 18. szám alatt működött – 1946. november 30.-án és december 1.-jén, Mezey Mária és másik két híres kollégája, Ajtay Andor és Ráday Imre voltak a főszereplők.
A Pécsi Harmadik Színház áprilisi műsora
Egy „hivatalosan” is halhatatlan színésznő, Molnár Piroska főszereplésével érkezik a Pécsi Harmadik Színházba az Orlai Produkció Jaj, nagyi! című előadása április elején. Szabó Máté rendezésében Molnár Piroska, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett Kossuth-, Jászai- és Prima Primissima díjas színésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja játssza a főszerepet, partnerei Rohonyi Barnabás és László Lili lesznek.
Meghalt Tordy Géza színművész
Budapesten született 1938. május 1-jén. A középiskolában magasépítészetet tanult, de már 16 évesen tagja volt Versényi Ida műkedvelő színjátszó körének. 1956-ban felvették a főiskolára, de abban az évben nem indult színészképzés, azonban Zách János, a kaposvári színház igazgatója odavette segédszínésznek. 1956. október 26-án a város Petőfi-szobránál Tordy szavalta a Szózatot. Somogyból Szegedre került két évre, majd 21 évesen a Magyar Néphadsereg Színháza (a Vígszínház) tagja lett. 1963 és 1967 között a Madách Színházhoz kötötte szerződése, aztán visszatért a Vígszínházhoz.
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 95.
Ha az előző részben a „Dunántúl” (1911-1944) című napilap cikkeit szemléztem ebben a témában, most a liberális hangvételű „Pécsi Napló” (1892-1944) hasonló tárgyú írásait közlöm, amikor Mezey (Mezei) Mária (Viola Terézia, 1909-1983) vendégszerepléséről írok. Itt is meg kell jegyeznem, hogy a „Színház” illetve a részeként szereplő „A színházi iroda hírei” című rovatokat veszem sorra. Elsőként az 1942. május 16.-i számból idézek.
„A művészet béke” – Jon Fosse Színházi Világnapi üzenete
Minden ember egyedi, és közben pont olyan, mint bárki más. A látható, külső megjelenésünk persze különbözik másokétól, ez így van jól, de mindegyikünkben van valami, ami csak hozzánk tartozik – ami mi vagyunk. Hívhatjuk ezt szellemnek vagy léleknek, vagy dönthetünk akár úgy is, hogy nem nevezzük sehogy, csak hagyjuk, hadd létezzen.
Pécsi Nemzeti Színházunk történeti forrásai (1895-1949) – 94.
Amikor 1935 májusa után ismét hozzánk jött vendégszerepelni Mezey (Mezei) Mária (Viola Terézia, 1909-1983), túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy „az egész ország a lába előtt hevert,” kár, hogy ez épp a második világégés idejére esett. A darab pedig Keith Winter: „Tűzvész” („The Chinning Hour”) című 3 felvonásos színjátéka volt, Hertelendy István (1911-1945) fordításában, Ladányi (Ludeser) Ferenc (1909-1965) vendég-rendezésében. Közlöm az előadások dátumait: 1942. május 21, 22, 23 (délután).
Partnereink
