Frankofón Filmnapok lesznek február 26-án péntektől március 6-án vasárnapig – tudtuk meg a Francia Kulturális Intézetben Budapesten február 21-én a délelőtti sajtótájékoztatón. A 16. Frankofón Fesztivál kísérő programjainak összeállításánál az volt a cél, hogy előtérbe helyezzék a francia nyelvet és a frankofón kultúrák sokszínűségét. Éric Fournier, Franciaország magyarországi nagykövete rámutatott a világ sokszínűségének, a különféle nyelvek és gondolatok védelmének fontosságára.
A francia-belga-holland-német Thalys vasúttársaság rendkívül kreatív megoldást választott utazóközönsége bővítésére. A megszokott utcai plakátokat interaktív felületekké alakították, várostérképeket helyeztek el rajtuk, melyeket hangokkal bővítettek ki. Az ambient média kitűnő példája!
Keddtől az egykori gát helyett modern hídon lehet eljutni Franciaország egyik legismertebb nevezetességére, a Mont-Saint-Michel szigetre. A sziget igazi árapálysziget, apálykor gyalog meg lehet közelíteni, ha jön a dagály, akkor csak vízi úton, illetve hídon. A gát megépítésével anno pont a sziget jellegét vesztette el, az új híddal azonban újra visszanyerte eredeti identitását: árapálysziget lett.
A Pécsett született Breuer Marcellnek (1902-1981), a Bauhaus modern művészeti irányzat egyik világhírű mesterének építészeti és formatervezői munkáiból nyílt életmű-kiállítás Párizsban. A Chaillot-palotában működő Cité de l’Architecture et du Patrimoine (Az építészet és az örökségvédelem városa) elnevezésű múzeumban február 21-én megnyílt tárlat a németországi Vitra Designmúzeumból (Weil am Rhein) érkezett a francia fővárosba.
Az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) címet idén Marseille (Franciaország) és Kassa (Szlovákia) viseli. A kulturális programok Marseille-ben január 12-én, Kassán pedig január 19-én kezdődnek el hivatalosan. Andrula Vasziliu, az Európai Bizottság oktatásügyért, kultúráért, többnyelvűségért és ifjúságpolitikáért felelős európai biztos hangsúlyozta: ez a cím több mint 25 éve az EU egyik sikertörténete, amely egyedülálló lehetőséget kínál a városok számára kulturális lehetőségeik kibontakoztatására és a hosszú távú fejlődésre, továbbá rendkívül fontos a turizmus, a munkahelyteremtés és a városfejlesztés szempontjából is.
Hetven éven át senki nem lépett be abba a párizsi lakásba, melynek ajtaját a tulajdonos halála után az örökösök nyitották ki néhány évvel ezelőtt. A bejárati ajtó gondosan be volt zárva, minden számla hiánytalanul ki volt fizetve, így senkinek sem tűnt fel a Trinité templom közelében, a Pigalle és az Opera között található rejtélyes lakás.
Az anamorfózis művészettörténeti kifejezés. Jelentése: a felismerhetetlenné torzított kép egy különös nézőpontból, vagy egy ráhelyezett tükörtárgy segítségével válik újra láthatóvá. A „játék” lényege, hogy ha megtaláljuk a megfelelő látószöget, máris meglátjuk az elrejtett képet a sok összefüggéstelennek tűnő részletből. Akik július első felében a francia fővárosba ellátogattak, mindannyian részesei lehettek ennek a játéknak, ráadásul igen frekventált helyen – Párizsban mi nem az? – és nem is akármilyen méretekben.
Korzikai utazásunk harmadik, záró részében a sziget természeti és kultúrtörténeti értékekkel teli déli részein kalandozunk. A Portói-öböl és környéke, a Calanches-sziklavilág sokak szerint Korzika legszebb része. A mélykék tenger a gránitsziklák narancsvörös színeivel már az első pillanatokban mindenkit magával ragad. Érdemes közelebbről is megtekinteni ezt a mesebeli világot, akár a tenger felől, hajóról, akár gyalogtúra keretében a sziklák között haladva.
Korzika földjére Bastia kikötőjében lépünk. Elsőként e hangulatos kikötővárost tekintjük meg, majd utunkat a sziget belseje felé vesszük, felkeresve a régi fővárost, Cortét, majd egy igen látványos völgyön keresztül, kétezres hegyek mentén jutunk el a tengerpartra, a Portói-öbölbe. Mivel Bastia a kontinenshez legközelebb fekvő jelentős települése Korzikának, a belvárostól északra elhelyezkedő kikötője igen jelentős forgalmat bonyolít le.
Korzika a Földközi-tenger negyedik legnagyobb szigete, Franciaország egyik régiója. Az „olasz csizmától” a Ligur-tenger választja el, megközelítése hazánk irányából tengeri úton Livorno kikötőjéből indulva a legegyszerűbb – hacsak nem repülővel utazunk. Nyugodtan mondhatjuk Korzikára, hogy olyan, mint egy tengerből kiemelkedő hegy. Mindez kihat az éghajlatra és a növényzetre, de meghatározza az életkörülményeket és a hegylakók gondolkodásmódjának alapjait is.
Az ősz még mindig ideális utazások számára; most Franciaország „virágoskertjébe”, a Loire folyó vidékére látogatunk el. Az utazási irodák hagyományosan a kastélyok (például Blois, Amboise, Chambord, Chenonceaux stb.) sokaságát veszik célba a „legkirályibb folyó” völgyében. Pedig még a legedzettebb érdeklődők – s én talán ezek közé sorolhatom magamat – is „elvesztik a fonalat” a harmadik helyszín után; annyi szalonon, hálótermen, portréképen vezetik át őket.
A franciaországi körutazás zárásaként meglátogatunk néhány barlangot, felkeressük a Causses-vidék bizarr sziklaképződményeit és ellátogatunk az auvergne-i vulkáni vidék krátereihez. A Francia-középhegység mészkőből felépülő vonulatai felfedezésre váró barlangokat rejtenek magukban. Csónakázhatunk föld alatti patakok vizén, megcsodálhatjuk az évmilliók alatt cseppenként felépült kőszobrokat, az őskor emberének évezredek távolából jövő üzenetét.
A La Rochelle-től keletre elterülő vidéken kiterjedt szőlőültetvények szegélyezik az utat. E szőlő jelenti immár többszáz éve a híres francia konyak alapanyagát. A névadó városban, Cognac-ban találjuk az 1715-ben, Jean Martell által létrehozott konyakgyárat. A Jersey-n született gyáralapító 20 éves volt, amikor Cognac-ban megkezdte működését a lepárlóüzeme, s hat évvel később egy levelében már büszkén állította, hogy a régió egyik legnagyobb üzletét tudhatja magáénak. Ennyi idő távlatából nyugodt szívvel adhatunk neki igazat, hiszen e gondolatok ma is megállják helyüket!
Franciaország egyik leghangulatosabb óceánparti városa La Rochelle. Jelképe a kikötő bejáratát vigyázó két hatalmas bástya: a Szent Miklós-torony és a Lánc-torony. Az előbbit börtönként használták egykor, a másikban pedig azt a hatalmas láncot tartották, amelyet éjszakánként kifeszítettek a két torony között, a kikötő védelme céljából. A kikötőmedence körül hangulatos sétány húzódik, árnyat adó óriási fákkal. Kávéházak várják a betérőket, a gyerekeket mutatványosok és bohócok szórakoztatják vidám produkcióikkal.
Franciaország és Európa északnyugati csücske, ahol a La Manche találkozik a végtelen Atlanti-óceánnal: a bretonok földje. Töredezett sziklákkal csipkézett partvidéke évezredek óta állandó harcban áll a hullámveréssel, hullámos felszínét viharok koptatják. Lakói a bretonok, ősi kelta népcsoport, önálló nyelvvel, titokzatos legendákkal, sajátos szokásokkal. Mont Saint Micheltől nyugatra helyezkedik el a Smaragd-part, ahol szinte egymást érik a partvidék lélegzetelállító képződményei.