A Terézvárosban éltünk, a Duna pesti oldalán, a Belváros közelében. Az emeletes házak sorát forgalmas és zajos utcák szegdelték. Óbuda olyan távol volt tőlünk, akár a csillagos ég. Vagy még annál is távolabb, a csillagos égre esténként fölnéz az ember, Óbuda neve, mint elsüllyedt Atlantisz élt a család tudatában.
Van aki alsónadrágot, van aki Pokemon kártyát kért az idei Telekom VOLT fesztivál nagy sztárjai közül, a Muse pedig egy megaprodukciót szállít a Lövérekbe. Egy hét múlva már nyit a soproni fesztivál, már alig várjuk.
Volt úgy, hogy „Misibácsiztam”, máskor meg „Lacibácsiztam”, épp ahogy jólesett. Ő mindenikre válaszolt, és sosem haragudott emiatt meg. A rövid nekrológból döbbentem rá, hogy lassan már egy évtizede közöttünk élt, alkotott. És így igaz, anekdotázott. És mesélt. Gyermek és ifjúkoráról, a Bakonyról, szüleiről, csínytevéseiről. Aztán az „átkosban” való ügyeskedésekről, a túlélésről. És tette mindezt egy kis mosollyal a szája szegletében.
A Morzsák, viccek kézirata már 2017 tavaszára elkészült, ám mégsem tudtam nyomdába adni a kéziratot. Így a Függelékben beszámolok életem még két fontos eseményéről. Egyik Apámhoz kötődik, a másik Réka lányomról szól. Függelék. Apám halálának 50. évfordulója
Fesztiválunk margójára
A könny elsírta magát vacogva a szélben.
Nem ezt várta, így nem zuhant még a mélybe.
Fojtogató füst tapadt idegtépőn a torokra,
tanyát ütött görnyedt lelkek savanyú szagán,
Június 10-én lett volna 84 éves dr. Lelkes Miklós költő, barátunk és szerzőtársunk, a Kaláka, a Hetedhéthatár és még számos internetes irodalmi portál munkatársa. Őrizzük meg emlékét és elveihez mindig hű életművét. – Kamarás Klára
Szomorú hírt kaptunk ma: barátunk és szerzőtársunk dr. Hernádi László Mihály életének 78. évében elhunyt.
Amikor ezt az e-könyvet kezdtem összerakni, a címadó riport – (Halál négy keréken) – egyből aktuálissá vált. Azon a héten hat olyan baleset volt az országban, ahol az autósok a vasúti átjárókat semmisnek tekintették. Meg is lett az eredménye, hat összeroncsolódott, semmivé vált autó és a felelőtlenségből eredően, több halott.
Haksch Lajos (1862-1939) krónikásunknak hála, fáradhatatlan gyűjtőmunkája, szakértelme, értékes jelenléte eredményeként megtudunk minden fontosat arról, ami a kor egyik első magyar férfi kórusának életét jellemezte az első negyven évben
Ha Mohács, akkor kultúraéhség, ezt talán kimondhatjuk. Számos nagyobb város is megirigyelhetné ennek a soknemzetiségű városnak az érdeklődő közönségét. Ezt figyelhettük meg mindazok, akik 2022 június 10-én a 30 éves Junior Art Alapítvány csoportos kiállításának megnyitóján részt vettünk a Kossuth Teátrum Művelődési Házának emeleti kiállítótermében.
Az életének nagy részét Spanyolországban töltő Nicolás Muller, vagy ahogy Magyarországon a legtöbben ismerik, Müller Miklós a szociofotográfiai iskola egyik alaptagjaként egész életében elkötelezett volt a társadalmi kérdések iránt. Fotográfiáin megkapó érzékenységgel hívta fel a figyelmet az élet reménytelen nehézségeire.
A reggel még nyalábnyi fény,
de a függönyön áthatol.
Szememben pillog kis remény,
már ölelném is át vakon.
Míg nem ébred, csend a társam,
de látom holdezüst haját,
Tizenhetedik alkalommal adta át a Káplár László Emlékére Kulturális Alapítvány a Jó Ember Díjat. Az alapítvány és a díj névadója, Káplár László egykori MTI-s újságíró, ötvenévesen 19 évvel ezelőtt hunyt el. A hagyományoktól eltérően ez évben nem a pécsváradi vár adott otthont a Káplár László Jó Ember Díj átadási ünnepségének, hanem Vásárosnamény.